Lakáshasználati jog illeti meg azt a házastársat, aki szerződés vagy bírósági döntés alapján köteles az utolsó közösen lakott lakást elhagyni. A költöző fél a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt (ezt pedig be kell illeszteni a házastársak vagyonmegosztásába), amelyet a házastársnak kell megfizetnie. A lakáshasználati jog ellenértékének szabályozása során figyelembe vették a jogalkotók, hogy a lakás használatára vonatkozó jognak vagyoni értéke van, amely ugyanúgy a házastársak vagyonának része, mint más vagyontárgy (például autó) vagy vagyoni értékű jog. Igényt tarthat erre mindenki? A lakáshasználati jog ugyanaz, mint a többlethasználati díj? Nézzük! Jár minden távozónak? És mégis mennyi az annyi? Az első kérdésre egyértelmű nem a válasz. Nem tarthat igényt lakáshasználati díjra az a házastárs, aki az utolsó közösen lakott lakás elhagyását - szerződésben - elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta a lakás elhagyását, azaz abból önként, a visszatérés szándéka nélkül távozott, annak ellenére, hogy a távozásra nem lett volna köteles.
Egy bontóperben a közös lakóhelyül szolgáló – osztatlan tulajdonközösségben lévő – lakás sorsának rendezése mindig neuralgikus pont, és az eljáró bíróság döntése nem minden esetben hoz a felek számára előnyös megoldást. Az osztott lakáshasználat a felek megromlott viszonya miatt sok esetben nem lehetséges. A legmegnyugtatóbb megoldás, ha a felek közös megegyezéssel rendezik a lakás sorsát, amely jelentheti az ingatlan közös értékesítését és a vételár tulajdoni arányok szerinti megosztását, vagy az ingatlan egyik fél által történő megvásárlását. Azonban addig, amíg a közös lakóhelyül szolgáló lakáson az osztatlan tulajdonközösség megszüntetésre kerül, addig a bennmaradó, és egyébként az egész ingatlant kizárólagosan használó (volt) házastárs (tulajdonostárs) többlethasználati díjat köteles fizetni a kiköltözött házastársnak (tulajdonostársnak). Ez a kiköltözött házastársnak a tulajdonközösségből fakadó azon jogosultsága, hogy az egész ingatlant kizárólagosan használó tulajdonostárs (volt házastárs) köteles a tulajdoni hányadát meghaladó használatért ellenértéket fizetni mindaddig, amíg köztük a tulajdonközösség megszüntetésre nem került.
Egyszerűbben azokra a körülményekre, amelyek alapján általában egy ingatan bérleti díját a bérbeadó meghatározza. A többelthasználati díj meghatározása az előbbi körülmények tisztázását követően szakértői bizonyításon, azaz szakértői véleményen alapul, amennyiben annak összegében a felek nem tudnak megegyezni. Vegyünk egy példát: "A" és "B" házastárs tulajdonát képezi egy lakás 50-50% ban. A lakást adott piaci körülmények között havi 100. 000, - Ft-ért lehetne bérbe adni. A bíróság kötelezi "B" házastársat arra, hogy a lakást hagyja el, és "A" házastársat jogosítja fel a teljes lakás kizárólagos használatára. Ebben az esetben "B" házastárs havi 50. 000, - Ft többlethasználati díjat ("bérleti díjat") követelhet "A" házastárstól. Tovább bonyolódik a helyzet, ha "A" házastársat és felek közös kiskorú gyermekét jogosítja el a bíróság a lakás használatára. Ebben az esetben "B" házastársnak a saját (azaz "A" házastárssal közös) gyermeke lakhatását biztosítania kell, vagyis a gyermek ingyen használhatja "B" lakását.
Mindezekre tekintettel többlethasználati díjról jogi értelemben csak akkor lehet szó, ha a közös tulajdonú ingatlan használati módja szabályozott. A Kúria kiemelte, hogy ilyen megállapodás nem jött létre a tulajdonostársak között, az alperessel kötött haszonbérleti szerződések pedig nem minősülnek ilyennek. A felperes azt sérelmezte, hogy a közös tulajdon szabályai alapján a jogai és a dologhoz fűződő törvényes érdekei sérültek, ezért kért az alperestől többlethasználati díjat. A Kúria azonban rámutatott, hogy az általa hivatkozott sérelemnek nem a többlethasználati díjfizetési kötelezettség a jogkövetkezménye, hanem az, hogy tulajdonostársként kérheti – végső soron a bíróságtól – az osztatlan közös tulajdon használatának a megosztását. A Kúria tehát megállapította, hogy a másodfokú bíróság tévesen ítélte meg, hogy milyen jog illeti meg a felperest a kereseti tényállítások alapján. A tulajdoni helyzettől függően ugyanis különböző a felek közötti jogviszony. Használati díjra a felperes azon ingatlanok vonatkozásában tarthat igényt, amelyekben az alperesnek nincs tulajdonjoga.
A jogcím nélküli használó a lakástörvény (1993. évi LXXVIII. tv. ) 20. -ben foglaltak szerint az irányadó lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat – jelen esetben, közös tulajdonról lévén szó, ún. többlethasználati díjat – tartozik fizetni. A használati díj mértékét – tekintve, hogy nem önkormányzati bérlakásról van szó – az ingatlan sajátosságai és a környéken irányadó lakbérek figyelembevételével, ingatlanforgalmi szakértői bizonyítás útján állapította meg az eljáró bíróság. A per rámutat annak fontosságára, hogy amennyiben a tulajdonostársak között a használat, hasznok szedése körében a tulajdoni hányadoktól eltérő megállapodás jön létre, azt, illetőleg annak feltételeit a viták elkerülése, a bizonyítás megkönnyítése érdekében foglalják írásba. A helyzetet azonban ilyen esetekben, ahol a közös tulajdonú ingatlan több, elkülönült lakóegységből áll, a társasházzá alakítással lehet a legmegnyugtatóbban rendezni. Amennyiben a tulajdonosok között a társasházzá alakításról, illetőleg annak részletei tekintetében megállapodás nem jön létre, bármelyik tulajdonos a közös tulajdon megszüntetése körében a társasházzá alakítást bíróságtól is kérheti.
(2) Órabér esetén a) az egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel, b) a napi távolléti díj az órabér és a napi munkaidő szorzata, c) a havi távolléti díj meghatározásakor az órabért a 136. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell szorozni. 150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. (2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni. (3) A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. (4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám). 151. § (1) A távolléti díj megállapításakor, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva, a 141–142.
Eladó kétgenerációs ház, Üllő Ingatlan azonosító: HI-1846157 Pest megye - Üllő, Családi ház 49 900 000 Ft (123 515 €) Hirdetés feladója: Ingatlaniroda Pontos cím: Üllő Típus: Eladó Belső irodai azonosító: HZ054976-3960799 Alapterület: 120 m² Telekterület: 1 007 m² ( 280 négyszögöl) Építés éve: 1961 Egész szobák száma (12 m² felett): 4 db Félszobák száma (6-12 m² között): 2 db Fürdőszobák száma: Ingatlan állapota: jó állapotú Fűtés: gázkazán Pince: nincs Akadálymentesített: Légkondicionáló: Leírás Budapest szomszédságában, Üllőn eladó egy kétgenerációs családi ház remek áron! Az ingatlan két teljesen külön lakórészből áll, nincs egymáson átjárás. Eladó kétgenerációs - Budapest - Jófogás. Az összes alapterület 120nm, nappali +5 szoba, elosztása az alaprajzok szerint. A telek mérete utcafronti épület 1960-as években épült beton alapra vegyes falazattal, a hátsó tetőteres ház 2001-ben épült porotherm téglából. Az épületeket egyetlen közös gázkazán és egy vegyes kazán fűti, a melegvízről villanybojler gondoskodik. A lakóépület mellett az udvaron áll egy önálló, fűthető, szerelőaknás garázs is, alapterülete kb.
eladó ingatlanok eladó házak eladó házak Budapest III. kerület Eladó felújítandó ház - Budapest III. kerület Térkép A közelben lévő érdekességek (pl. : boltok, éttermek, gyógyszertárak, iskolák, tömegközlekedés) megjelenítéséhez nagyítani kell a térképet Eladó vagy kiadó: Eladó Település: Budapest III.
Az ingatlan tetőszerkezete kiváló, tetőtere beépíthető, amely további lakótér növelésére alkalmas. Kiváló elhelyezkedése és elrendezése miatt ajánlom nagycsaládosoknak, több generációval együtt költözőknek. Az ingatlantól pár percre megtalálható 23. számú járat buszmegállója, Istenkúti Waldorf iskola és óvoda. ‼️INGATLANOSOK KÉREM NE KERESSENEK‼️
Pestszentlőrinc Ganztelep! kertvárosi hangulatos részén csaladiházas övezetben! Jó közlekedésnél eladó egy 130nm-es kétszintes, Masszív építésű, elönyös elosztású kétgenerációs tehermentes, több lehetőséget magába rejtő! családi ház. A kert 557 m2-es. Rendezett környezet, Elönyös kialakítású mind két szint, közepes állapotú!