Kérdés: Miért szól minden nap délben a harangszó? / memo - kérdések, válaszok Miért szól a harang? – A déli harangszó története | Magyar Kurír - katolikus hírportál Miért szól délben a harang? A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. november 22. csütörtök 05:59 2018. 11. 22. 11:22 Hunyadi János újabb nagy győzelmét jelentené, ha Nándorfehérvár után most a Magyar Nemzeti Filmalapnál is sikerre vinné az övéit. A magyarságot. Bennünket. Azt a nemzetet, amely végre büszkén, emelt fővel szeretné hírül adni saját történelmének büszkeségét – filmvásznon is. Ez eddig nem vagy csak alig adatott meg, holott gazdag múltunk nem szűkölködött dicsőségekben. Csakhogy valakik valamiért ezt sosem tartották/tartják fontosnak hirdetni. Márpedig a magyar embernek is – mint mindenki másnak – szüksége van a hőseire, ragaszkodik hozzájuk. (És ahogy az elmúlt "Hunyadi-napokat" – a tervezett Hunyadi-film körüli tüzes vitákat – figyelem, ha kell, harcolni is képes lesz értük. )
Igaz, maga a pápa, amikor augusztus 6-án, az Úr színeváltozásának napján értesült a győzelemről, elrendelte, hogy e napot az egész kereszténység ünnepként tisztelje. A pápa később számos más oklevélben is úgy említi a déli harangszót, mint a nándorfehérvári csodáért szóló hálaadást. A korábbi pápai bulla megújításával VI. Sándor pápa a jubileumi Szentév kellős közepén, 1500. augusztus 9-én már arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség. Szöveg forrása: (Vajdasági Könyvtári Hírlevél) Kapcsolódó video: Arany János: HUNYADI CSILLAGA Kapcsolódó cikkek: A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADALRA EMLÉKEZIK A NEMZET ÉS A KERESZTÉNY VILÁG A VAJDAHUNYADI VÁR - Hunyadi János dicsősége EGÉSZ EURÓPA ZARÁNDOKHELYÉVÉ KELL FEJLESZTENI A VAJDAHUNYADI VÁRAT A VAJDAHUNYADI VÁR - FOTÓK MIÉRT SZÓL A HARANG? - A DÉLI HARANGSZÓ TÖRTÉNETE
Miért szól a harang? – A déli harangszó története | Breuerpress International Száz rejtély a magyar történelemből - Bencze László, Czeizel Endre, Farkas Jenő, Erpel, Fritz, Petrovics István, Sipos Levente, Tóth Sándor László - Régikönyvek webáruház A csatában a szultán is megsebesült, és végül a törökök felszerelésüket hátrahagyva menekülni kezdtek. A győzelem két fő részese nem sokkal élte túl a diadalt, mindketten pestisben haltak meg, Hunyadi augusztus 11-én, Kapisztrán október 23-án. A nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést. Maga a pápa augusztus 6-án értesült a diadalról, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. (Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége. ) A pápa bullájának is új értelmezést adott: "Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek. "
Nándorfehérvár ostroma pedig csak ezt követően, július elején kezdődött el. A naponta megszólaló harang akkor imára szólította a keresztényeket, hogy ezzel kérjék a török ellen harcoló seregek győzelmét. Az ötlet valószínűleg az iszlámhoz köthető, ugyanis Allah hívői napi ötször imádkoznak. A keresztes seregek végül diadalt arattak, amely győzelmet egész Európa ünnepelte, majd Kallixtusz 1456. augusztus 6-án, két héttel később értesülve Hunyadi diadaláról, kiadott egy újabb bullát. Ebben a rendeletben a déli harangszót a hálaadó imával együtt tette kötelezővé a templomokban. Sokan az ima erejének tulajdonították azt is, hogy a túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a Hunyadi János és Kapisztrán János által vezetett sereg győzelmet aratott. Nándorfehérvári diadal/ Fotó: Wikipédia A déli harangszó manapság Napjainkban a déli harangszó minden nap a pontosan déli 12 órakor megszólal, az Úrangyala-imádságra hívva. Ez az egész világon elterjedt harangozási szokásnak számít a katolikus templomokban.
A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót. A közismert történetnek nincs semmi alapja, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni az életének. Wagner Sándor Dugovics Titusz című festménye (forrás: Wikimedia Commons) A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A diadal emlékére vezette be 1456-ban III. Kallixtusz pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.
Az utolsó éjszaka Párizsban 2014. 08. 26. Német rendező francia filmje egy nagyon fontos, ám közepesen érdekes diplomáciai tárgyalásról. Majdnem egy film Párizs majdnem felrobbantásáról. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Minden katonai kiképzés a feltétlen parancsteljesítés alapelvén nyugszik, amelyet azzal tesznek a hadsereg minden egyes tagja számára elfogadhatóvá, hogy mindenki pusztán kis fogaskereke egy nagy gépezetnek, aki/ami nem láthatja át egy egész csata, pláne egy háború működését. Éppen ezért mindenkinek vakon kell teljesítenie az utasításokat, még akkor is, ha azok az adott mikroszituációban a józan ésszel vagy bármi mással ellenkezőnek tűnhetnek, mert ha nem, a nagy egész működését szabotálják. A Párizst elpusztítani készülő német tábornok és az ezt pontosan a fenti alapelv felülírásával megakadályozni próbáló svéd diplomata verbális összecsapásának ez lenne a tétje. A német rendező azonban sokkal inkább személyes, pszichológiai és időnként morális síkra tereli a kérdést, ami által valódi szellemi csata helyett két öregember nosztalgiába hajló beszélgetését szemlélhetjük.
A kortárs Billy Wilder – sok tekintetben talán így jellemezhetnénk Volker Schlöndorff ot, aki amúgy két dokut is forgatott az ugyancsak német származású hollywoodi mesterről. Schlöndorff munkatempója, érdeklődési köre és megközelítése valóban az álomgyár klasszikus korszakára emlékeztet: hatvanas évek közepén induló munkássága során közel húsz játékfilmet rendezett, és legalább ennyi sorozat epizód, tévéfilm és doku fűződik a nevéhez. Ráadásul nem áll tőle távol a film korai szakaszának azon tendenciája sem, amelynek lényege, hogy veretes irodalmi alapanyag felhasználásával adjon rangot a folyamatosan kommercializálódással vádolt mozgóképnek. Musil, Heinrich von Kleist, Arthur Miller, Heinrich Böll, sőt Proust is szerepel a listáján, nem beszélve talán legnagyobb visszhangot kiváltott munkájáról, a Bádogdobról. Életművét végignézve adaptációk mesterének nevezhetjük őt, hiszen számtalan rendezése során alig egy-két alkalommal dolgozott eredeti forgatókönyvből. Jelenetek a filmből Nincs ez másként Az utolsó éjszaka Párizsban esetében sem, amely munkát a címválasztás révén a magyar forgalmazó a Bertolucci-klasszikus renoméjával kívánja csillogóbbá tenni, de ami eredetiben a szárazabb Diplomácia címet hordozza, és alapját egy színdarab képezi.
Átfutási idők munkanap Ausztria 2 Csehország Románia Szlovákia 1 Szlovénia Belgium 3 Bulgária Lengyelország Luxemburg Hollandia Németország Dánia Franciaország Írország 5-6 Monaco 4 Nagy-Britannia Olaszország San Marino Ciprus 6-7 Észtország 5 Finnország 5-7 Görögország Lettország Litvánia Málta Portugália Spanyolország 4-6 Svédország 4-7 TOVÁBBI ORSZÁGOKBA a kiszállítás Postai úton történik, előzetes ajánlat alapján, súly és értékhatár megállapításával.
1944-ben Párizs regnáló parancsnoka Hitler parancsára és a szövetségek előrenyomulására válaszul előkészíti a város teljes elpusztítását, amely terv egyszerre célozza a Szajna kiárasztásával civilek százezreinek kiirtását és a francia fővárost meghatározó műemlékek megsemmisítését. A detonáció elindítását megelőző órákban idős svéd diplomata jelenik meg a parancsnoki központként is szolgáló szállodaszobában, és pusztán a szavak erejével próbálja lebeszélni a náci tábornokot az ördögi terv végrehajtásáról. Mindig problémás dolog színdarabból filmet forgatni (legutóbb talán Polanskinak sikerült igazán a Carnage esetén), ugyanis a filmben megszokotthoz képest általában kevés szereplős szituációk viszonylagos eseménytelenségét a színészek közötti feszültségnek és összjátéknak kell kitöltenie. Ami azonban a hús-vér jelenlét miatt színpadon elegendő, az vásznon nem mindig az, ráadásul rendszeresen felvetődik a kérdés, hogy miért is volt a mozira szükség azon túl, hogy éppen filmrendezőt kezdett el érdekelni a téma.
Megrendelését átveheti személyesen boltunkban: Írók Boltja 1061 Budapest, Andrássy út 45. Nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 10:00-19:00 Szombat: 11:00-15:00-ig Vasárnap: zárva Belföldi szállítás díjai: Kiszállítás GLS futárszolgálattal előreutalás esetén 1290 Ft, utánvétes fizetéssel 1690 Ft. A GLS minden küldemény kézbesítése előtt SMS értesítőt küld a várható kiszállítás időpontjáról (3 órás időintervallum) Az utánvétes küldeményeket átvételkor bankkártyával is kifizethetik. GLS EXPORT csomagszállítás díjai az alábbi európai országokba: Ausztria, Belgium, Bulgária, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Csehország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia: 10 000 Ft-ig 7000 Ft 20 000 Ft-ig 11000 Ft 20 000 Ft felett 15000 Ft Az alábbi országokhoz tartozó szállítási díjak előzetes ajánlat alapján súly és értékhatár szerint kerülnek kiszámításra: Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Nagy Britannia, Málta, Monaco, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Svédország.