Lengyel, Magyar két jó barát! Polak, Węgier dwa bratanki
Az orosz–ukrán háború mintha felszínre hozta volna a két nemzet politikai vezetőinek merőben eltérő viszonyát ehhez a furcsa proxyháborúhoz. A különbség a történelmi előzményekből fakad. Lengyelországot történelmileg traumatizálta az ország létét többször is fenyegető orosz veszély, s ez határozza meg a háborúhoz való viszonyukat. Ebből Magyarországnak is kijutott, bár a második világháború után már inkább szovjet birodalmi terrorról beszélhetünk. Sztálin templomokat robbantó barokkjáról. A Piastok és az Árpád-kori magyar és lengyel királyok uralkodtak váltakozva a magyar és lengyel trónon (mikor hogyan), majd 1576 után, már a "választott királyok" korában lengyel királlyá koronázott Báthory Istvánnal a harmadik lengyel-magyar unióval folytatódott ez a két nemzet emlékezetében dicső múltként tovább élő tradíció. Hírklikk - Lengyel, magyar – már nem két jó barát. E korabeli lengyel-magyar kapcsolatok nemcsak politikailag nyilvánultak meg, írja Sutarski, hanem kulturálisan is, különös tekintettel a vallási kultúrára. A nyugati és a dél-európai keresztény kulturális minták magyar közvetítéssel jutottak el Lengyelországba.
A második szekcióban a két háború közötti időszakból hallhattunk előadásokat. Itt három előadás hangzott el, kezdve egy historiográfiai témával, folytatva nőtörténettel és végül egyetemtörténettel. Az előadások közül számunkra Árvai Tünde és Sztana-Kovács Adrienn előadása lehet a legérdekesebb, amelyek kapcsolódási pontokkal is rendelkeznek. Ugyanis Árvai Tünde a Lengyelek és magyarok a diplomás nők közös ügyéért alcímű előadásában bemutatta, hogy az International Federation of University Women nevű világszervezetben miként működött együtt a lengyel és magyar képviselet, és milyen szervezetek működtek a két országban az egyetemet végzett nők ügyének támogatásáért. Előadásának tartalmi kivonata oldalunkon olvasható. Lengyel magyar két jó baratas. Sztana-Kovács Adrienn pedig a Pécsi Tudományegyetem jogelődjének számító Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem lengyel kapcsolatairól ejtett szót, amelyből kiderült, hogy az egyetemközi kapcsolatok történetének kutatása egy ígéretes irány az intézménytörténet területén. Az előadást követő vitában több megjegyzés érkezett a résztvevőktől arra vonatkozóan, hogy hasonló iratok Lengyelországban is megtalálhatók, és ezeket a jövőben, szorosabb együttműködéssel lehetne közösen kutatni.
…együtt harcol, s issza borát. Ezt a mondást bizonyára sokan ismerik mindkét országban. De vajon honnan ered a két nemzet közötti barátság, és hogyan alakultak a kapcsolatok az elmúlt évszázadok során? Kétrészes cikksorozatunk első fejezetében a X. és XX. század közötti időszakot mutatjuk be. X. – XIII. Lengyel magyar két jó barát lengyelül. század: a kezdetektől a trónviszályokig A két nép története már az államalapítástól kezdve összefonódott. A mai Lengyelország területén élő nyugati szláv törzseket (polánok, lendzianok, viszlyánok, mazurok, goplánok, pomeránok, mazóvok, szlezánok – nevüket őrzi több lengyel vajdaság) a X. század közepén I. Miesko fejedelem egyesítette. Elűzte pogány feleségeit, elvette a cseh uralkodó, a Premysl-házi I. Boleszláv leányát, Dobravát. Ezzel a friggyel megalapította a Piast-dinasztiát. 966-ban államvallássá tette a római katolicizmust, majd 986-ban (szintén a csehek közreműködésével) megalapította Poznańban az első püspökséget. Fia, I. (Vitéz) Boleszláv tekinthető az első lengyel királynak.
Mik a haszonélvező jogai? A haszonélvező igen széleskörű jogosultsággal rendelkezik. Jogosult a dolog birtoklására és használatára. Ezen kívül jogosult arra, hogy a dolgot hasznosítsa és hasznait szedje, így például az ingatlan haszonélvezője az ingatlant bérbe is adhatja. Ezek a jogok a haszonélvezőt kizárólagosan illetik meg, tehát a tulajdonos is tartózkodni köteles attól, hogy a haszonélvezőt zavarja e jogok gyakorlásában. A haszonélvezet ideje alatt még a tulajdonos is csak akkor gyakorolhatja e jogokat, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A legfontosabb jog, ami viszont a haszonélvezőt nem illeti meg, az a dolog tulajdonjogával való rendelkezés. Azaz nem adhatja el a dolgot és nem terhelheti meg (pl. zálogjoggal). Nincs joga ahhoz sem, hogy magát a haszonélvezeti jogot ruházza át másra, akár ingyenesen, akár ellenértékért cserébe. Viszont azt megteheti, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását engedi át más személynek, ellenérték fejében. Miként használhatja több haszonélvező az ingatlant? - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Ingatlanjog - Jogi tanácsadás, jogi képviselet, ügyvéd, ügyvédi iroda. Ez utóbbi esetben tehát mintegy "bérbe adja" a haszonélvezeti jogot más személynek, anélkül, hogy az véglegesen más nevére kerülhetne.
A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti. Mik a tulajdonos jogai és kötelezettségei haszonélvezet esetén? A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre. Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. Haszonélvezeti jog ingatlanon | Számviteli Levelek. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte.
Kövessen bennünket itt is:
2. Mik azok a "sütik"? A "sütik" olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A "süti" a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához. 3. Mire használhatók a "sütik"? A "sütik" által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és "személyre szabott" tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A "sütik" segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát. 4. Milyen "sütikkel" találkozhat? A weboldalak kétféle sütit használhatnak: - Ideiglenes "sütik", melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt.