A Fertő tó a zárt, lefolyástalan sztyeptavak legnyugatibb képviselője, különleges természeti adottságaival, egyedülálló természeti értékeivel páratlan értéket képvisel. Most induló sorozatunkban bemutatjuk a tó keletkezését, a vízrajzát, a szabályozására tett kísérleteket és különleges élővilágát. A Fertő látképe (Fotó: Kalmár Sándor) A Fertő tó keletkezésével kapcsolatban számos elképzelés látott napvilágot. Hassinger (1918) ősi Duna-ágként ír róla, Cholnoky (1928, 1937) szerint az uralkodó szélirány deflációs tevékenysége alakította ki a medret. Napjainkban az elfogadott elmélet alapján a pleisztocén utolsó interglaciális időszaka alatt tektonikus süllyedés során keletkezett és a Hanság medencéjével együtt vált lefolyástalan területté (Károlyi 1955, Riedl 1963, Tauber 1959). Fertő tó | Fertőrákosi Kirándulás. A Fertő medencéjét a befolyó patakok, a Wulka, a Rákos-patak és az Ikva töltötték fel hordalékukkal. Napjainkban a tómeder kiterjedése 309 négyzetkilométer, a vízgyűjtő területe 1116 négyzetkilométer, ami mindössze 1:2, 6 arányt jelent és jól mutatja a tó sztyeppi jellegét.
A mocsaras vidék titokzatosságát, misztikumát erősítették a bolygótüzek vagy lidércfények, mint a mocsarakban lebomló növényi szerves anyagokból felszabaduló foszforhidrogén oxidációját kísérő fényjelenség. A lápvidék jellegzetes növénytársulásai voltak az égererdők, jellegzetes felszín feletti léggyökereikkel. Pont egy ilyen léggyökéren ülve találtak rá Hany Istókra, a Kapuvár környéki Király-tó égeresében a 18. század közepén. Legendájában keveredik a mese és a valóság. A róla alkotott pikkelyes, úszóhártyás, visszataszító halember képének kialakulásához Jókai Mór: A névtelen vár című regénye is hozzájárult, ahol Hany Istók is feltűnik a cselekményben. A korabeli forrás, a kapuvári anyakönyvi kivonat bejegyzése szerint, 1749. márciusában kapuvári halászok találtak rá egy ruha nélküli, beszélni nem tudó 10 év körüli "vadállatnak" látszó, de ember testű gyerekre. A kapuvári Esterházy uradalomba vitték, ahol azonnal megkeresztelték 1749. március 17-én. A keresztségben az István nevet kapta, és mivel a helyiek a Hanságot hanynak nevezik, így lett a neve Hany Istók.
A nép Csicsa nevet is használta, mint ahogy egy rábaközi közmondás említi: "Úgy elbódult a Hanyban, mint Csicsa a Kónyi gyökértől. " (a Kónyi gyökér egy Hanságban egykor termő mérgező növény, valószínűleg maszlagféle lehetett). A kapuvári kastélyban élő fiú kezdetben nem tűrt meg magán ruhát, füvet és szénát evett. 1 év után fogadta csak el a főtt ételt és viselte el a ruhát. A rá vigyázó őrök figyelmét kijátszva, egy óvatlan pillanatban a kastély mellett folyó Kis-Rábába ugrott, és ismét eltűnt a mocsárban. (Forrás: Missuray-Krúg Lajos, a Dunántúli Közművelődési Egyesület főtitkára: Hany Istók, rábaközi regék hőse. Soproni Szemle 1943. VII. évfolyam 1. szám, ) Galéria
A csókos poloska neve onnan ered, hogy leggyakrabban a szem és a száj környékén csípi meg az embereket, legtöbbször éjszaka, mikor "áldozata" alszik. A harapás révén átkerült parazita pedig a véráramba jutva elindítja a fertőzés kezdeti szakaszát. Fotó: YouTube Hogyan terjedhet a kór? Mint említettük leginkább a bogár csípése által, de más módja is van a kór terjedésének. Akár szervátültetés, vagy szülés közben is megfertőződhetnek az emberek. Adott esetben elég egy mosatlan zöldség elfogyasztása is, mely előzőleg érintkezett a bogár ürülékével. A Chagas-kór tünetei A kezdeti szakasz tünetei sokáig felismerhetetlenek, fejfájás, láz, izomfájdalmak és fáradtság jelentkezik, ami könnyedén tulajdonítható más hatásoknak is. A csípés helye viszont jól láthatóan megduzzad. Csípések a lábon - Orvos válaszol - HáziPatika.com. Néhány nap után viszont ezek a tünetek elmúlnak. Ezt követi a fertőzés krónikus fázisa, ami a páciensek 30%-nál alakul ki és olyan végzetes problémák jelentkezhetnek, mint a stroke, szívritmuszavar, szívroham. Kezelése Jelenleg a Chagas-kórt azol- és nitro-származékokkal kezelik, mely parazita ellenes tulajdonságuk révén a korai illetve az krónikus fázisban is alkalmazható.
Külön kell szólni a nyelv, gége területét érintő folyamatokról. Lehet egyrészt helyi - közvetlen toxinhatás miatt bekövetkező - reakció, például, ha nyári melegben darázs került az üdítőbe, és megisszuk. Másrészt allergiás folyamat részjelenségeként súlyos állapotot jelez. Az ilyen beteg duzzadtnak érzi a torkát, hangja mélyül, rekedtté válik, majd akár beszédképtelenné válik. Nagyfokú duzzanat légúti akadályt, légzési nehézséget, akár fulladást is okozhat. Külsőleg megduzzadhat a nyelv, valamint az ajkak. Elsősegélynyújtói teendők A megelőzés allergiás esetekben igen fontos. Képezheti ezt ismert allergén kerülése, állati eredetű csípésektől való óvakodás, esetleg gyógyszer magunknál tartása. Nagyon fontos a gyors felismerés, mely jelen esetben életet menthet. Mindig figyelemfelhívó, ha a tünetek testszerte kialakulnak, illetve ha gyorsan zajlik a folyamat. Ilyen esetekben nem szabad várni, azonnal mentőt kell hívni. Poloska csípés tünetei felnőttkorban. Nyugalomba kell helyezni a beteget, szükség esetén sokk-fektetést kell kialakítani.
Mi csíp, mi harap? Köztudott, hogy egyes csalánozó (medúzák) és puhatestű (csiga) fajok csípése akár halálos is lehet, de ilyenek szerencsére Magyarországon nem fordulnak elő. A legtöbb fajt magába foglaló ízeltlábúak azonban már okozhatnak kellemetlen emléket. Méhek és darazsak A legismertebb, rettegett hazai rovarcsoportok a hártyásszárnyúak közé tartoznak. A méhek és darazsak tojócsöve fullánkká módosult, sőt még méregmirigy is kapcsolódik hozzá. Poloska csípés tünetei képekkel. Míg a méhek elsősorban védekezésből csípnek, addig a darazsak területvédelmi okokból spontán támadhatnak. A méhek méregmirigye többek közt peptideket (mellitin), fehérjéket (apamin), aminokat (histamin) és enzimeket (foszfolipáz, hialuronidáz) termel. Ezek általában lokális gyulladást okoznak, de idegbénító (neurotoxikus) és vérnyomáscsökkentő hatásuk is van. Allergiás egyénekre akár halálos is lehet. A darazsak méreganyagai aminokból és polipeptidekből állnak, szúrásuk igen fájdalmas, allergia esetén, vagy ha nagy mennyiségű méreg jut a szervezetbe, halálos is lehet.