"Tündérpompájú éji tájon / Felkél az ezüst holdvilág; / Összhang a föld, egy édes álom… / Jó éjszakát! " Ezen a héten a 167 éve született Mihai Eminescu gyönyörű versét ajánljuk. Méltán nevezzük Mihai Eminescut az egyik legnagyobb és a legnépszerűbb román költőnek, paradox módon mégsem ismerjük eléggé magát az alkotót. A fiatalon, alig 39 éves korában elhunyt költő gazdag életművet hagyott hátra: a verseken kívül prózát, drámákat és publicisztikát is írt. Életében mégis csak egyetlen kötete jelent csak meg, 1883-ban Költemények címmel. Mihai Eminescu életműve döntő hatással volt a modern román nyelv kialakulására. A romantikus költő ugyanahhoz a nagy irodalmi családhoz tartozik, mint Petőfi Sándor vagy Madách Imre. A román költészet egyik legnagyobb alakja, Mihai Eminescu 1850. január 15-én született Ipotestiben. MIHAI EMINESCU: JÓ ÉJSZAKÁT Ezernyi álmos kis madárka Fészkén lel altató tanyát, Elrejti lombok lenge sátra; Jó éjszakát! Sóhajt a forrás, néha csobban, A sötét erdő bólogat – Virág, fű szendereg nyugodtan, Szép álmokat!
A Jó éjszakát! formailag 8 soros strófákból áll, a sorok 10 és 11 szótagosak, keresztrímesek. Verselése időmértékes, jambikus lüktetésű, melyet gyakran spondeusok lassítanak, így a ritmus is a vontatottságot erősíti, az álmosságot "festi alá" zeneileg. Oldalak: 1 2
Nézem az égnek legszebb csillagát s megcsókolom a messzeségen át: jó éjszakát! Ha nem volna a kettőnk lelke - egy, azt mondanád: szellő suhant a rózsabokron át... és sápadt arcod s lehunyt két szemed eléje tartanád. De mert a kettőnk lelke egy: érzed, hogy csók ez. Titkos üzenet. Üzenet, csók. A csillagnéző lelkem szerelmes, vágyó, tikkadt sóhaja. Sötétben állok. Köröttem és fölöttem bús vakhomály a kietlen éjszaka. De éjszakából, süket vakhomályból, borún, ködön és fellegeken át: nézem, csak nézem mozdulatlan szemmel, didergő kínnal, sajgó gyötrelemmel, s megcsókolom - szemed szép csillagát. Jó éjszakát... Küldd el ezt a verset szerelmednek! További versek honlapunkról: » Kár volna értted Futó sorból rontva kidőlten, Nem is vagyok... » Szerelmes vers Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be. Akárhogy... » Nyújtsd karodat Nyujtsd karodat és menjünk e tömegből, Mely... » Öt percre Öt percre nem gondoltam rád. Be jó volt,... » Evianne Betűkből építelek föl vonalakból színből izzó... » Napszonett A vén díványon hentereg a Nap, Magával hozta... » Ha mennél hideg szélben Ha mennél hideg szélben a réten át, a réten... » A galambok Mondod, lány, hogy ablakodra Kis galambok... » Két test Két összesímuló test van hogy két lomha... » A házasságról Nagy szeretet vagyon, és házasság nincsen az...
Klubot alakított a Hungária, a Juventus, az M7, de fellépett itt a Beatrice, a Hobo Blues Band, a Pokolgép, a Locomotív GT, a Mini, a P. Mobil és a Syrius zenekar is. A 80-as évek közepétől a népszerű intézményt eladásra kínálta a gyár. 1994-ben létrejött az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesület (rövidített neve: Láng Művelődési Központ). Az egyesület hasznosan üzemelteti a művelődési központot: 2012-ben az Életet az Éveknek szövetség Idősbarát címet adományozott az intézménynek, idén pedig elnyerték a kerület Civil Vándor Serlegét. Közéleti Gazdasági Krónika Videómagazin – Láng Művelődési Központ. A régi épület 76, az új 45 éves. Megérett a felújításra, a kor köve-telményeihez való igazításra. Várhatóan önkormányzati átvételének 20. év-fordulójára, 2017-ben fejeződnek be a munkák. Két év múlva ismét reményteljes időszak kezdődhet a Lángban, újabb korszerű kulturális intézménnyel lesz gaz-dagabb a kerület. J. G. Mé
1970-től különböző években olyan együttesek kapták meg klubnak a Lángot, mint a Victors, a Hungaria, az Olympia, a Juventus vagy az M7. 1978-tól "Disco-Klub" működött itt Dévényi Tiborral, aki különböző sztárvendégekkel színesítette műsorát. Később az állandó fellépők helyett változatos alkalmi koncertek töltötték ki a Láng Művelődési Központ estéit. Megfordult itt többek közt a Beatrice, a Hobo Blues Band, a Pokolgép, az LGT, a Mini, a P. Mobil, a P. Láng művelődési központ programok. Box, a Syrius, a Korál, a Prognózis, a Color, a Satöbbi, a kilencvenes években pedig például a Kispál és a Borz is itt tartotta a Fák, virágok, fény kislemezbemutató koncertjét. Az egyik legemlékezetesebb és legjobban dokumentált esemény a P. Mobil nevéhez fűződik, akik 1978-ban rádióközvetítéssel egybekötött koncertfelvételt készítettek itt (a konferálás elején jól hallható, amint a nézők kifütyülik a szintén szereplő Apostolt). Azonban a tervekkel és ígéretekkel ellentétben a debütáló nagylemeznek szánt felvétel nem jelenhetett meg, az első stúdióalbumra még további három évet várnia kellett az addigra már átszerveződött együttesnek.
Láng Művelődési Központ A ma főleg irodaházaknak otthont adó XIII. kerület a 19. század második felétől fontos ipari központnak számított. Itt alapított gépjavító műhelyt 1868-ban Láng László, az intézmény pedig a nagyipari fejlődés hullámában a századfordulóra a világszínvonalú, gőzgépeket gyártó Láng Gépgyárrá nőtte ki magát. Az egyre bővülő gyár keretei közt az 1930-as években előbb tisztviselői sportkör alakult, majd létrejött a Láng Kultúrház, ahol a tulajdonos támogatásával dalárda, szimfonikus zenekar, könyvtár és színjátszó csoport is szerveződött. Megújul a Láng Művelődési Központ - 13. Kerületi Hírhatár. A II. világháború után művelődési otthon néven, de változatlan tevékenységi körrel működött tovább a kultúrház, még több amatőr művészeti együttest vonva az égisze alá. Az ötvenes években a brigádmozgalmak hatására fokozódott az ismeretterjesztő tevékenységek mennyisége is, olyannyira, hogy 1968-ra, a gyáralapítás 100. évfordulóján átépítésekre volt szükség, mert az angyalföldi kultúrház kinőtte az addigi kereteit. A megújult és átnevezett Láng Művelődési Központ az 1970-es évektől egészen gazdag programkínálattal várta az érdeklődőket.
Az egységes új homlokzatképzés felerősíti az épület téralkotó és tömeghatását, a városi kontextusban elfoglalt helyét, így az épület előtti teresedés igazi hellyé, városi térré válhat. Láng Művelődési Központ. A belsőben még inkább jellemző, hogy az eredeti anyagok és szerkezetek megtartására törekedtek. Megmaradt a bejárati jegypénztár műkő felülete, a nagyterem és az előcsarnok szépen rakott mezőtúri tégla falburkolata, a nagyterem lambériaburkolata pedig felújítás után visszakerült korábbi helyére. A kortárs anyag- és színhasználat nem zavarja meg az eredeti, Tokár György által tervezett összhatást. A tervezők ugyanis példaértékű beleérzéssel, tisztelettel és kulturáltsággal mentették át a hazai, háború utáni modern építészetünk egyik szép, de rejtőzködő opuszát.
Az egyesület – önálló jogi személyként – az intézmény fenntartója és működtetője; 1998. január 1-től közhasznú szervezet. Célja: a tagjai és a területi vonzáskörébe tartozók számára a kulturális, közművelődési, önképzési, szórakozó-szabadidős lehetőségek és tevékenységek, illetve ezek feltételeinek biztosítása. Az egyesület meghatározó szerepet tölt be a XIII. kerületi közművelődési és civil feladatok ellátásában; több mint húsz közművelődési egyesületet fogad be, szakmailag segítik és támogatják őket. Túl ezen – klubkönyvtárat működtetnek, szabadidős tevékenységeket szerveznek, kiállításokat, fesztiválokat, bemutatókat rendeznek, más eseményekkel az egészséges életmód kialakítását is elősegítik. Az egyesület civilszervezeteinek közel ezer aktív tagja van; 65 százalékuk kerületi lakos. A XIII. kerület évente 4000 kulturális rendezvényt tart 5 színtéren és 7000-8000 sporteseményt 5 telephelyen. Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Lang művelődési központ . Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
A beépített berendezések a színházi előadások, a koncertek és a konferenciák eltérő igényeit is képesek kiszolgálni. A polgármester felidézte a Láng gépgyár történetét. Láng László 1873-ban telepítette át gépjavító műhelyét a Váci útra. Az 1890-es évek elején az ország gőzgépszükségletét szinte teljes egészében a Láng fedezte. A budapesti földalatti generátorainak meghajtó gőzgépét a Láng gyár készítette. A 20. Láng művelődési központ budapest. század első éveiben kezdték el gyártani a később oly fontossá és speciális termékké vált gőzturbinákat, majd az 1910-es évektől a dízelmotorokat és kazánokat. Láng Lászlónak fontos volt, hogy dolgozói művelődhessenek, szórakozzanak, erre biztatta is őket, támogatta is ezt az önszervezőző művészeti tevékenységüket. A Láng Kultúrház a gyári sportkörhöz kötődően indult a harmincas évek végén az 1929-ben alakult Tisztviselői Dalkörrel, a biliárd-, turista-, fotó-, bridzs- és műkedvelő-szakosztállyal. 1949. augusztus 20-tól a Láng Kultúrház – művelődési otthon lett. A meglévő amatőr művészeti csoportok szimfonikus zenekar, dalárda, színjátszók mellett újak is alakultak, például fúvószenekar, néptáncosok, bábcsoport.