A tészta említése kapcsán bizonyára sokaknak manapság legelőször a pizza, pasta és Olaszország jut eszébe, azonban remélhetőleg rögtön utána a gyerekkor is, a nagymama házi készítésű tésztája és mennyei tésztaételei. Egy kis tésztatörténelem A tészta szó önmagában sokféleképp értelmezhető. A magyar gasztronómia történetében a kora újkorban jelent meg és vált igazán általánossá, amely búzaliszt, tojás és víz vagy tej hozzáadásával készül. Manapság a különböző ételintolerancia miatt készülhet másfajta növényi lisztből vagy tojás nélkül is. HAON - Létezik olyan, hogy tökéletes slambuc?. Elkészítési módjuk és felhasználási fajtájuk szintén igen sokszínű lehet: főtt tészták, zsírban sült tészták vagy élesztős, kelt tészták, hogy csak néhányat említsünk, amelyek a magyar gasztronómiában is megjelennek. A magyar tésztaipar történetét hivatalosan a 19. század közepéig dokumentáltan vissza tudjuk követni, hiszen ekkor alapította meg Topits József Budapesten a tésztagyárát, amely egészen az 1920-as évekig működött. Magyar tészták, házias ízvilág Ha tészta, akkor sokunknak valószínűleg eszébe jut a gyerekkorunk és a nagymama konyhája.
Hortobágy;Tokaj; 2019-07-09 10:05:00 Naponta főz egy-két bográccsal a tápláló ételből a helyi fazekasmester, aki alól "kiszaladt" a cserépkályhás szakma. Egy cserépedényben két vaskos szalonna, külsejüket fényesre olvasztotta a delelő nap. Hiába ülünk árnyas fa alatt, kezdjük megérteni, hogy létezik a hőségnek olyan foka, amely csak itt, a Hortobágyon érezhető igazán. Főként, hogy a túloldalon egy traktoros is épp mostanság kapott kedvet a száraz földet felboronálni, izzó porral telítve az amúgy sem ózondús levegőt. Tőlünk két méterre komótosan ül a bogrács mellett K. Recept: Slambuc - ahogy mi készítjük - NaturTéka. Nagy József fazekasmester, s egy hosszú fémkanállal időnként mozdít egy keveset a már inkább csak gőzét kieresztve piruló, semmint rotyogó ételen. Slambuc fő, mint általában minden nap, itt a kis műhely előtti parázson. Afféle modern magánmenza ez, magunk is csodálkozunk, hogy ottlétünk idején hányan állnak meg itt enni: van, aki már eleve tányérral a kezében érkezik, másoknak a saját maga formázta és égette barna kis mázas edényekbe porciózik a szakács.
Jelentősége ismert még a csecsemőélelmezésben is – a sikértartalmú gabonák helyett felhasználva segíthet megelőzni a lisztérzékenység kialakulását. [5] Az ételt a dél-amerikai indiánok is ismerték, ők a vízbe áztatott kukoricához fahamut kevertek, így a kukoricamag kemény héja megpuhult, és könnyebben felszabadult a kukoricában lévő kevés niacin, így körükben nem alakult ki B3-vitamin -hiány és az ez által okozott pellagra. [6] Hivatkozások [ szerkesztés] ↑ Magyar néprajz nyolc kötetben; főszerkesztő Paládi-Kovács Attila, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988-, ISBN 963-05-4922-0 [1] ↑ Szőcs István: Ami a földdel és az éggel összeköt, in: Kövi Pál, Erdélyi lakoma, p. 15 ↑ A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza, Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Szabadka 2003. [ halott link] ↑ Éltető József: Éléskamra a templomerődben, in: Kövi Pál:Erdélyi lakoma, p. Mi az a slambuc 2021. 40 ↑ Lisztérzékenység. [2008. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 2. ) ↑ Alan H. Pressman, Sheila Buff: The Complete Idiot's Guide to Vitamins and Minerals, alpha books (A Simon and Schuster Macmillan Company), 1997, ISBN 0-02-862116-6 Források [ szerkesztés] Kövi Pál: Erdélyi lakoma, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980 – a hivatkozásokban Erdélyi lakoma Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs).
– Nézze meg a nadrágomat, látja, kormos! Ezt a kondért nem lehet úgy megpördíteni, hogy ne lengjen ki az ember gatyaszára felé, meg aztán olyan meleg van mellette, hogy a bőrcsizma ráolvad az ember lábára, népviseletben bajos ezt rendesen főzni – morran. Megtudjuk: a jó slambucnak három titka van: a szalonna, a tészta és a krumpli. Előbbiből csak a mangalica jó, az se baj, ha kicsit avas. Ha nagyon az, akkor egy kis fokhagymával kell elvenni az ízt, mindenesetre csak a mangalicaszalonna ad ki annyi zsírt, hogy arra nyugodtan rá lehessen karikázni majd a krumplit. S mindjárt itt a második titok, hogy a krumplit karikázni kell, nem kockára vágni, másképp nem fő szét elég hamar, s nem olvad eggyé a tésztával. Mi az a slambuc. Aminek pedig legalább nyolctojásosnak kell lennie, de – s ez a harmadik titok – jó a bolti is, ha tényleg benne van a nyolc tojás, nem kell feltétlenül házilag gyúrogatni. Ő maga nem is tudná otthoni tésztával győzni, mázsaszám rendeli ezt az alapanyagot a szomszéd megyéből. A pásztorok általában szerdánként ették ezt az ételt, előtte elvoltak kenyérrel meg szalonnával, vagy ha néha loptak egy-egy birkát a szomszéd nyájából, akkor egy kis hússal is, meséli.
MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG 10. A szovjet felszabadítás és megszállás 10. A határon túli magyarság sorsa 10. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 10. A rendszerváltozás 11. A JELENKOR 11. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11. Az európai integráció története 11. A "harmadik világ" 1104. Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 11. A globális világ kihívásai és ellentmondásai 12. A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD 12. Alapvető állampolgári ismeretek 12. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 12. A magyarországi romák 12. Történelem érettségi témavázlatok II. (könyv) - B. Mátyus Gyöngyi - Bori István | Rukkola.hu. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 12. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Mutatók Függelék
Eredményes felkészítést!
Vásároljon a webáruházban! Szépirodalmi, gyermek-és ifjúsági könyvek széles kínálata nagy kedvezménnyel, előrendelési lehetőséggel. Tankönyvek, szakmai tankönyvek, iskolai atlaszok, érettségire felkészítő kiadványok, szótárak is várják Önöket! Könyvesház Fiúk Kft. Mobil: (+36) 70 325 3001