2020. feb 14. 20:58 Wichmann Tamás /Fotó: Zsolnai Péter Budapest — Feldolgozni a feldolgozhatatlant... Szerda este hunyt el Wichmann Tamás (†72) kilencszeres világbajnok, háromszoros Eb-győztes kenuslegenda. A közvélemény tudta, hosszú ideje súlyos betegséggel, rákkal küzd, és ő beszélt is arról, hogy már nem lehet rajta segíteni, de elvesztése így is óriási fájdalmat jelent azoknak, akik közel álltak hozzá. Wichmann többször beszélt róla, milyen sokat jelent neki családtagjai, szerettei támogatása. Végig mellette álltak, segítették, most egymásra szorulnak a gyászban. – Tartjuk egymásban a lelket. Sok gyerek van a családban, ők segítenek nekünk átvészelni ezt a nehéz időszakot – mondta lapunknak Wichmann Barnabás (37), a legenda fia. Arról is beszélt, hogyan teltek édesapja számára az utolsó napok. – Ott voltunk vele végig, együtt virrasztottunk. Sajnos a legvégén már jelentős fájdalmai voltak, gyorsan romlott az állapota. Nagyon sokáig, minden erejével küzdött a gyógyulásért. Wichmann - Rólunk. Rengeteget szenvedett.
Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes a Facebookon számolt be arról, hogy Budapest és Erzsébetváros kerülete emléket állít a nemrégiben ehunyt kenus legendának, Wichmann Tamásnak. Az úgynevezett Wichmann-kocsma épületének falán dombormű ékeskedik majd. A házon már van egy emléktábla, Schneider József kártyafestőé - itt volt a műhelye egykor -, e mellé kellene odaférnie a domborműnek. Mint a városvezető fogalmaz, számít az MTK és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közreműködésére is, "Wichmann Tamás nemcsak a budapesti, hanem a magyar sporttársadalom megkerülhetetlen alakja is volt". A Kazinczy utca méltán híres és sokaknak örök emlékként élő "Wichmann-kocsma" épületének tulajdonosát is bevonva az érintett önkormányzatok a mai nappal megkezdték az előkészítési munkát. Wichmann Tamás 1948-ban született, és idén február 12-én hunyt el. Nem árvul el Wichmann Tamás kocsmája - Nemzeti.net. Kilencszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes, egyszeres bronzérmes, 37-szeres magyar bajnok kenus volt. Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Kocsmánk végleg bezárt! Július 28-án végleg bezártunk, köszi mindenkinek. Itallap Ha nosztalgiáznál, itt találod árainkat, az itallapunkon. Ha szerencséd van rántott húsos szendvicset is készítünk, de ne feledd hogy ez nincsen minden nap. Kapcsolat Telefonálj nekünk, ha asztalt szeretnél foglalni. Csak akkor írj emailt, ha a weboldallal kapcsolatos észrevételed van (pl. mit szeretnél, hogyan fejlesszük tovább. )
A Kispipa étteremre nem mondhatjuk, hogy építészetileg értékes, de Seress Rezső ott szerezte a Szomorú vasárnapot. A budai, Márványmenyasszony nevű legendás kertvendéglő se építészetileg védendő alkotás. A kormányhivatal ki is adta rá a bontási engedélyt. Arra a vendéglőre, ahol a XVIII. század végén már borkimérés működött, ahol Wesselényi Miklós és pár évvel korábban Széchenyi István tartotta az esküvői lagziját, ahol állandó vendég volt Bárczy István főpolgármester, Podmaniczky Frigyes, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Krúdy Gyula is. Ott írta Szigligeti Endre a Liliomfit. Most azt mondják, hogy a homlokzatát megőrzik, hogy legyen mire felcsavarozni egy emléktáblát, és építenek mögé egy új házat. A Wichmann-ház melletti játszótér utáni három épület ügyében is pereskedés folyik, oda is valami mást akarnak építeni. A 27. szám alatti ház erkélyén olvasható az egykori fogadó német nyelvű felirata: Zur Stadt Pest. Mert az egyesítés előtt még német ajkú volt a főváros.
Az osztrák uralom miatt választott nem magyar történelmi hősöket: Friedrich Schiller Tell Vilmos című, 1804-ben írt drámájának szereplői után inkább svájciakat. Akkoriban pedig még az egyalakos kártyák voltak használatban, Schneider újítása az volt, hogy tükrözve kétoldalassá tette a lapokat – így már nem állhattak soha fejre. 1869-ben Rothauser Mór díszmű-, ruha- és rövidáru-kereskedő költöztette ide a boltját – és ő építtetett emeletet az új szerzeményére. 1895-ben pedig újabb profilváltás jött: kupleráj lett az épületből, ahol (a Falanszter tájékoztatása szerint) az itt dolgozó lányok prémiumszolgáltatása az volt, hogy "már hetente kétszer fürödtek, illetve ők fazonírozták először Pesten függőleges Jávor Pál-bajusszá a két vaskos tölgyfaág között pihegő mókusukat". Ha van valami különleges a Kazinczy utca 55. épületén, az a kétszárnyú tölgyfa kapuja, pontosabban annak kovácsoltvas rácskonstrukciója, amiben sajátos szimbólumok keverednek össze. Van itt az ősi egyiptomi élet jeleként emlegetett füles kereszt, körülötte a szellem és az anyag egységeként összefonódó kettős háromszög (ez tehát nem egy hatágú Dávid-csillag és az épületnek sincs "zsidó" múltja, igaz, 1944–1945-ben itt volt a gettó határa).
Fiatalok fiatalokkal – többeknek a nevét sem tudom, de arcról megismerem őket. Talán Kapusi Gábor vagy Vajdai Vili vitt oda először, emlékszem Káel Csabára (bizony, nyolcvanas évek! ), aztán a rengeteg egyetemista, színművészetis és más lézengő ritter között az éjszaka egy kitüntetett pontján beesett Cserhalmi, Bereményi, és azok, akik egy-egy színházi előadás után szabadultak el. És persze Cseh Tamásra. Tamással egy alkoholgőzös hajnalon a földszinti pult előtt állva ugrottunk majdnem össze (ő kétségbe vonta a lengyeltudásomat, mire én pengetős dizőznek neveztem), na ekkor nyúlt a ki a poharakat mosogató harmadik Tamás a pultból, hogy arrébb tegyen minket. Így került a Wichmann-kocsma 32 év legendás tevékenysége után oda, hogy most eladva a bontására vár. A tizenegy szobás szállodáról szóló tervet állítólag már 2018 decemberében elfogadta a VII. kerületi akkori Fidesz–KDNP-s alpolgármestere, Hutiray Gyula, de az igazi balhé csak 2021 januárjában robbant ki, amikor ebből hír is lett. Ráadásul a bontási engedély nemcsak a Kazinczy utca 55.
Móricz Zsigmond A szerelem a természet legcsodálatosabb jelensége. A délibábot, a szivárványt fizikai törvényekkel megmagyarázhatjuk: a szerelmet soha. Móricz Zsigmond A szerelem jön és elmegy. Míg itt van, édes mámorba, boldog tündöklésbe borít mindent, mindent: mikor elment, teljesen kifosztva, kietlenül és mogorván hagyott mindent, mindent. Móricz Zsigmond
Kiderül, hogy Berci bácsi, tulajdon nagybátyja is átverte Kopjásst. Úgy érzi elveszett, s letaglózva hagyja el a polgármester szobáját. Nemsokára jön a hír, hogy Kopjáss pisztollyal öngyilkosságot kísérelt meg. A polgármester, s Kardics bácsi is azonnal intézkednek, hiszen a város legbecsesebb emberéről van szó, akinek életéért mindent meg kell tenni. Móricz Zsigmond: Rokonok Rokonok • Móricz Zsigmond regénye – Az Athenaeum kiadása | Nyugat 1908-1941 | Kézikönyvtár Rokonok [eKönyv: epub, mobi] Rokonok móricz zsigmond film Móricz Zsigmond: Rokonok (idézetek) Ilyen ez a popszakma Kopjáss dilemmája átélhető, a mai nézőt is képes magával ragadni. A regényt 2005-ben Máriássy tanítványa, Szabó István is filmre vitte. Egy emlékezetes jelenet Az új főügyész bemutatkozó látogatásra érkezik a Parlamentbe. A miniszterre várva az előcsarnokban sétál, mikor egy régi barátjába ütközik. Az újságíróként dolgozó férfi beviszi Kopjásst az épp zajló ülésre. Az egyik képviselő nagy hevülettel szónokol, de a teremben alig tartózkodik valaki.
Móricz Zsigmond: A kis egér Hol volt; hol nem, túl az Óperenciáson, Élt egy gazdag ember, Kinek egy rakáson Tyhuhaja! A buzája sok vala. Nem cserélne a királylyal, Egy egész asztalfiával. S ki a kulcslyukon befér, Rákapott a kis egér. Dühös lett a gazda: Ideállj, te macska! Az egeret elfogd, Mert rosszul lesz dolgod! Macska állott istrázsára, Jön az egér nemsokára. Macska rácsapja a karmát, S lecsippenti egér farkát. Cini-cini-zirr! Az egérke sír: Macska néni, adszi mán, Fityelótyám, farkincám. – Odadom, de nem ingyen, Hozzál tejet íziben. Szalad az egér, A tehénhez ér. Tehén, nekem tejet adj, Tejet adom macskának. Macska ideadja tán Fityelótyám, farkincám, – Adok ám, de nem ingyen, Hozzál szénát íziben. Szalad az egér, A kaszáshoz ér. Kaszás, nekem szénát szedj, Szénát adom tehénnek. Tehén érte tejet ad, Tejet adom macskának, Macska ideadja tán Fityelótyám, farkincám. – Adok én, de nem ingyen, Cipót hozzál íziben. Szalad az egér, Gazdasszonyhoz ér. Asszony, nekem cipót hozz, Cipót viszem kaszáshoz.
Akinek az Állam a dajkája, az kétszer is gondolja meg, ha erre a világra akar születni, mert az Állam jót akar, de az ő szája néma, neki prókátorokra van szüksége, az Állam erős, de az ő keze nem simogat; jaj annak, mikor az ember a hivatalnok kezére kerül, akkor már abból jó nem jöhet ki, csak szekatúra, bosszúság, kár. (Móricz Zsigmond - Árvácska)
A história nem arra való, hogy az ember csak éppen megismerje, mi volt s hogyan, hanem arra való, hogy ami már egyszer megtörtént, tanúságul legyen a későbbi időkben mindenkinek, aki hasonlatos sorsra jut. Mit segít a panasz? Semmit. És mégis kénytelen az ember legalább panaszkodni, mert ha ki nem beszéli magából azt a sok feszültséget, amit az élet ma ad, akkor megőrül. Mert ott van az emberi szívben a szeretet, csak megmutatni nehéz. Hiszen mindig mást kell csinálni, nem azt mutogatni. Ha a szülő üzleti befektetésnek tekinti a gyereknevelést, a legnagyobb mértékben pórul jár. Ha úgy gondolja, hogy minél több gyereket nevel, mint a malacnevelésből, meglesz idővel az a haszna, hogy mikorra erői elmúlnak s maga szorul eltartásra, akkor a gyermekek... Vagy pláne, hogy a gyermekei erőtartalékát akarja a maga céljaira felhasználni, ha majd megnőnek? Vagy csak az is, ha bármiképpen, nemcsak üzletileg, tehát nem pénzben kifejezhető módon, de érzelmileg akar hasznot, például ideái tovább plántálásában, vágyálmainak kiélésében - akkor is a legnagyobb mértékben pórul jár. )
Szólj, csak szólj, hallgatok, hallgatok a világ végeig, s várom a perceket, amelyekben engemet értesz! mert nekem már csak te vagy és nem is lesz soha másom: sem étel, sem ital, sem munka, sem élet… Várni, az nehéz. A várakozás őrli meg az idegeket, az töri le a szarvakat, az oszlatja el legjobban az önbizalmat. Mennyi ember van, aki fontosnak, szükségesnek, elkerülhetetlennek látja, hogy elmondja életét! Csodálatos az emberekben a közlési vágy. Ha a szülő üzleti befektetésnek tekinti a gyereknevelést, a legnagyobb mértékben pórul jár. Ha úgy gondolja, hogy minél több gyereket nevel, mint a malacnevelésből, meglesz idővel az a haszna, hogy mikorra erői elmúlnak s maga szorul eltartásra, akkor a gyermekek… Vagy pláne, hogy a gyermekei erőtartalékát akarja a maga céljaira felhasználni, ha majd megnőnek? Vagy csak az is, ha bármiképpen, nemcsak üzletileg, tehát nem pénzben kifejezhető módon, de érzelmileg akar hasznot, például ideái tovább plántálásában, vágyálmainak kiélésében – akkor is a legnagyobb mértékben pórul jár.