Kőrösit azon ritka szerencséjű emberek közé számítom, akiről soha senkit panaszkodni nem hallottam, valamint azt sem, hogy ő valaha valakiről panaszkodott volna. A munkát és a fáradtságot bámulásig győzte, mit egyedül mérsékelt és tiszta életmódjának köszönhetett. " Egy nagyenyedi diák így emlékezett vissza társa különös szokásaira: "Nyalánkság- vagy hevítő itallal sohasem élt… Nekem sokan parancsolnak – mondta –, hadd parancsolhassak én is gyomromnak. Ti is megtehetnétek, de nincs akaratotok…" 1815-ben Csoma elnyerte a kollégium ösztöndíját, így a göttingeni egyetemen tanult tovább. Sejthető, hogy nem csak a tudomány előrelépése miatt fejlődött az orientalisztika egyetemi stúdiummá. Abban a korban a kormányok gyarmataik terjeszkedése érdekében a Kelet-kutatásnak kimagasló figyelmet szenteltek. Kőrösi csoma sándor kollégium. Kőrösi itt szerezte meg az alapokat. Azt is megemlítik az életrajzírók, hogy alkoholt nem ivott, a szerencsejátékokat megvetette, bolondságnak nevezte, nőknek nem udvarolt. Kőrösi Csoma Sándor nyomában 35 éves korára érett meg benne a szilárd elhatározás, mely szülőföldjének elhagyására késztette.
A magyar őshaza felkutatásának vágya hajtotta előre, Ázsiába indult gyalogszerrel. Ekkor már 14 nyelvet beszélt. Törökországon, Afganisztánon át 1822-ben ért Indiába. Indiai utazása során Pandzsábon, Kasmíron és Ladákhon keresztül elérte Leh-t. Kőrösi Csoma Sándor nyomában Tibetbe jutunk. Miért ment Tibetbe? 1822 júniusában Leh és Kasmír között találkozott az angol William Moorcrofttal, aki felhívta figyelmét az óind gyökerekkel rendelkező addig ismeretlen, titokzatos ország nyelvére, kultúrájára. Sorsfordító volt az angol kormánymegbízottal való találkozása. Így hát Kőrösi a nyugat-tibeti Zanglába gyalogolt. A kolostorban Szangje Puntszog tudós szerzetes segítségével első európaiként megtanulta a tibeti nyelvet. 1825. január 28-án, Kennedy századoshoz írt levelében részletesen ismertette addigi munkáját, és felajánlotta szolgálatait a Bengáli Ázsiai Társaságnak. Kőrösi Csoma Sándor élete - Bharata Kultúrtér. A britek szolgálatába lépve csekély, 50 rúpiás havi támogatást kapott. Baktay Ervin, aki 1928-ban bejárta a nagy előd útvonalát, a róla készült könyvében így jellemezte őt: "Igénytelensége az étkezésben és ruházkodásban, szigorú önfegyelmezése (…), a béketűrés, mellyel a meg nem érdemelt lealázásokat, sérelmeket fogadta, a hiúságnak, bosszúvágynak vagy a gyűlöletnek teljes hiánya belső alkatában, a kéretlenül kapott támogatásokért érzett hála, s az igyekezet, hogy az így önkéntelenül ránehezedett erkölcsi tartozást is feloldja a szinte túlméretezett viszonzással – ezek rávilágítanak jellemének, felfogásának mélyen gyökerező vonásaira. "
Irataiban nem olvasunk panaszkodásról, szenvedéseiről, vágyairól. Elméje békés, nyugodt volt, mint egy jógié, aki bármilyen körülmény között is rendíthetetlen – kitűzött céljától semmi sem téríti el.
És mégis, a gyakorlatban korántsem olyan nehéz érveket felhozni a nemes célzatú hagyománytörés ellen – amennyiben hiányozni látszik a "hazai erők" felkészültsége meg a változtatást meggyőzővé tévő rendezői koncepció. Feketék feheren film zene free. Márpedig a múlt szombati Porgy és Bess -premier bizony mindkét téren érdemi hiányérzetet válthatott ki a nézőből, aki könnyen úgy érezhette: Almási-Tóth András rendezése, a kórus gospelérzéke vagy egyik-másik szereplő csekély hitelességi szintje miatt egyszerűen nem volt érdemes ezt a harcot megvívni. Mi több, szégyenszemre akár még a feketére festett arcokat is hiányolhatta: azok láttán ugyanis legalább felsejlett volna egy valódi, zárt közösség képe. Merthogy a Porgy és Bess elsősorban a belül ugyan tagolt, de kifelé jószerint fatalista módon összezáró, meghittségében fenyegetett közösség, a charlestoni Catfish Row operája – és csak másodsorban a címszereplő szerelmespáré. Almási-Tóth rendezése a mű cselekményét most valamiféle rögtönzött tömegszállásra helyezte át, mondjuk, a Katrina hurrikán pusztítása után.
Hollywoodi megaprodukciók hiánya, a filmipar nemi diszkriminációja ellen tüntető sztárok, a nagy nevek negligálása a versenymezőnyből, női témákra koncentráló filmek, megnyomorított sorsok, eltiltott alkotók: a megszokottnál komorabb, ám változatlanul politikus évet tudhat maga mögött Európa legrangosabb filmfesztiválja. A vezető amerikai szaklapok egyenesen Cannes hanyatlásáról cikkeztek. A vészharangot mégsem kell megkongatni, hiszen jó néhány ismeretlen vagy kevéssé ismert rendező okozott meglepetést kortárs témájú alkotásával. Feketék feheren film zene online. Nekünk mindenképpen jó hír, hogy az idei egyetlen magyar film Cannes-ban, Szilágyi Zsófia első játékfilmje, az Egy nap megkapta a nemzetközi filmkritikusok, FIPRESCI különdíját. Szamosi Zsófia hihetetlenül természetes játékán, de a remek forgatókönyvön is múlik, hogy az egy háromgyerekes magyar anya hétköznapi rutincselekvéseire épülő történet feszes, izgalmas, mindenki számára átélhető tud lenni. A Filmalap pályakezdő alkotókat támogató Inkubátor Programjában rendkívül alacsony költségvetéssel készült filmet Európa számos országába eladták, bekerült a Sydney Filmfesztivál versenyprogramjába, a hazai mozikban ősztől lesz látható.