A DEVIZAHITELEZÉS NAGY KÉZIKÖNYVE Előnyök: 14 napos visszaküldési jog Forgalmazza a(z): Líra Nem elérhető Lásd a kapcsolódó termékek alapján Részletek Általános jellemzők Műfaj Business Gazdaságtan Alkategória Pénzügy Fő téma Pénzügyi piac Deviza piac Szerző: Lentner Csaba Kiadási év 2015 Nyelv Magyar Formátum Nyomtatott ISBN / ISSN: 9786155344626 Gyártó: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. törekszik a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak. A weboldalon található kedvezmények, a készlet erejéig érvényesek. Értékelések Legyél Te az első, aki értékelést ír! Kattints a csillagokra és értékeld a terméket Legutóbb hozzáadva a kedvencekhez Ügyfelek kérdései és válaszai Van kérdésed? Tegyél fel egy kérdést és a felhasználók megválaszolják.
Szakirodalmi Szemle - Könyvekről A Devizahitelezés Nagy Kézikönyve Prof. Dr. Lentner Csaba A Devizahitelezés Nagy Kézikönyve (Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, Budapest, 2015) Szerző(k): Huszti Ernő címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2015/1 (p. 139-145. ) Töltse le a teljes cikket!
A devizahitelezés problematikájának kialakulását, majd a 2010. évet követő állami konszolidációját közpénzügyi, jogi és európai uniós szabályozási szempontból mutatja be. Magyarországon ez az első könyv, amely a devizahitelezés jelenségét tudományos és egyidejűleg közérthető formában mutatja be.
Navigációs előzményeim
Számviteli politika 2019 minta letöltése. Ez a Word formátumú könnyen szerkeszthető dokumentum már tartalmazza a Számviteli Törvény 2019. évtől hatályos módosításait. Töltse le a jogszabályi előírásoknak megfelelő 2019. évi Számviteli politika iratmintát, mely a sajátos igényeknek megfelelően kiegészíthető, szerkeszthető és módosítható. Szakszerű módon szerkesztett 68 oldalas Számviteli politika minta dokumentumot tölthet le portálunkról, mely minden olyan változást tartalmaz, mely a Számviteli Törvény módosításának következménye. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírja, hogy minden gazdálkodó szervezetnek rendelkeznie kell 2019-ben is számviteli politika elnevezésű szabályzattal. Adóellenőrzés alkalmával az adóellenőrök egyik vesszőparipája a számviteli politika megléte, illetve tartalmának helyessége. Legtöbb esetben sajnos éppen a számviteli politika szabályzat hiánya szolgáltat alapot egy nagyobb összegű bírság kiszabásához. Fontos tudni, hogy a számviteli politikát 2019. évre is aktualizálni kell, mert a törvényi előírásokban bekövetkező változások szükségessé teszik ezt.
2019. dec 02. Év vége fele – legalábbis gondolatban – készülünk a zárlati feladatok ellátására, de egyben a következő üzleti év előkészítésére is. Most fókuszáljunk arra, hogy milyen változások várhatóak a számviteli elszámolásokban. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény számvitelt érintő változásairól már korábban írtunk. A versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosítására vonatkozó javaslat ugyancsak tartalmaz néhány olyan változást, mely a számviteli törvényt is érint. Ezek a változások azért is érdemelnek figyelmet, mert a legtöbb szabályt már a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosoknak rendeli visszafizetni, ugyanakkor azt nem tiltja, hogy a tulajdonosok a veszteség pótlására adott pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak.
2019. okt 16. A tulajdonviszonyok átalakítása, a privatizáció, a gazdálkodás liberalizálása szükségessé tette a piaci versenyt akadályozó kötöttségek feloldását. Emiatt szükségessé vált a számvitel egész rendszerének korszerűsítése. E követelményt valósítja meg a számvitel törvényi színtű szabályozása, vagyis egy olyan számviteli rendszer kialakítása, amely a piacgazdaság körülményeinek és feltételeinek megfelelt. Az "első" számviteli törvényt az Országgyűlés 1991. május 14-i ülésnapján fogadta el. Az 1991. évi XVIII. törvény preambulumában is kiemeli a számvitel alapvető követelményét: "A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereség-orientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múltbéli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre. " Az 1992. január 1-jétől hatályos számviteli törvényre, illetve annak az időközben bekövetkezett változásaira épül annak újrakodifikált, továbbfejlesztett, kiegészített változata.
Amennyiben nem nyereséges, hanem veszteséges az ügylet, akkor a ráfordítások között kell elszámolni üzletág értékesítése esetén az eladó által fizetett (fizetendő) összeget, a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek - ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is - könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, valamint az azt meghaladóan fizetett (fizetendő) összeget. Tehát a nettósítás felé mozdult el a szabályozás. Ezzel összefüggésben a kiegészítő mellékletben be kell mutatni üzletág értékesítés esetén az értékesítés miatt kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek - ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is - könyv szerinti értékét mérlegtételek szerinti megbontásban. A goodwill elszámolása is módosul. Ismert, hogy a részesedéseket azok megvásárlásakor a fizetett vételáron kell könyvelni. Ha a részesedés megvásárlásakor a jövőbeni jövedelemtermelő képessége alapján azonosításra került, hogy a társaság vételára jelentős üzleti vagy cégértéket tartalmaz, akkor– későbbi beolvadás vagy összeolvadás esetén - lehetőség nyílik az üzleti vagy cégérték kimutatására, abban az esetben, ha a goodwill a jövőben várhatóan megtérül, illetve a beolvadó társaság él a vagyonértékelés lehetőségével.