ʺA Szent László Legenda nem azonos az ugyanezzel a névvel megismert falkép ciklussal. A Szent László Legenda László király szentté avatásához készített, hitelesített leírás az életében és halála után történt csodás eseményekről. A Szent László legenda néven is mert falkép ciklus egy olyan eseményt tár elénk, amely László herceg életének egy – a magyarság számára kedves – eseményét dolgozza fel. A népi emlékezetben a történet inkább mesei elemekkel maradt fenn, ám ezek az elemek tették a népmesékhez hasonló módon értelmezhetővé László herceg (királyfi) történetét. Nem véletlen, hogy ez a történet a szentté avatási legendába nem került be, ám krónikáink tartalmazzák. Az István király halála utáni 37 év eseményein lépjünk át, míg (Koppány unokája) László, Béla király fia, lett a magyarok királya. Azaz álljunk meg egy történet kedvéért az 1068-as évnél, amikor a krónikák szerint a fehér kunok kelet felől betörtek az ország ba. A kunok ellen Salamon király a két királyi herceggel, Gézával és Lászlóval együtt indult hadba, és a teljes kun sereget megsemmisítették.
Egy székelyföldi templom freskójának rajza a Nemzeti Múzeum Adattárában I. (Szent) László király emlékezetének egyik legismertebb története az 1068-as kerlési ütközet, ahol Salamon királlyal és testvérével, Géza herceggel nagy győzelmet arattak a betörő keleti nomádok felett. Ennek során vette fel a küzdelmet a leányrabló pogánnyal, az összecsapás az uralkodó egyik legtöbb formában megörökített tettének bizonyult. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában található rajzon Huszka József a sepsikilyéni unitárius templom freskóinak Szent László-legendáját örökítette meg. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában őrzött Huszka-rajz bekerülési körülményeiről nem sokat tudunk. Az Érem- és Régiségtár iktatókönyve szerint 1885-ben történt levélváltás Huszkával, de sajnos az iratok nem maradtak meg. Maga a rajz az 1886-os dátumot viseli, jobb sarkán a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiség Osztálya feliratú pecsét látható. 430 x 1156 mm-es méretével a munka kiemelkedik a többi rajz közül. Jánó Mihály kutatásaiból tudjuk, hogy Huszka 1885 nyarán járt Sepsikilyénben (ma: Chilieni, Románia).
– 2006. március 5. Szerk. : Fejős Zoltán. Budapest, 2006. Kerny Terézia: Historia Sancti Ladislai. A kerlési ütközet ábrázolásairól. In: Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából. Magyarországon. Mikó Árpád–Sinkó Katalin. Budapest, 2000. 188–195. László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993.
A további képek beazonosítása bizonytalan: Krisztus pokolra-szállása, egyik égi megjelenése vagy mennybemenetele, de az sem zárható ki, hogy Szent Pál megtérését örökítették meg. A sorozatot Szűz Mária, illetve talán Szent Kozma és Damján alakjai zárják. Az északi fal felső sávjában a Szent László-legenda történetét ábrázolták. A kerlési ütközet megjelenítése során a szembenálló felek egyaránt sávos pajzsot használnak, a pogányok közül kiemelkedik a későbbi leányrabló "kun" süveges feje. László kivált a magyar katonák sűrűjéből, miként a Képes Krónikában áll: "meglátott egy pogányt, aki a lova hátán egy szép magyar lányt vitt". Az üldözés során a kun nyilával a hercegre lő. Érdekes az elrabolt lány szerepe, mivel a lovon ülve egyik kezével a gyeplőt, míg a másikkal az íjat tartja, ezzel segítve elrablóját. A birkózás során a leány már László mellé állt, mert bárddal sújtott a kun lábára. Az összecsapásból a lovak sem maradnak ki, ágaskodva küzdenek egymással. A ciklus végén László a legyőzött kun fejét tartja, amit a leány karddal vág le.
A fővárosban sokkal intenzívebben tudott bekapcsolódni a szellemi életbe, részt vett az 1896-os ezredéves kiállítás munkálataiban, de az 1900-as párizsi világkiállításra is tervezett műveket. Széleskörű művészeti, tudományos és közéleti kapcsolatokat ápolt, alapító tagja volt a Magyarországi Néprajzi Társaságnak, de tevékeny szerepet vállalt a Régészeti és Embertani Társaságnak, a Magyar Történelmi Társulatnak, illetve belépett a Magyar Turáni Társaságba. 1931. március 31-én hunyt el Budapesten, búcsúbeszédét egykori tanártársa, Balanyi György tartotta. Huszka József már említett gyűjtőútjai során pótolhatatlan emlékeket mért fel. 1882-ben ismerkedett meg Nagy Gézával, aki 1881-ben lett a sepsiszentgyörgyi múzeum őre. Ő korábban a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában dolgozott, Rómer Flóris szárnyai alatt. Egyébként a magyar régészet atyja is foglalkozott a középkori falfestészettel, 1874-ben jelentette meg Régi falképek Magyarországon című művét. Huszka és Nagy kutatási koncepciójára Ipolyi Arnold is nagy hatást gyakorolt, a pap-tudós a szepesváraljai freskónak szentelt egy külön munkát.
Gyönyörű, hosszan tartó és fénykép minőségű. A nagy számú visszatérő Vásárlóink igazolják, hogy imádják és szívesen ajánlanak minket másoknak is. Bármi kérdésed van írj, állunk rendelkezésedre: hello Köszönjük, hogy megtisztelsz a bizalmaddal!
4 inches készülékekhez - FEKETE 2 cipzáras és egy tépőzáras rekesz Méret: 19 * 12 * 3, 5 cm... 1-36 / 187 elem mutatása -10% Utolsó tételek a raktáron Övtáskák, övtokok Övre fűzhető 3 rekeszes cipzáras telefontok övtáska - FEKETE 6 Értékelések Könnyű és tartós vállra akasztható telefontok Cipzáras, szövet, kellemes tapintású Három rekeszes kialakítás, okostelefon, kulcsok, készpénz, kártyák, pénz, tárolására Cipzár teszi még biztonságosabbá Védje meg telefonját a porral, ütéssel, karcolással szemben Méret: 18 * 11 * 2, 5 cm Súly: 95g Kompatibilis: minden 6. 4 inches vagy kissebb készülékkel... Övre csatolható 3 rekeszes multifunkciós tok - FEKETE 0 Értékelések Könnyű és tartós telefontáska 2 cipzáras és egy csatos rekesz Utazáshoz, kiránduláshoz, lovagláshoz, túrázáshoz Méret: 17 * 11, 5 * 3, 5 cm... Övre fűzhető 3 rekeszes vízhatlan telefontok övtáska - KÉK 1 Értékelések Vízhatlan, szövet, kellemes tapintású Tartalmaz egy vállpántot Méret: 18 * 10, 5 * 1, 5 cm Súly: 56g minden 6. 4 inches... Övre fűzhető 3 rekeszes tok karpánttal maximum 7.