A kötet szereplői hétköznapi hősök: falusi emberek, akik küzdenek a szegénységgel, az öregséggel, az elmúlással, néha a szerelmi bánattal, mások rosszindulatával, vagy éppen a szeszélyes időjárással. Fekete István: Éjféli harangszó | könyv | bookline. Nem mindig diadalmaskodnak, de a bölcsesség és az egymásra figyelés átsegíti őket a nehéz időszakokon. A történetek között humoros, drámai, sőt meséket idéző is akad, s nem hiányoznak a tájakat vagy természeti jelenségeket bemutató, jellegzetes stílusú Fekete István-írások elbeszélések mintha egyetlen évet ölelnének fel: télutón játszódik az első novella, az utolsóban pedig kitavaszodik. A karácsonyról több történet is szól, ez az az ünnepi időszak, amelyben a falvak szűkszavú, szemérmes népének is megered a nyelve. A novellákat Bányász István válogatta, a kötet grafikáit, amelyek visszaadják a hol álomszerű, hol szinte szociografikus pontosságú novellák hangulatát, Herbszt László készítette.
Déli szél 7 Húsvét előtt 11 A csuka 20 Partszakadás 25 A kis tál 29 Körbe-körbe 35 Kalapky bácsi 39 Aratás után 43 Kilátó 47 Vasárnap délután 51 Ősz táján 55 Tél 59 Otthon voltam 65 Disznóölés 69 Sárgaréz patkók 74 Betlehem 77 Előnév 81 A két szánkó 85 A medve 89 Péter, 1907 94 Tódor 100 Tengerész voltam 105 Régi karácsony 109 Karácsonykor 114 Aprószentek 117 December végén 121 Karácsonyi látogatók 129 Decemberi hajnal 134 Roráte 137 A csillag 141 Advent 146 Éjféli harangszó 153 Karácsony éjjel 157 Egyedül 162 Óéveste 165 Tavasz 170
93. február 22., 19:55 Most már melegem volt, mert kiléptem, amennyire lehetett, de aztán megálltam, és hálás szívvel néztem fel a ködös boltozatra, mert az a gondolat formálódott ki bennem, hogy az emberi élet nyomorúságában, félelmében és sötétségében irányt mutató sok csillag mind-mind ugyanaz a csillag, mint az Idők, Királyok és Pásztorok útmutató betlehemi csillaga. 144. február 22., 19:57 A puskások megérkezése után is körbejárt a butykos, és Matula nem vette le a szemét róla. – Megkínálnám, Matula – mondja a patikus –, de csak ez az egy pohár van. Most a kezét fogja, mert nagy út a mai. Szó sincs, de a kézfogásban minden benne van. Ennél többet mondani úgysem lehetne. 58. oldal, Ősz táján >! Csergimanó P 2019. július 14., 09:34 – Arra ne legyen gondod, Péter, Tüske Juli nénit láttam felétek röpülni söprűnyélen. Tudja már a hírt az egész falu. Partszakadás, 27 oldal >! Jesper_Olsen 2018. február 22., 19:53 Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs, a tegnap gondja, mintha aludna, a mai még nem ébredt fel, s a falu csak tiszta önmagát viszi hajnali misére.
2018 végén életbe lépett Magyarországon egy fontos változás a veszteségelhatárolás szabályozásában. A 2014-ben kezdődött adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózók a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatják le. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény módosítása értelmében ezt a veszteséget legkésőbb 2025 helyett a 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben használhatják fel a társaságok. A veszteségelhatárolás szabályozásában bekövetkezett változás apropóján összeszedtük a jelenleg még felhasználható veszteségekkel kapcsolatos szabályokat. Veszteségelhatárolás Az adózók az egyes adóévekben keletkezett negatív adóalapjukkal a következő években csökkenthetik az adóalapjukat az adott évben érvényes szabályoknak megfelelően. Ez a veszteségelhatárolás. Az idők folyamán mind a veszteségelhatárolás, mind az elhatárolt veszteség felhasználhatóságának szabályai sokszor változtak. Más-más szabályok vonatkoznak egy változatlan körülmények között működő vállalkozásra, az átalakulás következtében létrejött, illetve átalakulás után tovább működő társaságokra, ingatlanbefektetési társaságokra stb.
A csoportos társasági adóalany elhatárolt vesztesége a csoportos társasági adóalany adóalapjának megállapításakor számolható el annak csökkentéseként, de legfeljebb a csoportos társasági adóalany – elhatárolt veszteség nélkül számított – adóalap 50 százalékáig, akként, hogy a csoportos társasági adóalany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg – elhatárolt veszteség nélkül számított – egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát. A csoportos társasági adóalany elhatárolt vesztesége – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társasági adóalany adóalapjának csökkentéseként.
Ezt azonban csak akkor teheted meg, ha van a korábbi évekről elhatárolt veszteséged/negatív egyenleged vagy akár az idei éved alakult így. Nézzünk meg két egyszerű példát: Tőke/osztalék alap -5 000, 00 3 000, 00 Személyi jellegű kifizetések 20 000, 00 15 000, 00 Korábbi évek vesztesége 7 000, 00 Üzembehelyezett beruházás 6 000, 00 5 000, 00 Adóalap 1 12 000, 00 11 000, 00 Adóalap 2 14 000, 00 10 000, 00 Az első példában azt látod, hogy a vállalkozásnak keletkezett 5 000 Ft negatív egyenlege, a személyi jellegű kifizetések értéke pedig 20 000 Ft volt. Főszabály szerint az adót legalább a 20 000 Ft után meg kellene fizetni. Ennek a cégnek azonban volt az idén üzembe-helyezett beruházása, amit felhasználhat a személyi jellegű kifizetések mérséklésére. Az "adóalap 1" úgy keletkezett, hogy a 20 000 Ft-ból levonásra kerültek a veszteségek. A törvény kissé bonyolult megfogalmazásából azonban adódik a korlát, a személyi jellegű veszteségek összege legfeljebb a tárgyévi beruházás értékével csökkenthető.
Évközi átalakulás – kiválás – esetén az átalakulás időpontjáig felmerült veszteséget az átvevő (jogutód) társaság(ok) a következők figyelembevételével érvényesítheti(k) az adóalap megállapításánál. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv. ) 17. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az adóévben keletkezett negatív adóalapnak megfelelő összeggel (elhatárolt veszteség) az adózó a következő adóévekben csökkentheti az adózás előtti eredményét. Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteséget a jogelőd vagyonából a végleges átalakulási vagyonmérleg szerinti részesedése arányában érvényesítheti saját adóalapjánál. Ha az átalakulás formája kiválás, akkor a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségből az átalakulás révén a jogutódo(ka)t megillető résszel a jogelőd (a fennmaradó adózó) által az adóalapjánál érvényesíthető elhatárolt veszteség összegét csökkenteni kell [Tao.
Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >> Amennyiben azonban a Társaság az eredeti adóalap meghatározása során a maximálisan figyelembe vehető elhatárolt veszteséggel számolt, akkor amennyiben az ellenőrzés, adóellenőrzés következtében nő az adóalapja, és van elegendő, még fel nem használt elhatárolt vesztesége, akkor a TAO tv. 17. §. (11) értelmében azt a módosított adóalaphoz igazítva, maximálisan kell felhasználni. Mivel ez törvény adta kötelezettség, ezért előfordulhat, hogy ennek következtében későbbi időszakokra benyújtott bevallást is önellenőrizni kell, mert nem marad elegendő, azokban meghatározott összegű elhatárolt veszteség. A cikk szerzője Juhos Réka, az ABT Treuhand csoport munkatársa. További blogbejegyzések: Kapcsolódó cikkek 2022. július 7. Nyári aktualitások: szabadság, nyári munka és az idegenforgalmi adó Kitört a nyár és ez nemcsak a szokásos strandszezonnal és kánikulával kapcsolatos kérdéseket hozta magával, hanem olyanokat is, mint például hogyan tudunk elmenni szabadságra, mi történik a "túlvett" szabadságokkal, pótoljuk-e a munkaerőhiányt nyári diákmunkával, és vajon, mi a helyzet az idegenforgalmi adóval?