Imperia: kikötőváros. Itt található a legnagyobb ligúr templom, a San Maurizio katedrális. Camogli Cigány nyelv forditó Generali biztosító szeged
Nyelvtanulás: Így szerezhettek nyelvvizsgát otthonról, pár hét alatt - Magyar nyelven Nyelv ÉRTESÍTÉSEK! Tisztelt Vizsgázók! A júniusi vizsgaeredmények a honlapon vannak. Ügyfélszolgálat: +36 70 400-6555 Tisztelt Vizsgázók! A márciusi bizonyítványokat - időpont-egyeztetést követően - átvehetik a Vizsgahelyeken Nyíregyházán: Nagygyőryné Kerti Ibolya, 30-549-0164; Kecskeméten: Nagy Ludmilla, 30-479-7439; Békéscsabán: Ügyfélszolgálat: 70-400-6555; Budapesten: Dr. Hírek - Cigánymisszió. Papp János, 70-500-6660. Tisztelettel köszöntöm a Lovári Cigány Nyelviskola honlapján! Demeter Ágoston László vagyok a nyelviskola oktatója. 2002 óta foglalkozom vizsgaorientált cigány, lovári nyelvoktatással, referenciámat a megannyi csoportomba járó sikeres vizsgát tett hallgató alkotja. Remélem Önt is hamarosan közöttük tudhatom! Lovári, cigány nyelvoktatás Középfokú lovári nyelvvizsgára készülünk a 10 hetes, 80 órás nyelvtanfolyamokon. A képzést a nulláról indítom, ezért abszolút kezdők jelentkezését is várom. Ismétlő rendszerben haladunk (hogy senki se maradjon le), és minden szükséges írásos tananyagot biztosítok.
Roska Botond c saknem húsz szabadalom, hetven tudományos cikk szerzője. 2019-ben első, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Kutatócsoportjával feltérképezte, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. A molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak. Olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe. A mesterséges retina építésének matematikai vonzatai is vannak: nemlineáris differenciálegyenletek érzékenységi vizsgálatai alapján építenek emberi bőr biopsziából sok ezer retinát egy Petri-csészében. További szakmai részleteket illetően érdemes elolvasni az alábbi cikket: Nyilvános sajtóhírek alapján összeállította Gerencsér László és Oláh Vera
Merkely Béla rektor (j) átadja a Semmelweis Budapest Award díjat Roska Botond neurobiológusnak a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján Forrás: MTI/Bruzák Noémi A tudós felidézte, hogy 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén. Mint mondta: akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, de ma már nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen. Kutatócsoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. Génterápiás oltással a vakság ellen "Az emberi retina olyan, mint egy számítógép, ennek egy része úgy működik, mint egy fényképezőgép, ami felveszi a képet és van egy része, amely feldolgozza azt. Ezekből a feldolgozott képekből jelek mennek az agyba a látóidegen keresztül. " Ahhoz, hogy vissza tudjuk állítani a látást, a kezdetek kezdetén azt kellett megérteni, hogyan működik ez a gépezet, hogyan működik a retina - idézte fel a tudós. Csapok (kúp alakú) és pálcikák elhelyezkedése az emberi szem fényérzékelő sejtjeiben Forrás: Science Photo Library/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Roger Harris/Science Photo Libra A tudós egyik fő kutatási területéről, a látásvisszaállítást célzó génterápiás kísérletekről elmondta, hogy olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe.
A sikernek több útja van. Akad, aki hirtelen ütközik bele, s van, aki szívós munkával, hosszú évek céltudatos munkájával, kétségbevonhatatlan tehetséggel építi föl. Ilyen Roska Botond, az idehaza is egyre szélesebb körben ismert, Bázelben dolgozó neurobiológus, aki több korábbi tekintélyes tudományos díja után megkapta az egyik legjelentősebb német tudományos elismerést, a Körber-díjat az elveszített látás visszaállítását célzó kutatásaiért. Tizenkilenc éve a Trefort-kert kissé lepusztult orvosegyetemi épületének alagsori szobájában találkoztunk, s a 31 éves kutató már akkor is a látás lényegét igyekezett megérteni, aminek kulcsát a szem ideghártyájának, a retinának jobb megismerésében vélte megtalálni. Akkori eredményét a világhírű tudományos lap, a Nature címlapsztoriként tálalta. Műszereit és az egész laboratóriumot a Berkeley-ről hozta, amelynek egyik biológia professzorával még 25 éves korában édesapja, a kiváló villamosmérnök és informatikus, Roska Tamás akadémikus ismertette össze.
Az eredmény – amelyről a Nature Medicine című szaklapban számolt be a José-Alain Sahel és Roska Botond vezette nemzetközi kutatócsoport – áttörést jelent a vakság elleni küzdelemben. A kutatásokat elképesztő nemzetközi figyelem övezi, nem csak a sajtó részéről: a magyar professzor elmondta, hogy levelek tömegeit kapják olyan emberektől, akik a segítségüket kérik látáskárosult családtagjaik érdekében. Mindez teljesen érthető, hiszen ahogy a sajtótájékoztatón bemutatott felmérésből is kiderült, az emberek a vakságot tartják a legrosszabb "állapotnak", amely kicsivel ugyan, de megelőzi az Alzheimer-kórt és a rákot is. A vizsgálatok azonban egyelőre még csak klinikai szakaszban járnak. Névjegy Az 1969-ben született Roska Botond a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, illetve a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője. 2018-ban az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért megkapta a Bressler-díjat; a látás folyamatának megértéséért pedig az agykutatókat elismerő Alden Spencer-díjat.
A miniszter szerint a kormány feladata, hogy a Roska Botondéhoz hasonló kutatások köré az egyetemekhez kötődő, versenyképes, az ipari szempontok szerint rugalmasan alakítható science parkokat hozzon létre. A tervek szerint az elkövetkező években elindulhat a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös egészségipari és technológiai tudományos parkja a főváros nyolcadik kerületében. Mint fogalmazott, a cél, hogy a science park segítségével a Semmelweis Egyetem 2030-ra a világ száz, és Európa öt legjobb egészségtudományi egyetemének egyike legyen. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi) Roska Botond 1969. december 17-én született Budapesten, tudós családban. Édesapja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó Roska Tamás (1940–2014) Széchenyi- és Bolyai-díjas villamosmérnök, akadémikus. Roska Botond a Semmelweis Egyetemen szerezte diplomáját, jelenleg a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora és a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője.
2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj "előszobájaként" is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Szintén idén Magyar Szent István-rend kitüntetést vehetett át Áder János köztársasági elnöktől. Roska Botond december 1-től a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora lesz. Az ünnepségen a díjátadó és a tudományos előadások mellett a Semmelweis Egyetem 12 nyugállományú egyetemi tanárának adományoztak professor emeritus és professor emerita címet. Roska Botond volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, a beszélgetés itt megtekinthető. Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja az idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. Az elismeréssel egymillió euró jár - jelentette be kedden a szervezet. Roska Botond 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat. A retinakutatás világhírű szaktekintélye a magyar kutató Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst a méltatásban a látás területének és a retina kutatásának egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon. A Semmelweis Budapest Award díjjal kitüntetett Roska Botond neurobiológus az elismerés átadása után a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján 2019. november 18-án Forrás: MTI/Bruzák Noémi A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kedden elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy Európa egyik legrangosabb tudományos díjával ismerték el munkásságát.