Imádtam minden egyes pillanatát, mert bár Fitz nem tűnhet túl izgalmasnak elsőre a befelé forduló, néha mindent kizáró természetével, mégis annyi rejtély övezi őt (és valljuk be, nem nehéz megszeretni őt már akkor, mikor a nagyapja kitaszítja). Az események eleinte kissé lassan csordogáltak, hiszen az írónő elsősorban a karakterfejlődéssel és a háttérben húzódó ármánykodásokkal foglalkozott. Mikor azonban meglökte az első dominót Robin Hobb, az akkori izgalmak bőven bepótolták a regény eleji "hiányt". Nekem a politikia intrikák mellett leginkább azok a részek tetszettek, amelyekben Fitz tanul. Könyv: Az orgyilkos tanítványa (Robin Hobb). A mesterség tanulása a fantasy szálat erősítette, míg az orgyilkos kiképzése egyfajta morális harctérré változtatta a fiú lelkivilágát. A moralitás kulcsfontosságú szerepet játszott ebben a regényben, amit az írónő részletesen, hitelesen és minden érzelmet átadva dolgozott fel. A könyv ezen aspektusa volt az, ami igazán különlegessé tette számomra a történetet, és beemelte a kedvenceim közé. Nem csupán a történet tartogatott meglepetéseket, hanem a szereplők is.
Fülszöveg Az ifjú Fitz Lovag herceg fattyúgyermeke, akit apja mogorva istállómestere nevel a Hercegségek királyi udvarában. A nemesek közül senki nem veszi kutyába sem, csak az intrikus Elmés király figyel fel rá, aki ráveszi, hogy titkon elsajátítsa az orgyilkosok művészetét. Mert Fitz vérében a Mesterség munkál, amelynek veszedelmes és vad mágiája segítségével a Látnokok emberemlékezet óta uralják a Hercegségek viharverte királyságát. Fitz egy olyan időben cseperedik fel, amikor barbár vörös martalócok dúlják fel a partokat és alvajárók kóborolnak a szárazföld szívében. Hamarosan a fiú megkapja első lélekpróbáló küldetését – mert Fitz veszélyt jelent ugyan a trónra… de ő lehet a királyság túlélésének kulcsa is. Műfaj: szórakoztató irodalom, fantasy Kiadó: DeltaVision, 2007. Robin hobb az orgyilkos tanítványa 15. Oldalak száma: 306 oldal Eredeti cím: Assassin's Apprentice Saját példány Látnok-ciklus 1. kötete Vélemény Nagy várakozással (és elvárásokkal) kezdtem a kötet olvasását, lehet, hogy pont ez volt a baj... Annyi jót lehet róla olvasni, olyan sokan szeretik (sőt, rengeteg olvasónak pont kedvenc könyve, többek között Férjnek is), egészen eddig én is elégedett voltam Hobb munkáival, viszont én most csalódtam... Lassú, vontatott, unalmas, nem tetszett... Robin Hobbtól eddig az Élőhajók-ciklusának olvastam azon részeit, amelyek magyarul is megjelentek.
A Delta Vision a második kiadás publikálásáért felelős. A trilógiát már a Future Gates Kft. és a Camarilla is kiadta a 90-es évek végén.! –[if gte mso 9]> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Hozzászólások hozzászólás [ jakirte_jak_cyr további írásai] Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Az ifjú Fitz Lovag herceg fattyúgyermeke, akit apja mogorva istállómestere nevel a Hercegségek királyi udvarában. A nemesek közül senki nem veszi kutyába sem, csak az intrikus Elmés király figyel fel rá, aki ráveszi hogy titkon elsajátítsa az orgyilkosok művészetét. Mert Fitz vérében a Mesterség munkál, amelynek veszedelmes és vad mágiája segítségével a Látnokok emberemlékezet óta uralják a Hercegségek viharverte királyságát. Vélemény - Pro&Kontra - Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa | Olvastad már?. Fitz egy olyan időben cseperedik fel, amikor barbár vörös martalócok dúlják fel a partokat és alvajárók kóborolnak a szárazföld szívében. Hamarosan a fiú megkapja első lélekpróbáló küldetését - mert Fitz veszélyt jelent ugyan a trónra... de ő lehet a királyság túlélésének kulcsa is.
Az ifjú Fitz Lovag herceg fattyúgyermeke, akit apja mogorva istállómestere nevel a Hercegségek királyi udvarában. A nemesek közül senki nem veszi kutyába sem, csak az intrikus Elmés király figyel fel rá, aki ráveszi, hogy titkon elsajátítsa az orgyilkosok művészetét. Mert Fitz vérében a Mesterség munkál, amelynek veszedelmes és vad mágiája segítségével a Látnokok emberemlékezet óta uralják a Hercegségek viharverte királyságát. Robin hobb az orgyilkos tanítványa 7. Fitz egy olyan időben cseperedik fel, amikor barbár vörös martalócok dúlják fel a partokat és alvajárók kóborolnak a szárazföld szívében. Hamarosan a fiú megkapja első lélekpróbáló küldetését – mert Fitz veszélyt jelent ugyan a trónra... de ő lehet a királyság túlélésének kulcsa is. Mutasd tovább
A többség lenézi, mivel fattyú. Anyjára nem emlékszik, apját sosem ismeri meg, a királyi család egy-két tagja viszont pátyolgatja (a többi becsületesen utálja), bár csak suttyomban, mégsem teljes jogú királyi sarj. Neveltetése során kiderül, hogy ügyes gyerekről van szó, akinek az esze és a szíve is a helyén van. Hűséget fogad Elmés királynak, aki a legnagyobb titokban orgyilkossá taníttatja. De ez mind csak a kezdetek kezdete, annyi minden fog még vele történni, hogy visszagondolni is hosszú folyamat. Tökéletes a történetalakítás. Hobb mindig meg tud lepni, újabb és újabb akadályokat állít a szereplők elé, amiket foggal-körömmel, rendesen megkínlódva tudnak csak legyűrni. Ezt az egyik jellemvonása a sorozatnak, hogy a szereplők komolyan megküzdenek minden egyes győzelemért. Tényleg földön járó hús-vér emberek, harcolnak a cél eléréséért. Másik jellemző a nevek. Rengeteg beszélő név van a regényekben, mint pl. Robin hobb az orgyilkos tanítványa 5. Igazság, Árny, Pompa, Elmés, Türelem, amik első olvasásra talán furcsák, de később - nekem - sokkal szebbnek hangzottak, mint akár egy Arwen, pedig azt legyűrni lehetetlen.
A nagy számok erős törvénye teljesül például akkor, ha a valószínűségi változók függetlenek, és egyforma eloszlásúak. N. Etemadi feltételei szerint elég, ha egyforma eloszlásúak, és páronként függetlenek; a szórás végessége nem kell. Egy harmadik elégséges feltétel szerint a változók páronként korrelálatlanok, és szórásuk véges. Az erős törvényből következik a gyenge törvény. Az ergodikus tételek általánosítják a nagy számok törvényét stacionárius sztochasztikus folyamatokra. Az egyik az individuális ergodikus tétel, a másik az L p -ergodikus tétel, ezek még páronkénti függetlenséget sem tételeznek fel. Értelmezése [ szerkesztés] Az analízisben tanulmányozott klasszikus sorozatoktól eltérően nem lehet abszolút jellemezni egy sorozat konvergenciáját. Ennek az az alapja, hogy például kockadobáskor nem zárhatók ki olyan sorozatok, ahol eredményként például 6, 6, 6, … adódik. Egy ilyen sorozatban azonban a tapasztalati számtani közepek nem konvergálnak a 3, 5 várható értékhez. A nagy számok törvénye nem is állít abszolút konvergenciát, hanem csak azt, hogy az ilyen sorozatok valószínűsége nulla, vagyis majdnem lehetetlenek.
A nagy számok erős törvénye teljesül például akkor, ha a valószínűségi változók függetlenek, és egyforma eloszlásúak. N. Etemadi feltételei szerint elég, ha egyforma eloszlásúak, és páronként függetlenek; a szórás végessége nem kell. Egy harmadik elégséges feltétel szerint a változók páronként korrelálatlanok, és szórásuk véges. Az erős törvényből következik a gyenge törvény. Az ergodikus tételek általánosítják a nagy számok törvényét stacionárius sztochasztikus folyamatokra. Az egyik az individuális ergodikus tétel, a másik az L p -ergodikus tétel, ezek még páronkénti függetlenséget sem tételeznek fel. Értelmezése Az analízisben tanulmányozott klasszikus sorozatoktól eltérően nem lehet abszolút jellemezni egy sorozat konvergenciáját. Ennek az az alapja, hogy például kockadobáskor nem zárhatók ki olyan sorozatok, ahol eredményként például 6, 6, 6, … adódik. Egy ilyen sorozatban azonban a tapasztalati számtani közepek nem konvergálnak a 3, 5 várható értékhez. A nagy számok törvénye nem is állít abszolút konvergenciát, hanem csak azt, hogy az ilyen sorozatok valószínűsége nulla, vagyis majdnem lehetetlenek.
Ha egy pénzérmét sokszor feldobunk, akkor a fejek és az írások hosszú távon minden bizonynyal kiegyenlítődnek. A nagy számok erős törvénye teljesül például akkor, ha a valószínűségi változók függetlenek, és egyforma eloszlásúak. N. Etemadi feltételei szerint elég, ha egyforma eloszlásúak, és páronként függetlenek; a szórás végessége nem kell. Egy harmadik elégséges feltétel szerint a változók páronként korrelálatlanok, és szórásuk véges. Az erős törvényből következik a gyenge törvény. Az ergodikus tételek általánosítják a nagy számok törvényét stacionárius sztochasztikus folyamatokra. Az egyik az individuális ergodikus tétel, a másik az L p -ergodikus tétel, ezek még páronkénti függetlenséget sem tételeznek fel. Értelmezése [ szerkesztés] Az analízisben tanulmányozott klasszikus sorozatoktól eltérően nem lehet abszolút jellemezni egy sorozat konvergenciáját. Ennek az az alapja, hogy például kockadobáskor nem zárhatók ki olyan sorozatok, ahol eredményként például 6, 6, 6, … adódik. Egy ilyen sorozatban azonban a tapasztalati számtani közepek nem konvergálnak a 3, 5 várható értékhez.
Nyíri Szása pedig mi másról beszélne a 25 éves évforduló kapcsán, mint a kezdetektől fogva imádott helyszínéről, a konyháról, illetve különleges beszerzési forrásaikról. A Nagy Orosz Kedvenc Fogások továbbra is étlapjukon szerepelnek (borscs, Sztroganoff bélszín, pelmenyi stb. ), emellett a hazai (és orosz) tokhal helyzetről, harcsa- és busafélékről is hallhattunk érzékletes beszámolót az évforduló alkalmából rendezett gálaebéden. Orosz pezsgő és magyar borkínálat kísérte a legújabb technológiával készült, orosz-francia stílusban ételsort, és bár az ebédnek két órán belül vége szakadhatott volna, azonban valahogy a hely nyugalma és a vendéglátókkal való kellemes párbeszéd miatt az újságírók csapata jóval tovább maradt. A nagy számok törvénye alapján, ha egy kísérletet sokszor elvégeznek, akkor az eredmények átlaga egyre közelít a várható értékhez. Az Arany Kaviárban azonban minél több időt tölt a vendég, annál jobban szakad el a valóságtól: a hibátlan vendéglátás, a kellemes, barátságos, mégsem tolakodó kiszolgálás, és a különleges módon elkészített ételek, a hozzájuk harmonizáló italokkal megállítják az időt.
Cikkünkben a nagy számok törvényével foglalkozunk kifejezetten a befektetések, a részvénypiac, azaz a pénzügyek területén. Megbeszéljük, hogy mit jelent a nagy számok törvénye, de szó lesz azokról a tévedésekről, melyek a nagy számok törvényének félreértésén alapulnak, gondolok ez alatt a szerencsejátékosok tévedésére, a forró kéz téveszmére és a kis számok törvényére. Témáink: A nagy számok törvénye Miért fontos a pénzügyekben, a befektetések területén a nagy számok törvénye? Miért nem foglalkoznak a befektetők a nagy számok törvényével Kis számok törvénye Hozzáférhetőségi heurisztika A szerencsejátékosok tévedése Forró kéz tévedés A nagy számok törvénye (angolul law of large numbers) szerint bármely kísérletet, vizsgálatot nagy számban, sokszor elvégezve az eredmények átlaga egyre jobban megközelíti a kísérlet, vizsgálat várható eredményét. A fentiek megértéséhez nézzük meg a pénzfeldobás játékát. Első példánkban tegyük fel, hogy minden játékos 10 alkalommal dobja fel a pénzérmét. Ha kellően sok játékos van, akkor könnyedén előfordulhat, hogy lesznek olyan játékosok, akik a 10 dobásból 2 alkalommal fejet, 8 alkalommal írást dobnak, de lesznek olyan játékosok is, akik 10 dobásból 8 alkalommal fejet, 2 alkalommal írást dobnak.
Bő háromszáz évvel ezelőtt Jakob Bernoulli, a híres svájci tudósdinasztia talán legtehetségesebb tagja felfedezte a nagy számok törvényét. Ez a törvény tisztán matematikai tétel, mégis valahogy átment a köztudatba. Kérdezgettem róla az egyetemistákat, akik bár nem tanultak róla matematikából, többnyire mégis ismerték ezt a kifejezést, és adtak is rá valamiféle magyarázatot. E magyarázatok általában valamiféle hétköznapi bölcsességet fejeztek ki, meglehetősen homályos formában. Például: a nagy számok törvénye szerint aki sokat játszik, az előbb-utóbb nyer. Vagy: a nagy számok törvénye szerint mindenféle furcsaság, ami egyáltalán előfordulhat, valahol, valamikor elő is fog fordulni. A nem matematikusok különböző dolgokat értettek ezen a kifejezésen, de értettek rajta valamit. A kép kusza - igaz, háromszáz éve még a matematikusok számára is az volt. Bernoulli, mint minden zseni, valami nagyon kusza dologban látott meg valamiféle váratlan, rejtett rendet. Ha egy pénzérmét sokszor feldobunk, akkor a fejek és az írások hosszú távon minden bizonynyal kiegyenlítődnek.
Borzongva követjük a számadatokat, melyek úgy nőnek a szemünk előtt mint a gombák eső után. Az európai államok, különböző mértékben, de legjobb hagyományaiknak megfelelően, a járvány legyőzésére különböző módszerekkel próbálkoztak. Nyugat-Európa makacsul kitartott a valóságot megközelítő adatok fantáziátlan közlése, a szolidan tudományos módszerek alkalmazása, a jól felszerelt kórházak és az erőteljes oltáskampány mellett. Kelet-Európában nagyok a különbségek. Az elején katonákkal és katonai rendeletekkel, sport- vagy állami himnuszokkal, úrvacsorával vagy pálinkával vették fel a harcot a koronavírus ellen. Most már sokan vannak akik lelkesen oltakoznak és már a harmadik oltást veszik fel, ugyanakkor nem kevesen az első oltást is nagy ívben elkerülik. Nagyon szomorú következménnyel. A számokat össze lehet adni, lehet őket osztani, szorozni, kivonni, lehet tenni-venni az adatokat, a végén mégis csak az marad eredménynek amit Jens Spahn német egészségügyi miniszter meglepően őszintén elmondott a napokban: az idei tél végére nagy többségünk vagy beoltott vagy gyógyult vagy halott lesz.