Magyarország első részletes topográfiai térképe az úgynevezett első katonai felmérés eredményeképpen született a XVIII. VÖRÖSTÓ: Első katonai felmérés. század második felében, 1763-1787 között, ezt követte a második (1806-1869), illetve harmadik katonai felmérés (1869-1887). A térképezés katonai szervezésben és irányításban ment végbe, mivel az igények a katonaság részéről merültek... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 7 800 Ft Online ár: 7 410 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 741 pont 5 500 Ft 5 225 Ft Törzsvásárlóként: 522 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Lázár deák térképe valamikor a mohácsi csata előtt készült. A 18. században a hadseregek igénye megnőtt a topográfiai térképek iránt, mivel a zárt csatarendű csaták kora lejárt. A terepviszonyokhoz alkalmazkodó, tagolt hadtestek alakultak ki, amelyek harcvezetésében kihasználták a csatamezők terepadottságait. A térkép ezért nemcsak hadmozdulatok, a hadsereg szállítása és vonulása vagy a hadtáp mozgatása céljából készült, hanem a harcrend kialakításának is fontos eszközévé vált. A hétéves háborút (1756–63) követően a birodalmi hadvezetés is rádöbbent a részletes, az egész országot felölelő katonai térképek fontosságára. Az első katonai (jozefiniánus) felmérés 1763 – 87 között készült el a teljes birodalomban, nagyrészt Mária Terézia uralkodása idején, befejezésekor már II. József volt az uralkodó. Első katonai felmérés térkép. Ennek egyik szakasza volt az 1780–84 közötti magyarországi felmérés. Az első katonai felvétel nem volt összefüggő, egységes eljárás, hanem az országok, országrészek és tartományok önálló részletfelvételeinek a sorozata, ezért minőségükben és kivitelezésükben, sőt tartalmukban is különbözőek.
A Habsburg Birodalom területére egységes méretarányban még kéziratosan sem készült térkép, nyomtatásban csak 1822-ben jelent meg a Lipszky-térképnél jóval kevésbé részletes, 1:864 000 méretarányú (a Lipszky térkép méretarányának mintegy a fele) Fallon-féle térkép. Részlet Ludwig August von Fallon ezredes irányításával szerkesztett Osztrák Császárság-térkép ( OSZK Térképtár, TR 8 503) Továbbra is nyitott tehát az a kérdés, mi a kéziratos Lipszky-térkép forrása.
Egyik rokona állítása szerint még azt is bevallotta, hogy tiszteli a grófot a vele szembeni megvető viselkedéséért. Az alkotók a császárt – a valósággal teljesen ellentétesen – szinte már úgy jelenítik meg, mint A Tudorok című televíziós sorozat VIII. Henriket. Ferenc Józsefnek a korra jellemző módon voltak szeretői, de mindig diszkréten kezelte ezeket az ügyeket. Véleménye szerint a keresztény értékrendbe belefért egy házasságon kívüli, szerelem nélküli viszony, amennyiben az titokban maradt. Jól is működtek nála ezek a dolgok, mert például Anna Nahowskival való, 14 évig tartó kapcsolatára csak néhány évtizeddel ezelőtt derült fény, pedig több gyerek is született belőle. A kérdés legutolsó része a kábítószerre vonatkozott. Természetesen a császár nem szívott ópiumot. A korban ezt fájdalomcsillapításra is használták, viszont neki akként sem volt rá szüksége. Ön szerint mennyire engedhető meg a történelmi tények feláldozása a dramatikai hatás oltárán? Teljesen elveszettnek éreztem magamat a történetben, pedig már 14 éves korom óta foglalkozom Erzsébet királyné életével.
Közel 100 eredeti műtárgy, köztük festmények, ötvöstárgyak, porcelánok, fotók, viseletdarabok láthatók a "Wittelsbachok – Sisi családja" című kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban. Milyen lehetett Bajorország végtelen erdői és hűs tavai mellett felnőni messze a spanyol etikett fojtogató szabályaitól? Hogyan, kikkel tartotta a kapcsolatot már császárnéként Erzsébet, azaz Sisi? Az időszakos tárlaton Erzsébet királyné kalapja, főkötője, alsószoknyája, személyes rendi ékszere mellett korabeli fényképek is megtekinthetők. Ezen kívül először látható a Múzeum egyik legfontosabb idei vásárlása, a koronázási palást töredéke, amelyet I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné koronázása előtt végzett javításakor tett el emlékbe az egyik mesterember. Száz évvel ezelőtt Magyarországon halt meg az utolsó bajor király, III. Lajos. A kerek évfordulóról egy időszaki kiállítással emlékezik meg a Magyar Nemzeti Múzeum. A Magyarországot második otthonának tekintő uralkodó mellett családjának, a Wittelsbachoknak, ismert és kevésbé ismert tagjai is szerepelnek a kiállításban, olyanok, akik fontos szerepet töltöttek be hazánk történelmében.
A hazai gyűjtemények válogatott tárgyai mellett láthatók Münchenből érkezett műalkotások is, két festményt egy Wittelsbach herceg palotájának faláról akasztottak le. A kiállításon első alkalommal láthatják az érdeklődők a múzeum egyik legfontosabb idei vásárlását, azt a koronázásipalást-töredéket, amelyet I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné koronázása előtt végzett javításakor tett el emlékbe az egyik mesterember. A tárlat 2022. február 20-ig lesz látogatható. (via MTI)