Miközben a kislány mindent megpróbál, hogy visszatérhessen a 21. századba, furcsa helyzetek egymásutánjába gabalyodik, és az élete is veszélybe kerül. Az Időfutár sorozat – melyet sokan a magyar Harry Potterként emlegetnek – hatalmas siker volt mind könyvsorozat, mind rádiójáték formában. Fordulatos cselekményével és szellemes dialógusaival a színpadi változat is remekül sikerült. Az ifjúsági színmű Barnák László rendezésében került színre. Szegedi Kortárs Balett Pergolesi: STABAT MATER A húsvéti várakozás időszakában a Szegedi Kortárs Balett repertoárjáról a társulat vallási témájú előadását tűzi online műsorára a Szegedi Nemzeti Színház. Juronics Tamás 2013-ban alkotott darabja, amely a társulat fennállásának 25. évfordulójára készült és nagy sikert aratott, március 5-én és 12-én látható. A gyermekét elvesztő mindenkori Anya fájdalmának szól a mű: a legnagyobb öröm megélése után bekövetkezhető legszörnyűbb érzésről; amely a gyermek elvesztésén érzett közvetlen fájdalmon túl a halhatatlanság elvesztéséről, a továbbörökítés megszűnéséről, az univerzum végtelen láncolatával való kapcsolat megszakadásáról, ilyen módon a lét értelmetlenségéről is szól.
Prológ 130. színházi évad elé Gondolatok a közelgő, immár 130. szegedi színházi évad közeledtével Beszélgetés Gyüdi Sándorral, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával A kisszínházban indul az új évad szeptember 28-án John Steinbeck Egerek és emberek című művével. Az Armel-operafesztivált a szegedi versenyprodukció, az Andrea Chénier … Tovább →
A Szegedi Nemzeti Színház eklektikus, neobarokk stílusú, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer által 1883-ban épített színház. Kapuit a nagyközönségnek 1883 október közepén nyitotta meg. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után a település teljesen újjáépült. Ennek köszönhetően Szeged lakossága is növekedésnek indult, így lassan igény lett egy állandó vidéki színházra. A színházépületet a lebontott vár helyén jelölték ki, Jiraszek Nándor és Krausz Lipót cége kapta a jogot a megépítésére, a díszleteket pedig a leégett bécsi Ringszínháztól hozták. A színház 1885-ben teljesen leégett. A városvezetés hamar helyreállította az épületet, 1886-ban már ismét működött. Az 1886-os újranyitásának 100. évfordulóján adták át a nagyközönségnek a felújított épületet. A Szegedi Nemzeti Színház azóta is az eredeti pompájában várja az előadások szerelmeseit.
Szegedi Nemzeti Színház: Csak a jegyet váltott nézők egyharmada nézheti meg most az 1984-et A november 3-án megjelent kormányrendelet Orbán Viktor kedd esti bejelentéseinek megfelelően jelentősen szigorította a színházak, mozik, kulturális és sportrendezvények látogatásának szabályait. Az új rendelkezések a Szegedi Nemzeti Színház előadásait is befolyásolják és igen nehéz helyzetbe hozzák az intézményt, hiszen olyan előadásokra is vonatkoznak, amelyekre már az összes jegy elkelt: Az előadásokon csak minden harmadik széken foglalhat helyet néző, emiatt a színház arra kényszerült, hogy a jegyet váltott nézők csak egy részének teszi lehetővé a darabok megtekintését. A többiek egy későbbi előadáson vehetnek majd részt. Tájékoztatásuk szerint a kövtkező előadásokat érinti az intézkedés: George Orwell: 1984 November 4. 19:00 November 5. 19:00 November 6. 19:00 Ezt a három az előadást csak a következő helyekre szóló jegyekkel és bérletekkel lehet látogatni: Földszint 1., 4., 7., 10. sor 2. emelet zártszék 1. sor Harmadik emelet közép rész 1., 3. sor Harmadik emelet jobb- és bal oldalülés 2. sor Páholyok: Földszint bal- és jobb oldal 1., 3., 5.
hu English Magyar Bejelentkezés 0 0 tétel a kosárban becsült lejárati idő: 00:00 Összesen: 0 Ft tovább a kosárba 0 esemény Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár! becsült lejárati idő: 00:00 tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Az Aggteleki Nemzeti Park területén 413 védett és fokozottan védett állatfaj él. Az erdők nagyvadállományát az őzek, gímszarvasok és vaddisznók előfordulása jellemzi. Az utóbbi időkben néhány nagyragadozó, mint a farkas és a hiúz is visszatelepedett a park területére. A kisemlősök családjából említésre méltó az ürgeállomány, amely természetes táplálékul szolgál az egerészőölyv és a ritka parlagi sasok számára. Az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben él és költ az egyetlen Magyarországon fészkelő fajdféle, a császár-madár. Aggteleki Nemzeti Park. Élnek itt még búbos cinegék, süvöltők valamint sárgafejű királykákák. A vizek mentén nagy példányszámban jégmadarakat és elvétve vízirigót is láthatunk. A park sokféle hüllőfajnak és változatos rovarvilágnak is otthont ad. Területén található Magyarország egyetlen állami tulajdonban lévő, több mint 120 lovat számláló "huculménese". » Foflaljon olcsó szállást az Aggteleki Nemzeti Park közelében A nemzeti park vidéke nem csak természeti, hanem kulturális valamint történelmi érdekességekben is bővelkedik.
A Meteor-barlangban található Magyarország egyik legnagyobb föld alatti terme, a Titánok csarnoka, mely nevét a közepén található hatalmas méretű cseppkövekről kapta. A felszíni karsztjelenségek A fennsíkok leggyakoribb karsztformája, a töbör, afféle tölcsérszerűen oldott mészkőtányér – szlovákul dolinának nevezik, magyarul azonban a dolina szó egy másik felszíni karsztformát (vakvölgy) jelöl. Különféle karrmezőkkel – népies nevükön ördögszántásokkal – is találkozhatunk (gyökérkarr, rácskarr, lejtőkarr, sziklakarr), főleg az aggteleki Tó-hegy oldalában. A karsztfennsíkokon, a töbrökben és dolinákban kialakult víznyelők biztosítják a barlangok vízutánpótlását. Az Aggteleki Nemzeti Park vidéke nem csak természeti, hanem kulturális és történeti érdekességekben is bővelkedik. A rudabányai ősemberszabású-lelőhely világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Aggteleki Nemzeti Park... » Olcsó Szállások Aggteleken !!. Az itt talált emberszabásúak (Rudapithecus hungaricus) 11, 5-10 millió éve éltek ezen a területen. A Homo sapiens képviselői már az őskortól fogva előfordultak a területen.
A barlangokban függő- és állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók, borsókövek, mésztufagátak, görbecseppkövek találhatók meg. Az Aggteleki Nemzeti Park növényvilága A karszton viszonylag kis területen nagyon változatos növényvilág található, ami a változatos térfelszín következménye. Nem a terület magassága, hanem a Kárpátok közelsége okozza, hogy a növényvilág sok magashegyi elemet tartalmaz. A park területén 1327 hektáros erdőrezervátum található. A lágyszárú növények közül a bennszülött, sárga virágú tornai vértő a legféltettebb kincs. Aggteleki nemzeti park területe 5. Ritkaság és fokozottan védett a lila virágú osztrák sárkányfű és a leánykökörcsin. Az Aggteleki Nemzeti Park éghajlata: Földrajzi fekvésének köszönhetően sajátos éghajlati és vízrajzi viszonyok jellemzik. A csapadék mennyisége kevesebb, mint általában a középhegységekben. A terület évi középhőmérséklete 10 C˚, a napi értékek az országos átlag alatt maradnak. Legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósva-patak. A térség tiszta levegőjének a különleges sajátossága, hogy több, allergiát okozó növény virágpora nem található meg a park közelében.
Az Aggteleki Nemzeti Park földrajzi viszonyai Természetföldrajz Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzése, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre. Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, (a Gömör-Tornai-karszt D-i része), hazánk ÉK-i részén található. A Nemzeti Park törzsterülete 6 kistájhoz tartozik, ezek: Aggteleki-, Szalonnai-, Rudabányai-hegység, Alsó-hegy, Putnoki-dombság és a Bódva-völgy. Ezen a viszonylag kis területen a karsztfejlődés szinte valamennyi mérsékeltövi megjelenési formája megtalálható. A terület éghajlata nedves kontinentális, hosszú nyárral és a Kárpátok közelsége miatt erős hegyvidéki hatással. Ez a térség hazánk egyik leghidegebb tájegysége. Aggteleki nemzeti park területe online. Az évi középhőmérséklet 9, 1 ºC, a fagyos napok száma 120-130. Az évi napfénytartam kevesebb, mint 1900 óra, az évi csapadékmennyiség 660 mm. Legcsapadékosabb hónap a június, a legszárazabb a március. Ennek megfelelően alakult ki a térség természetes növény és állatvilága.
E viszonylag kis területen a jégkorszaktól mindmáig tartó, mérsékelt övi karsztfejlődés szinte valamennyi megjelenési formáját megfigyelhetjük. Az 1935. évi erdőtörvény által megindult hazai hivatalos természetvédelem működése során 1940-ben és 1951-ben a Baradla-, 1953-ban a Béke-, 1956-ban Szabadság-, 1958-ban a Vass Imre-barlang felszínét természetvédelmi területté nyilvánították. Az 1962. évben minden barlang természetvédelmi oltalom alá került (1961. évi 18. számú természetvédelméről szóló törvényerejű rendelet alapján). 50 Ezt követően számos próbálkozás és javaslat történt a terület védelmi státuszának módosítására (nemzeti park kialakítása). 1978-ban – egyeztető tárgyalások eredményeképpen – az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnöke 8/1978 OKTH számú határozatával létrehozta az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, amely a Bükki Nemzeti Park szervezetén belül működött. Aggteleki Nemzeti Park -. Az újonnan létrehozott Aggteleki Tájvédelmi Körzet 1979-től az UNESCO MAB (Ember és Bioszféra) programjában bioszféra rezervátummá nyilvánította, s két magterületet jelöltek ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében.
A gutensteini formáció bitumenes mészkövei és dolomitjai sötétebb színűek, mint a vastagpados, kiválóan karsztosodó steinalmi mészkő és a kilométeres vastagságot is meghaladó wettersteini mészkő kőzetei. A krétában (145-65 millió évvel ezelőtt) erős kéregmozgások a mészkőtömeget összetörték, meggyűrték és takarókban, illetve pikkelyekben más kőzetekre tolták. Az időszak végén a terület ismét szárazra került; a mostani hegyvidék valószínűleg ekkor kezdett el karsztosodni. Később, a neogénben az alacsonyabb térszíni helyzetű részeket néhányszor ismét elöntötte a tenger, a mostani fennsíkokra pedig több alkalommal vulkáni tufa hullott (a miocénban), és egy nagy folyó terítette rá kavicsos hordalékát. A vulkáni tufa málladéka a leginkább az ősi töbrök kitöltéseként fennmaradt, mediterrán jellegű terra rossa (vörös agyag). Aggteleki nemzeti park területe b. A kiemelkedett mészkőtömbökben változatos felszíni és felszín alatti karsztformák fejlődtek ki. A pleisztocén és a jelenkor termékei még a törmelékkúpok, a lejtőtörmelékek, a patakhordalékok, valamint a barlangokban lerakódott agyag, kavics és mésztufa, a hegyek lábánál kiváló forrásmészkő is.
A triász végén az egységes platform kettévált és elsodródott egymástól. A kettéválás helyén megsüllyedt a kéreg és óceáni kéreglemez alakult ki. Az északra sodródott részen megmaradt a karbonátplatform és terjeszkedni kezdett. Ekkor képződött a világos színű, és több mint 1000 méter vastag Wettersteini Mészkő. Ezután folyamatos és lassú süllyedés jellemezte a területet. A jurától kezdődően megindult a térrövidülés, melynek hatására megkezdődtek a kiemelkedések. A jurában (145-210 millió évvel ezelőtt) kezdődött meg a tengerfenéken képződött kőzettömegek kiemelkedése és a terület szárazulattá válása. A krétában (65-145 millió évvel ezelőtt) erős kéregmozgások hatására a mészkőtömeg összetöredezett, meggyűrődött és un. takarópikkelyes szerkezet alakult ki. A kiemelkedett mészkőtömegek karsztosodni kezdtek. A földtörténeti újidő során a terület megsüllyedt, elborította a tenger, illetve kiemelkedett, azaz szárazfölddé vált. Az újra és újra kiemelkedő mészkő- és dolomitfelszínek karsztosodása felújult, és ekkor keletkezett trópusi éghajlati viszonyok között a karsztvidékre jellemző vörösföld, a terra rossa.