Túrós pite - Recept Videók - YouTube
A tojásokat válaszd ketté, a fehérjéből verj kemény habot. A tojássárgákat keverd el a túróval, a liszttel, a reszelt citromhéjjal, a vaníliás cukorral, és ha szereted, a mazsolával. Az így kapott keveréket forgasd a felvert tojáshabhoz. A tésztát vedd ki a hűtőből, és oszd két részre. Az egyik gombócból nyújts vékony lapot, egyengesd el egy tepsiben, kend meg a túrós töltelékkel, majd fedd be a tészta kinyújtott másik felével. Villával szurkáld meg, kend meg tojásfehérjével, és told 180 fokos sütőbe 40-45 percre, amíg szép színt kap. Tálalás előtt a tetejét ízlés szerint porcukorral szórhatod meg. Puha túrós pite, így lesz gyönyörű magas a töltelék – Közösségi Receptek. Túróból sós ropogtatnivalót is összeállíthatsz: a sajtos-túrós rúd puha tésztájának senki sem tud ellenállni.
A felesleges széleket levágjuk. A tésztára tesszük a túrós tölteléket. Ezután kinyújtjuk a másik cipót és a töltelékre helyezzük. Villával megszurkáljuk a tetejét, majd 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük. Addig sütjük, ameddig szép aranybarna lesz a teteje (alacsony gázlángon kb. 20 perc). Tálaláskor a tetejét porcukorral szórjuk meg. Hasonló receptek
Kapcsolódó cikkeink: Füzér, szépülő erősség a katlan fölött Hegyköz kincsestárában - a füzéri vár Forrás:
2018-04-05 Hírek 2, 624 Megtekintés A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 39 műemléki épület újul meg. A program célja a műemléki helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett az egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető termékcsomag valósuljon meg. A program keretében folytatódik másfél milliárd forint értékben a füzéri vár helyreállítása. Ajánljuk Hiányzik a csapadék a szőlőnek is Tokaj Hegyalján A szőlő is érzi az eső hiányát Tokaj-hegyalján. Az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség mintegy fele esett …
Fotó: Füzéri Várgondnokság A Zempléni-hegység vadregényes lankái között büszke vár magasodik. A megszépülő erősséggel nem bántak kesztyűs kézzel a századok, de sorsa jó bizonyíték arra, hogy odafigyeléssel igenis megőrizhetjük kincseinket unokáink számára. Örökre homály fedi, mit érezhetett Perényi Péter koronaőr, amikor a mohácsi csata után 1526 novemberében a füzéri várba menekítette a Szent Koronát, amely a zűrzavaros időszakban nem volt biztonságban a visegrádi várban. Az viszont biztos, hogy a kápolna alatti dongaboltozatos, román kori helyiségben rejtette azt el, és innen vitte magával akkor is, amikor török fogságba került. Az egykori erdélyi vajda nem is választhatott volna jobb helyet az akcióra, mint a vulkanikus eredetű hegyre épült erősség, amely legkorábbi Árpád-kori váraink egyike, és amelyet többszöri tulajdonosváltás után a 15. század közepén többszintes erősséggé építettek át, illetve a kornak megfelelő védművekkel láttak el. Az épület birtokosai között volt többek között a "csejtei szörnyként" emlegetett Báthori Erzsébet is, Nádasdy Ferenc, a híres törökverő "erős fekete bég" özvegye, akiről az a pletyka járta, hogy szépsége megőrzése érdekében szűz lányok vérében fürdött, amiből - hála az utóbbi évek kutatásainak - feltehetőleg egy szó sem igaz.
A tanösvény többek között érinti a fokozottan védett füzéri Várhegyet és környékét, az Oláh-rétet, a Maróka Természeti Rezervátumot, a Nádas-tavat, a szalánci Várhegyet, végpontja pedig a Nagyszalánci Információs Centrum és Falumúzeum. A túra hossza kb. 17 km, a legnagyobb szintkülönbség 377 méter. 2 / 8 Tudtad? A szalánci vár - amely a 13. század elején szerepel először az írásos emlékekben "Castrum Salis", azaz "Sóvár" néven - a terület stratégiai fontosságú erődje volt. Ennek megfelelően számos csatát vívtak birtoklásáért, többször cserélt gazdát - volt többek között a Szalánczi majd a Losonczy-család kezén - végül 1678-ban a császári csapatok foglalták el és pusztították el teljesen. A Nebojsa-toronyból nagyon szép kilátás nyílik a környékre. Kapcsolódó cikkek: Még több hír Füzérről Forrás:
Noha nagyon szeretjük a Felvidék vagy Erdély varázslatos várait, műemlékeit, a Székelyföldet kivéve a trianoni határokon belül mégiscsak több lelki és szellemi töltetet nyerhetünk, hiszen nem kell a bemutatótermekben középkori Szlovákia-térképeket és egyéb történelemhamisító kitalációkat nézegetnünk, valamint olyan "szlovák" nemesi családokról olvasgatnunk, mint Rákoci, Berčéni, Čáky, Turzov, stb. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy legalább a csonka-ország történelmi helyszínei megismerhetővé és bemutathatóvá váljanak, hiszen ezek identitásunk, közösségi tudatunk legértékesebb bástyái. A Magyar Patrióták Közössége ennek megfelelően ebben az évben javaslatot fog tenni arra, hogy Füzér vára kerüljön fel a nemzeti és történelmi emlékhelyek listájára. Hetzmann Róbert Magyar Patrióták Közössége © 2015. január 11. Felhasznált irodalom: Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak Kelemen Bálint Zoltán: "Rom-olvasás" – A füzéri vár elméleti rekonstrukciója (In: Várak kastélyok templomok történelmi és örökségturisztikai folyóirat, 2012. április. )
A szerző fotográfus az elmúlt évtizedekben egyik kedvenc –vonzó- várromját többször meglátogatta az évtizedek során. Legutóbb 4 éve, az előző fotósorozata 10 éve készült, akkor még csak romos állapotok voltak, de zajlottak a kutatások. Már dolgoztak a szakemberek. A fotográfus 10 év elteltével az idén meglátogatta ismét, a már gyönyörű és látványos hazai rekonstruált – gótikus reneszánsz várat-palotát. Álmában sem gondolta ezt a látványt….. A ázadi iratok dokumentumok alapján idevarázsolt, 2015 decemberében átadott műemlék bekerült nálam a hazai leg-leg-legek sorába! A kápolnája elsőrangú lett. A Perényi család életét- kapcsolódó történelmi eseményeket, korhű tárgyi kultúrát, bútorzatot, fegyvereket – lapidáriumot és igaz panorámát láthatnak a látogatók- de a szuszogót le kell küzdeni érte! Füzér megéri a látogatást, sőt kötelező. Bagyinszki Zoltán A Hegyköz környéke a meredek hegyoldalak és az erdőborítás miatt sokáig csak kis részben volt földművelésbe vonva, korai Árpád-kori történetéről kevés adat áll rendelkezésre.
készítette el, Gaál Viktor, Kelemen Bálint, Kovács István és Simon Zoltán szakmai felügyelete alatt. További szakmai konzulenseink voltak Buzás Gergely, Lukács Zsófia és Várkonyi Gábor. A festői szépségű várat feltétlenül érdemes személyesen felkeresni, ahol az építéstörténetet bemutató animációs film is megtekinthető más digitális fejlesztéseinkkel együtt. Információk A projekt megnevezése Füzér a regélő vár Lépjen velünk kapcsolatba!