Természetesen egy harmadik megoldás körvonalazódik a legújabb felfedezés nyomán. Az emberiséggel szinte egyidős a félig tréfás kérdés, vagyis hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás. Ha azt válaszoljuk, hogy a tyúk, akkor jön a kérdés "és az miből kelt ki? ". Ha azt válaszoljuk, hogy a tojás, akkor arra a reakció, hogy "na és azt ki tojta? ". A probléma azonban ennél jóval "komolyabb", hiszen az evolúcióval, törzsfejlődéssel kapcsolatos kérdéseket lehetne megválaszolni, ha kiderülne az igazság. Nem véletlenül állandó forró téma a különböző tudományterületek szakembereinek körében. Nemrégiben a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem munkatársai értek el komolyabb áttörést, új tanulmányuk a csirke háziasításának helyét és idejét pontosította. Az már eddig is tudott volt, hogy a házityúk ( Gallus gallus domesticus) a dzsungeltyúktól (más néven bankivatyúk) származik, a korábbi feltételezések szerint pedig Indiában, esetleg Észak-Kínában történt meg a "nagy találkozás" az emberrel. A német kutatók 600 a világban elszórt lelet alapján arra jutottak, a csirke háziasítását bizonyító legkorábbi tárgyi emlék a thaiföldi Ban Non Wat faluban található.
Ilyen állat a régmúltban "a hüllők" körében is volt. Ezért a kérdés ez is lehetne általánosabban: Mi volt előbb: meszes héjú tojás, vagy meszes héjú tojást rakó állat? Végső soron a problematika megoldásához azt kellene tudni: "az első", már meszes héjú tojást rakó állat már meszes héjú tojásból kelt-e ki? E kérdést állandóan szem előtt tartva - amint lesz erre időd -, elolvashatod az általam összeállított eddigi legterjedelmesebb összefoglalót. A problémakör csak akkor érdekes - és csak akkor paradoxon -, ha a kérdés így szól: "Mi volt előbb, a tyúk, vagy a kemény héjú tyúktojás??? " (bacska) Ennek hatására megváltozott-e az álláspontod? Előzmény: Ország titka (190) 2016. 21 190 Akkor is a tojás volt előbb, mert a madarak evolúciója közben a szaporodási mód nem változott meg! Tehát hüllőként is tojással szaporodott és ahogy alakult fejlődött madárrá, ez mit sem változott, és amikor létrejöttek a tyúkfélék ez akkor sem változott... tehát a tojás a helyes válasz ez esetben is! Előzmény: Makroevocáf (189) 2016.
A tyúk volt előbb, vagy a tojás? A tudomány válaszol - KALOhírek 2022. 07. 09. szombat Lukrécia: 406 Ft: 401 Ft Benzin: 479. 3 Ft/l Dízel: 479. 5 Ft/l Írjon nekünk NAPI GYORS: 2019. július 09. Tyúk és a tojás időrendiségének problémája nagyjából azóta foglalkoztathatja az embereket, amióta az embereket az ilyen elvont kérdések foglalkoztatják. A filozófiai kérdést azonban természettudományos megközelítéssel is érdemes feltenni. Kizárólagos választ így se feltétlenül kapunk, de a probléma mélyebb körüljárása mindenképpen közelebb visz a megértéséhez – és végső soron úgyis ez a felvetés valódi célja, nem a konkrét válasz. Az alapprobléma ismert: a tojás tojásához tyúkra van szükség, a tyúk születéséhez viszont tojásra, a kettő közötti időrend keresése tehát nagyjából olyan, mintha egy körnek akarnánk megtalálni a kezdőpontját. A tudománynak mégis van a kérdésre kézzel fogható válasza, de ahogy az általában lenni szokott, a válasz nagyban függ a kérdés értelmezésétől. Ha például úgy általában a tojásokra gondolunk, akkor azok jóval a tyúkok (és az ő tojásaik) előtt megjelentek már.
A győztes csatát követően, 1917 márciusa után Csík vármegye területén, határán komolyabb harcokra nem került sor. Rohamjárőr Tanulmány, Kövér Gyula hadnagy rajza A könyv vezérfonalát Sassy Csaba egykori 10-es honvéd, újságíró naplója, Halász Gyula jeles földrajztudós visszaemlékezése képezi, kiegészítve számos más korabeli forrással. A kötetben felhasznált írott dokumentumokat a budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum által a szerkesztő rendelkezésére bocsátott, jórészt eddig publikálatlan korabeli fotóanyag színesíti. Ehhez kapcsolódnak az egykori szintén 10-es honvéd Kövér Gyula festőművész helyszíni rajzai és igényes karikatúrái, amelyek a háború emberibb arcát mutatják az olvasónak. Miért van kevesebb medve a Keleti-Kárpátok keleti lejtőin? - Hírnavigátor. Tanulmányfej (Kövér Gyula hadnagy dedikációjával a szintén 10-es honvéd bajtársának, Thurzó Nagy Lászlónak) A 380 oldalas könyvet egy kitűnő térképészet-történeti tanulmány zárja le, amely az Úz-völgy első térképészeti ábrázolásától 1914-ig követi végig a vonatkozó térképek történetét. Tamás Sándor térképgyűjtő megállapítása szerint határvitákra az utóbbi három évszázad mindegyikében sor került – így nem újkeletű a 2019-es sem –, és ez a folyamat jól látható a különböző időszakokban magyarok, olaszok, osztrákok által e térségről készített térképeken is.
A felszabadítókat a lakosság örömmel fogadta, ".. megyünk, a székelység könnyezve köszönt" – írta Sassy Csaba zászlós a naplójában. A csíkszentártoni kocsma ajtaján a következő felirat fogadta a honvédeket: "Magyar katonák! A pincében van ser. A négy malacot elhajthatják. Egyetek, igyatok! " Csík-Úzvölgy egy 20. század eleji postai képeslapon Október-novemberben már Románia területén folytak súlyos harcok, majd a román csapatokat felváltó cári orosz 9. hadsereg decemberben sikeresen foglalta el az Úz-völgyet övező Sövérjes- (1358 m) és Magyarós-csúcsokat (1340 m), amelyeket a január folyamán megkísérelt ellentámadásokkal sem sikerült visszafoglalni. Ennek láttán Breit József tábornok egy új harcászati megoldás alkalmazását javasolta, a rohamtámadást. 1917 februárjában Nyárádszeredán, majd Csíkzsögödben kiképezték az "Előre" hadosztályból kijelölt legénységet, majd a 1917. március 8-án 05:00-kor kiadott paranccsal megindult a Magyaros-tető, valamint néhány fontos magaslat elleni támadás, és az orosz csapatokat sikerült kiverni állasaikból.
Miért van kevesebb medve a Keleti-Kárpátok keleti lejtőin? 16:11 | Erdély Ma - Kárpátok Medve A medvék száma jóval kisebb a Keleti-Kárpátok keleti lejtőin, mint például Brassó, Kovászna, Hargita, Maros vagy Beszterce-Naszód megyében, és ennek a lakosság illegális beavatkozása lehet az egyik oka.