Legutóbb megtekintett otthonok
Az egyesület a nemzedékek egymást becsülő, tisztelő és egymást segítő együttélésének megvalósítása érdekében együttműködik a különböző labdarúgó szövetségekkel, sporthivatalokkal, más egyesületekkel, oktatási intézményekkel.... >> Tápió Természetvédelmi Egyesület ( természetvédelem, oktatási, környezetvédelmi) 2241 Sülysáp, Katona József u. 2. képviselő: Bori Attila elnök, Kovács Norbert gazdasági felelős, Németh András titkár környezet- és természetvédelem, azok értékeinek terjesztése, oktatása, nevelése, annak megóvása, ifjúsági programok, akciók szervezése, bel- és külföldi szervezetekkel aktív kapcsolatok teremtése.... Sülysáp Idősek Otthona: Idősek Otthona Sülysáp | Cylex®. >> Tápiómenti Kisbárka Egyesület ( szociális) képviselő: Sárközi Zoltánné elnök Elsősorban Sülysápon és a környező településeken élő értelmi illetve érzékszervi akadályozottsággal küzdő emberek és családjaik testi, lelki, szociális jólétének elősegítése.... >> 1. oldal
273 km Maglódi Védőnői Szolgálat Maglód, Rákóczi utca 13. 302 km Mabuni SE Monori Dojo Monor, Ady Endre utca 48 13. 943 km Védese Nonprofit Kft. Pécel, Pihenő utca 2 13. 958 km Diabetológia Magánrendelés Pécel, Pihenő utca 2 14. 619 km Gyermek Mozgásfejlesztés Pécel, Magyarország, Felsősor utca 85B 15. 029 km Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona Pécel, Pesti út 2 15. 142 km Dr. Varga László egészségház Pécel, Pesti út 6 15. 52 km Üllő Infra Tréner Üllő, Pesti út 63 19. 402 km Flott 2003 Kft - Segítő kéz Gödöllő, Isaszegi út 72
1946. március 5. Szerző: Tarján Tamás "A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai- tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre. " (Részlet Winston Churchill fultoni beszédéből) 1946. március 5-én mondta el Winston Churchill brit politikus híres fultoni beszédét, melyben kijelentette, hogy "vasfüggöny ereszkedik le Európára. Churchill: vasfüggöny ereszkedik le Európára - Cultura.hu. " Az általa használt kifejezés később a hidegháborús korszak szimbóluma lett, melynek kezdetét sokan éppen Churchill szónoklatában vélik felfedezni. Az 1943-as teheráni konferencia után a "három nagy", Churchill, Roosevelt és Sztálin 1945 februárjában, Jaltában újra tárgyalóasztalhoz ült, ahol azon túl, hogy kijelentették, a végső győzelemig folytatják a harcot Németország ellen, meghatározták a második világháború utáni Európa sorsát. A brit miniszterelnök abszolút vesztesként távozott a krími városból, ugyanis Roosevelt pillanatnyi érdekeit szem előtt tartva áldását adta arra, hogy a náci Németország uralma alól felszabaduló Kelet-Európa a szovjet érdekszférába kerüljön.
Mindezek a híres városok és országuk lakossága a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá vannak vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének. Egyedül a halhatatlan dicsőségű Athén dönthet szabadon jövőjéről egy angol, amerikai és francia megfigyelés mellett tartott választáson. Az oroszok által irányított lengyel kormányt felbátorították, hogy jogtalanul nagy területeket foglaljon el Németországból, és most a németek millióit űzik ki tömegesen olyan fájdalmas mértékben, amilyenről nem is álmodtak. A kommunista pártokat, amelyek ezekben a kelet-európai államokban igen kicsik voltak, hatalomra emelték, amely hatalom meghaladja a pártok létszámát, és ezek a pártok most mindenütt arra törekszenek, hogy megszerezzék a totális ellenőrzést. Majdnem minden esetben rendőrkormányok uralkodnak és mostanáig, Csehszlovákiát kivéve, sehol sincs igazi demokrácia. Churchill fultoni beszéde 70 éve hangzott el - Infostart.hu. " Stettintől Triesztig "vasfüggöny ereszkedik le Európára", az orosz határoktól távol és szerte a világon kommunista ötödik hadoszlopok működnek azoknak az utasításoknak az értelmében, amelyeket a kommunista központból kapnak – mondta.
A konzervatív Churchill, akinek vezetésével Nagy-Britannia győztesen vívta meg a második világháborút, a beszéd elhangzásakor már és még nem volt miniszterelnök. A Missouri állambeli Fultonba Harry Truman amerikai elnök vendégeként érkezett, hogy átvegye a Westminster Egyetem díszdoktori címét. Churchill a kitüntetés átadása után szólalt fel, a hallgatóság soraiban helyet foglalt Truman is. A beszéd igen feszült világpolitikai helyzetben hangzott el. A náci Németország ellen évekig szövetségben harcoló angolszász hatalmak, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, valamint a kommunista Szovjetunió a háború után egyre nagyobb gyanakvással tekintettek egymásra. Churchill Fultoni Beszéde. Sztálin az amerikai atommonopólium miatt aggódott, a nyugatiak pedig azért, mert a szovjet támogatást élvező kommunista pártok nemcsak Kelet-Európában, hanem Görögországban, Olaszországban és Franciaországban is megerősödtek. Maga a beszéd egy jobbára filozofikus eszmefuttatás volt az angolszász demokrácia felsőbbrendűségéről, világhatalmi monopóliuma megőrzésének szükségességéről a "zsarnoksággal" szemben.
Láthatóan az oroszok stratégiailag közel akarják magukhoz tartani a posztszovjet térséget akár állami szintén (Fehéroroszország) vagy radikális esetben katonai akciók révén (Ukrajna). A fultoni beszéd egy tűpontos politikafilozófiai körkép, amely kiválóan világít rá a kor hatalmi folyamatainak hátterére, következményeire. Az aktuálpolitikán túlmutatva azonban Churchill olyan gazdasági, katonai és politikai szervezetek megalakulását vetítette előre, amelyek meghatározó létét a mai napig láthatjuk. Bár víziója leginkább a hidegháború későbbi diplomáciájának alapelveit írta le, egyes elemei mégis a mai napig megtalálhatóak a nemzetközi rendszerben. Az már nagy, költői kérdés marad, hogy a nyugati hatalmak miért nem tudták megakadályozni Európa – fájdalmas következményekkel járó - több évtizedes felosztását. A szerző az MCC Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának diákja, az írás a DiploMaci Blog rovatban jelent meg.
"Az Egyesült Államok most a világhatalom csúcspontján áll" - szögezte le elöljáróban a volt brit miniszterelnök, s szorgalmazta az angolul beszélő népek testvéri szövetségét, hogy megvédhessék a biztonságot, a jólétet, a szabadságot és a haladást a háborútól és a zsarnokságtól. Ez utóbbi megtestesülését bizonyos államokban látta, ahol "ellenőrzést kényszerítenek az egyszerű népre, az államhatalmat korlátlanul gyakorolják diktátorok vagy oligarchiák, amelyek egy előjogokat élvező párton és egy politikai eljárásmódon keresztül működnek". Churchill nagyrabecsülését fejezte ki a bátor orosz nép és háborús bajtársa, Sztálin generalisszimusz iránt, de aztán ecsetelni kezdte, milyen veszélyek leselkednek a keresztény civilizációra. Mint mondta, Stettintől Triesztig "vasfüggöny ereszkedik le Európára", az orosz határoktól távol és szerte a világon kommunista ötödik hadoszlopok működnek azoknak az utasításoknak az értelmében, amelyeket a kommunista központból kapnak. Szerinte azonban az újabb háború nem elkerülhetetlen, mert Oroszország nem háborút kíván, hanem annak gyümölcseit, hatalmának és tanításának végtelen terjesztését.
Össze kell fognunk - mondotta többek között -, senkinek sem ártva, semmire sem vágyva kapzsin, de védve azokat az ügyeket, amelyeket szenteknek tartunk, nemcsak a magunk java miatt, hanem azért is, mert hisszük, hogy azok hosszú nemzedékek becsületét és boldogságát jelentik. Haladjunk együtt méltóságteljesen és békében, mint ahogyan az 1941. esztendő egyik komor órájában mondtam az Egyesült Államok kongresszusa előtt. Ez – s ebben biztos vagyok – a britek és az amerikaiak túlnyomó többségének óhaja. Hogy ezt hogyan valósítjuk meg, azt nem tudom elmondani. Ezután rátért arra a megoldási módra, hogy vagy Nagybritannia váljék az amerikai Unió államává, vagy az Egyesült Államokat kérjék fel, hogy térjen vissza a Brit Birodalomba. Lehetségesnek tartja, hogy a bölcs út valahol e két ijesztő véglet között fekszik. De meg kell találni szerinte az együttműködés valamiféle eszközét és módját nemcsak a háború és a halálos aggodalom idejére, hanem a béke idejére is. Churchill ezután kijelentette, hogy a békét nem lehet megóvni amaz erények nélkül, amelyek a háborúban a győzelmet lehetségessé teszik.
Churchill beszédének visszhangja Budapest, március 8. Churchill legutóbbi beszéde igen erős visszhangot keltett úgy Amerikában, mint világszerte. A volt brit miniszterelnök beszéde széles amerikai körökben nagy visszatetszést keltett. Hozzátette: "Abból, amit a háború alatt orosz barátainknál és szövetségeseinknél láttam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy semmi sincs, amit annyira csodálnának, mint az erőt és semmivel szemben sem táplálnak kevesebb tiszteletet, mint a katonai gyengeséggel szemben". Éppen ezért - fejtegette -, a hatalom egyensúlyának régi elmélete már hibás, a másik féllel elrettentő erőt kell szembeszegezni, és figyelmeztette a nyugati demokráciákat: ne engedjék meg, hogy "ezek a rendkívül fontos évek kihasználatlanul múljanak el. " Churchill beszédét szokás a hidegháború kezdeteként jellemezni, jóllehet magát a hidegháború fogalmát csak 1947-től használták a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió világméretű politikai, ideológiai, gazdasági, "félig katonai" és egyéb szembenállásának jelölésére.