Pünkösdvasárnap az idén június 5., pünkösdhétfő pedig június 6. és munkaszüneti nap. Így alakul a boltok nyitvatartása a pünkösdi hétvégén. Pünkösd, húsvét időpontjától számított 7. vasárnap és hétfőn tartott keresztény ünnep, mely legkorábban május 10-én, legkésőbb június 13-án lehet. A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd - húsvét és karácsony mellett - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. A pünkösdhöz több népszokás kötődik. Ilyenkor szoktak pünkösdi királyt és királynőt választani valamint legényavatást tartani. Az ünnephez kapcsolódó különböző időjárási jóslatok néha "sántítanak", mert azt mondják a pünkösdi eső nem jó. Pünkösdi népszokások A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Húsvét munkaszüneti nap.edu. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérik össze ügyességüket.
Májusfa Egyes vidékeken, ahol május elején állították fel a kiszemelt lány kertjében a szalagokkal díszített májusfát, ekkor döntötték ki. A Zemplénben és Pest megyében pünkösd szombatján indultak a legények a közeli erdőbe a fáért, amit az ünnep hajnalán állítottak fel. Törökbasázás, rabjárás, hesspávázás Nyugat-magyarországi vidéken volt jellemző, egy 12 év körüli csínytevő fiút társai szalmával kitömött töröknadrágba öltöztettek és turbánt tettek a fejére. Ezután énekelve végigkísérték a falun, közben zöld gallyakkal suhintottak felé szimbolikusan, akinek közben ugrálnia kellett. A nevettető műsorért tojást és pénzt kaptak a gyerekek. Húsvét munkaszüneti napoli. Volt olyan, ahol a jelmez bodzából készített köpeny volt, egyes helyeken a fiúk összekötözött lábbal jártak végig a főúton, hogy a "katonaraboknak" segélyt adjanak. A rabjárásért cserébe ajándékokkal térhettek haza. A hesspávázás szintén hasonló szokás volt, ugyanilyen idős lányok és fiúk királylányt, királyfit, udvarhölgyeket és zászlóvivőket választva maguk közül, énekelve vonultak, kora reggeltől házról házra jártak, amiért szintén adományokat kaptak.
Az önkormányzat nyilatkozott, hogy nincs pénze, likviditási gondokkal és forráshiánnyal küzd, de zárolták a számláját. Nem maradt más törvényes lehetőség a működés fenntartására, ezért kérték az adósságrendezési eljárás elindítását, amely feloldja a számla zárolását. "Pénzünk ettől még nem lesz, csupán lélegzetvételnyi időt kaptunk" – mondta a polgármester. Az elmúlt években a szűk keretek ellenére nem voltak gazdálkodási gondjaik. Tiszteletben tartják a bíróság ítéletét, még ha nem értik is, miként terjedhet odáig egy munkáltató felelőssége, hogy bűncselekmény miatt ekkora összegű kártérítésre kötelezzék. Önkormányzati adósságrendezési eljárás iránt. Az évente 120 millió forintos költségvetésből gazdálkodó település iskolát tart fent, óvodatársulás résztvevője, és védőnői szolgálatot is működtet. Ezek jelentős pénzt visznek el. Az állami normatíva a felét fedezi a kötelező feladatok ellátásának, a többit a településnek kell kigazdálkodnia. A polgármester elmondta: a napokban elkészült a kereset, amelyben az egykori körjegyzőtől követelik az önkormányzatra kirótt mintegy 30 millió forintos kártérítés megfizetését.
Elsősorban az ennek érdekében előtörlesztendő adósságelemek visszafizetésére szolgál ezen, a 2014. évi költségvetési törvény-javaslatban található, "A települési önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatások" című 64 milliárd forintos keret, melyből a 2014. évi konszolidáció során történő előtörlesztést 60 milliárd forint fedezi. Az előtörlesztendő ügyletekre vonatkozó értékhatárokat az adósságkonszolidáció részletes szabályait tartalmazó, a 2014. évi költségvetési törvény-javaslathoz benyújtandó módosító javaslat fogja meghatározni. A tárca közlése szerint a 2014. Önkormányzati adósságrendezési eljárás menete. évi adósságkonszolidáció során az önkormányzatok halasztott fizetési, részletfizetési és lízing ügyleteit is konszolidálják. Ezen ügyletek állam általi átvállalása azonban technikailag nem lehetséges, így ezek adósságkonszolidációját az állam várhatóan a kincstár általi előtörlesztéssel fogja végrehajtani. A 60 milliárd forintos keret egy része az ilyen típusú ügyletek (értékhatártól független) visszafizetését fogja szolgálni.
A 2014. évi adósságkonszolidáció a kormányhatározatban foglaltakkal összhangban a települési önkormányzatok és társulásaik, pénzügyi intézmények felé fennálló tartozásaira fog kiterjedni, a szállítói tartozásokra nem. Ossza meg a bejegyzést