Ha egy társasház le akarja váltani a közös képviseletet, és emiatt akár az aktuális közös képviselő, akár a számvizsgáló bizottság (v. intézőbizottság), akár a tulajdonosok 10%-a hívja össze a közgyűlést, és ennek kihirdetése 8 munkanappal előtte megtörténik, azt a közgyűlést hiába nevezik sokszor rendkívülinek (hiszen rendkívüli a témája), de formailag az akkor is egy rendes közgyűlésnek számít. 1-2. Schwezoff Dávid szerint jogszerűtlen a rendkívüli BZSH-közgyűlés összehívása - belfold.ma.hu. Hogy mi a különbség? Ha egy tulajdonosnak, vagy egy (korábbi) közös képviselőnek problémája van egy határozattal, a közgyűléstől (vagy a tudomásra jutástól) számított 60 napja van arra, hogy az adott határozatot 60 napon belül megtámadja a bíróságon. Mivel tartalmilag igen nehéz belekötni egy-egy határozatba, sokszor könnyebb formai okokra hivatkozva megtámadni ezeket a határozatokat. Magyarán, egyszerűbb azt állítani (főleg, ha jogos), hogy a közgyűlés nem lett meghirdetve megfelelően, mint azt sérelmezni, hogy a közös képviselőt leváltották. Ezért ajánlott, hogy ha csak nem FELTÉTLENÜL muszáj, a társasház ne tartson rendkívüli közgyűléseket, hanem a közgyűlés összehívásának szabályait maradéktalanul tartsa be.
A teljes jegyzőkönyvet nem, de a határozatokat ki kell függeszteni jól látható helyre a társasházban. A jegyzőkönyvbe bármelyik tulajdonos ingyenesen betekinthet (de például a fénymásolásért díjat is felszámolhat a közös képviselő). A jegyzőkönyvnek nem kell szó szerint tartalmaznia a közgyűlésen elhangzottakat (! A 2021. szeptember 9-i rendkívüli közgyűlés anyaga. ), viszont a határozatokat igen (azt viszont szó szerint), illetve a határozatkori tulajdoni hányadokat, és a szavazás eredményét. A határozatképességet ellenőrizni kell minden határozat előtt (azért, mert a tulajdonosok jönnek-mennek). A szavazás akkor sikeres a közgyűlésen, ha az IGEN szavazatok tulajdoni hányad szerinti aránya meghaladja a NEM ÉS a TARTÓZKODIK szavazatok együttes, tulajdon hányad szerinti arányát! Aki tehát tartózkodik, az lényegében NEMMEL szavaz! Amennyiben nem 50%+1, hanem annál szigorúbb a megkötés az egyes napirendi pontoknál, értelemszerűen változnak a százalékok. A meghívóban nem szereplő napirendben nem lehet érvényes határozatot hozni (egyik közgyűlésen sem).
06-i indítványnak, és a jogszabályban előírt formai, tartalmi és határidőbeli követelményeknek, vagy az összehívás eleget tesz mindkét indítványban foglaltak javaslatoknak, és a jogszabályban előírt formai, tartalmi és határidőbeli követelményeknek. Egyéb esetben a 2015. február 5-én tartandó közgyűlés összehívása nem szabályszerű, az azon hozott határozatok érvénytelenek lesznek. A Tht. § (2) bekezdése szó szerint azt rögzíti, hogy a tulajdonostársak 1/10-ének írásban, a napirend, az ok, és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével kell kérniük a közgyűlés összehívását. Ennek értelmében tehát, álláspontom szerint, ha kimarad a javaslatból a napirendi pontok elfogadása, az nem jogszabályellenes, hiszen ez egy javaslat, melyre nem a meghívó formai és tartalmi követelményei az érvényesek. Önnek is segít a Kosdi Ügyvédi Iroda! Kérjen jogi állásfoglalást ITT!
2019. január 1-jével a saját jogú nyugdíjas munkavállalók adózását érintő rendelkezések jelentős mértékben megváltoztak. Ezzel egyidejűleg a '08-as havi adó- és járulékbevallásban is találkozhatunk újdonsággal ezzel a témával kapcsolatban. Cikkünkben azokat a legfontosabb új szabályokat foglaljuk össze, melyek a saját jogú nyugdíjas, munkaviszonyban álló dolgozóink bevallását érinthetik. Munkaviszonyban álló nyugdíjasok adózásának változása 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállaló jogviszonya mentesül a Tbj törvény szerinti biztosítási kötelezettség teljesítése alól, tekintettel arra, hogy járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik. A Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy a járulékalapot képező jövedelme után nem fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot 2019. Kié lesz a nyugdíj, ha meghal a nyugdíjas? - ProfitLine.hu. január 1-jétől. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni.
A vállalkozó nyugdíjas A szabályváltozás azokat a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat is érinti, akik a vállalkozói tevékenység folytatása mellett egyidejűleg munkaviszonyban is állnak. A 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót foglalkoztató társas vállalkozás mentesült az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett személy foglalkoztatása munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a heti 36 órát elérte. A saját jogú nyugdíjas munkavállaló társadalombiztosítási jogállása – berportal.hu. Ez a mentesítő szabály 2019. január 1-jétől nem alkalmazható az Mt. szerint munkaviszonyban álló, egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra. Ennek megfelelően a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után – egyéb mentesítésre okot adó körülmény hiányában – abban az estben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.
A munkaviszonyban álló nyugdíjas nettó bére járulékfizetés hiányában növekedett. Ha például 2018-ban a nyugdíjellátásban részesülő munkavállaló bruttó 200 ezer forint munkabért kapott, akkor a béréből 30 ezer forint személyijövedelemadó-előleget, 20 ezer forint nyugdíjjárulékot és 8 ezer forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie. Változatlan bér mellett 2019-ben a fenti nyugdíjas munkavállaló 28 ezer forinttal több nettó jövedelmet kap, hiszen sem a nyugdíjjárulékot, sem a természetbeni egészségbiztosítási járulékot nem vonják le tőle. Meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatását segíti elő, hogy 2019. január 1-jétől a munkabér után a munkáltatónak sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie. Kihatással van a biztosítási jogviszony hiánya a többes jogviszonyra is. Az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas, ha egyben kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóként is tevékenykedik, akkor függetlenül attól, hogy a munkaviszonyban hetente hány órát dolgozik, fizetni kell a kiegészítő tevékenység kapcsán a havi 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Mi a teendő a nyugdíjas korú elhalálozása esetén? A nyugellátásban részesülő személy elhalálozását, és annak időpontját a vele közös háztartásban együtt élt: - házastárs, - gyermek, - unoka, - szülő, - nagyszülő és - testvér egymást követő sorrendben, e hozzátartozók hiányában pedig: - az örökös, vagy - a nyugellátás felvételére jogosult más személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Aki a jogosult halála esetén a kiutalt nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni! A halál napját magában foglaló hónap végéig járó fel nem vett nyugellátás felvételére is a fent megnevezett személyek, a fent ismertetett sorrendben jogosultak. A fel nem vett ellátást a hozzátartozók a fenti sorrendben a halálesetet követő egy éven belül, ha a felvételre az örökös jogosult, a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül veheti fel. Változás-bejelentés Ha a nyugellátás folyósításával kapcsolatban megadott adatokban változás következik be, ezt a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervhez.
Forrás: NAV BérPortál – – Minden jog fenntartva Ügyvitel Port – Dolgozói bére a mi lelkiismeretünk.