Ez a tavaly tavasszal beharangozott 13. havi nyugdíjnak a 2021-re eső első része, amely egyheti pluszjuttatást jelent. Akinek a postás viszi ki a járandóságát, az néhány nappal később jut hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök még 2020. április 6-án jelentette be, hogy a négy év alatt fokozatosan visszaépítik a 13. Öregségi nyugdíj összege 2010 edition. Eszerint elsőként most, azaz 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti plusz nyugdíjat kapnak, majd 2022-ben már kéthetit, 2023-ban háromhetit és 2024-ben és az azt követő években mindig plusz egyhavit. Egy átlagos összegű (150, 6 ezer forintos) nyugdíjban részesülő csaknem 37 650 forintot kap - a 13. havi nyugdíj első részleteként - 2021 februárjában, a havi nyugdíján felül. Szakértők szerint a nyugdíjkassza terhelését jelentősen növeli majd ez a korábban nem tervezett kiadás. Az öregségi nyugdíjasok mellett az árvaellátásban, az özvegyi nyugdíjban, valamint a nyugdíjszerű ellátásban részesülők - összesen 2, 56 millió ember - kapják meg idén az egyheti pluszjuttatást, összesen mintegy 77 milliárd forint értékben.
Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig — ez az átlagszámítási időszak — elért, nyugdíjjárulék alapot képező keresetek havi nettó átlaga alapján kell meghatározni, ha rendelkezünk ezen időszak legalább fele részére keresettel. Nyugdíjszámítás 2020: eszerint alakulnak a számok - Napi.hu. (Nyugdíjjárulék alapot képező kereset az, amely után fizettük a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat vagy a törvény ez alól mentességet biztosított. ) Ha az átlagszámítási időszak legalább felére nem rendelkezünk ilyen keresettel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe (vagyis 1987. december 31-étől visszafelé kell naponként lépegetni). Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időszakokra az akkor érvényes minimálbér arányos összegét kell számításba venni.
A havi nettó átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a "valorizálás" folyamata). Öregségi nyugdíj összege 200 million. Így a 2020-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2018-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2019. évi nettó átlagkereseti szinthez igazítanak. 2021-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2019-ben és előtte elért keresetekre vonatkozi, amelyeket a 2020.
A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel. Ha a havi átlagkereset 372. 000 forintnál több, a 372. 001 és 421. 000 forint közötti átlagkeresetrész 90, 421. 000 forint felett pedig 80 százalékát kell a nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. Így például, h a valaki 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, nyugdíjának összege az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset 53 százaléka lesz. 30 év esetén 68, 40 év esetén pedig 80 százaléka az ellátás. Ez utóbbi 300. 000 forintos havi átlagkereset esetén 240. Az öregségi nyugdíj összegének számítása 2020-ban. 000 forint nyugdíjra jogosít. A nyugdíj összegére vonatkozó előzetes tájékozódást segítheti és Ügyfélkapu regisztráció nélkül is elérhető a nyugdíj-kalkulátor:. Dávid Ferenc főosztályvezető Békés Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
A nyugdíjszámítás folyamata Nettósítás Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj kiszámításánál.. A nettósítás két szakaszban történik. Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj pénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. Mitől függ a nyugdíj összege?. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék – azaz teljes körűen az egyéni járulékok. A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével. Valorizálás, azaz szintre hozás A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már bő három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők.
Tízéves időtávban ugyanis a munkáltatói hozzájárulások euróban számított összege 14 százalékkal csökkent (7, 3 milliárd euróról 6, 3 milliárd euróra), a munkavállalóié ugyanakkor a 2, 3-szeresére nőtt (1, 8 milliárd euróról 4, 2 milliárd euróra). A magyarországi munkáltatók nemzetközi versenyképességét kétségtelenül javította, hogy a munkaerőköltségükön belül az egy órányi munkavégzésre jutó közterhek értéke - az EU-s tagállamok közül egyedülállóan - nálunk 2018-ban kevesebb volt, mint 10 évvel korábban (1, 8 euró, illetve 2, 3 euró). A ledolgozott munkaórák nemzetgazdasági szinten számított száma ugyan 11 százalékkal nőtt a tíz év alatt, de ez csak részben kompenzálta a közterhek csökkenését, az államháztartás munkáltatóktól származó nyugdíjcélú bevétele így csökkenést mutat.
Új Széchenyi Terv keretében megépülő új gyártócsarnokában. A csaknem 176 millió forintos beruházást az Európai Unió és a Magyar Állam ötven százalékkal, közel 88 millió forinttal támogatja. Orbán Viktor ma a Magosszal konzultál Privátbanká | 2012. július 20. 07:54 Orbán Viktor miniszterelnök ma a Magosz vezetőivel folytatja a héten megkezdett konzultációsorozatát. A megbeszélésen többek között szó lesz a magyar agrárium legfontosabb kihívásairól is. Milliárdos beruházásból épül Tatabányán biogázüzem Privátbanká | 2012. július 19. 16:41 Csaknem egymilliárd forintot nyert az Új Széchenyi Terv uniós pályázatán egy biogázüzem megvalósítására a tatabányai önkormányzat, az AVE Tatabánya és az AVE Magyarország közös projekttársasága. Az üzem 2013 júniusára épül fel, a beruházás teljes összege 2, 9 milliárd forint. Többet költöttek tavaly a vállalatok kutatás-fejlesztésre Privátbanká | 2012. június 23. 12:15 Tavaly érezhetően több hazai vállalkozás fordította árbevételének több, mint 1 százalékát K+F tevékenységre.
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) az ország megújulásának része - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte idén eldől, milyen következő 10 éve lesz az országnak. Szerinte szükség van a kiadások csökkentésére, de ez nem megszorítás, hanem az ország újjászervezése. Körülbelül 2 ezer milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásból, ezt egészíti ki a hazai pénz, például a Magyar Fejlesztési Bankban - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az ÚSZT pénzügyi hátteréről. Már idén 93 pályázattal 1100 milliárd forint tőkét fognak kihelyezni. Az ÚSZT-ben a korábbinál sokkal egyszerűbb, közérthető kiírásokat akar a kormány, rövidebb bírálati időt, kevesebb papírmunkát. Az ÚSZT hét területre oszlik, amelyek közül három új van a 10 évvel ezelőttihez képest: az egészségipar, a zöld gazdaság és a kiemelt foglalkoztatás-támogatás. A legfontosabb az infrastruktúra fejlesztése, ezen belül is kiemelt szerepet kap a közlekedés. Elsősorban a kis és közepes vállalkozások számára lesznek vállalkozásfejlesztési pályázatok.
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, hogy 2007-2013 között több mint 7 ezer milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztési forrásra, ám ennek még egyharmada sincs kifizetve. Mint elmondta: a 2010-es kormányváltásig 4100 milliárd forintot kötöttek le, amiből 3800 milliárdra szerződés is készült, 1300 milliárd forintot pedig már kifizettek – összegzett az ellenzéki politikus. Varju László szerint az Orbán kormány az Új Széchenyi Terv keretében egyetlen forintot sem tudott kifizetni. Emlékeztetett rá, hogy 1000 milliárd forintot még az Új Magyarország Fejlesztési Terv korábbi projektjeiből fizettek ki, így jelenleg is csak olyan beruházásokat adnak át, amelyekről még az előző kormány döntött. Megálltak a fejlesztések, ezért a térségben egyedül Magyarországon számíthatunk idén és jövőre is gazdasági visszaesésre, recesszióra - tette hozzá Varju László.
Információink szerint Mikola István egészségügyi miniszter Varga Mihály pénzügyminiszterrel való tegnapi találkozóján kifejtette, hogy a Széchenyi tervben nagyobb súlyt kellene kapnia az egészségügyi fejlesztéseknek. A pénzügyminiszter lehetőséget lát arra, hogy a gyógy- és termálturizmuson túl más egészségfejlesztési programok is forráshoz jussanak a Széchenyi tervből. A gyógyturizmusra a turizmusfejlesztésére szánt, összesen 53, 1 milliárd forintos keretből jut forrás. Mikola az új elemek közül az intelligens betegkártyák rendszerének kialakítását említette meg a NAPI Gazdaságnak. A gyógyturizmusra szánt keret felhasználásáról azonban a programért felelős Gazdasági Minisztériummal is egyeztetnie kell az egészségügyi tárcának. Értesüléseink szerint a PM támogatja az egységes egészségügyi informatikai adatbázis kiépítését is, amelyhez a pénzügyminiszter szerint a kétéves költségvetésben az informatikai fejlesztésekre - a Miniszterelnöki Hivatal fejezetén belül - elkülönített 43, 9 milliárd forintból teremthető elő forrás.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Anthony Fauci, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet (NIAID) igazgatója / Fotó: MTI/EPA/Washington Examiner pool/Graeme Jennings A tervhez a pénz nagy részét Dr. Fauci intézete biztosítaná, de a projekthez további anyagi forrásokra lesz szükség, amelyeket az amerikai kongresszusnak kellene elkülönítenie a költségvetésből. A fertőző betegségek intézetének idei büdzséje valamivel több mint 6 milliárd dollár. – Ha megkapjuk a finanszírozást, ami szerintem sikerülni fog, akkor valószínűleg 2022-ben neki is fogunk kezdeni a projektnek – mondta dr. Fauci, aki az ötletét már a Fehér Ház illetékeseinek is bemutatta. A rendszer működési elve úgy nézne ki, hogy amennyiben a megfigyelőhálózatok észlelnének egy új, állatokról emberekre átterjedő vírust, akkor a vakcina prototípusának gyors előállításával és az emberek beoltásával meg lehetne gátolni egy járvány kitörését. Ha pedig a vírus elterjedne idő előtt elterjedne, a vakcina prototípusát szélesebb körben is be lehetne vetni.