❯ Tantárgyak ❯ Irodalom ❯ Középszint ❯ Balassi Bálint szerelmi lírája Balassi kora: reformáció, magyar nyelvű irodalom kibontakozása török hódoltság reneszánsz Verseit 3 nagy csoportba sorolhatjuk: Szerelmes versek (virágénekek, búcsúversek(albák), trubadúrlíra hagyományaiból merít ihletet) Vitézi versek (mintái: históriás énekek) Istenes versek (mintái: zsoltárok) Nála szakad el a szöveg és a dallam kiegészítő hatása, utolsó verseinek már nincs nótajelzése. Új vers- és strófakompozíciókat alakított ki. A Balassi-strófa felépítése: 3 × 6+6+7 szótag (rímelése aab ccb ddb). Kötetkompozíciója: 3 × 33 versből + 1 bevezető énekből álló gyűjteményt kívánt létrehozni, melyben 33 istenes vers után 33 elegyes költemény, végül 33 Júlia-vers szerepelt volna; de csak a két utolsó 33-as csoport és összesen tíz istenes vers készült el. A 100-as szám a teljesség, az isteni tökéletesség szimbóluma, melynek rejtett jelenléte nem a feszes 3 × 33 + 1-es emberi szerkesztésnek, hanem az isteni kegyelem adományának köszönhető.
Balassi Bálint Zólyom várában született 1554-ben. Apja, Balassi János, tőle örökölte zabolátlan természetét és politikai kegyvesztettségét is. Kitűnő nevelést kapott, egy ideig Bornemissza Péter, a század egyik jelentős írója és prédikátora tanította, aki apja udvarában papként szolgált. 1565-től Nürnbergben tanult, de 1569-ben sorsdöntő fordulat következett be életében: édesapját hamis vádak alapján összeesküvés gyanújával letartóztatták és a család Lengyelországba menekült. A fiatal Balassi szülei vigasztalására németről magyarra fordított egy vallásos elmélkedést, és a mű, a Beteg lelkeknek való füves kertecske 1572-ben Krakkóban meg is jelent nyomtatásban. Apja 1575-ben elküldte a Báthory István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba harcolni, hogy a király bizalmát visszaszerezze. Balassi a harcokban kitűnően érezte magát Erdélyben és mikor Báthorit lengyel királlyá választották, Balassi követte urát oda is, ám ez felségárulásnak számított. Hogy családját megmentse a zaklatásoktól, otthagyta lengyelországi életét és 1577-ben hazaért, ám apja ekkorra már halott volt.
Körülbelül huszonhat olyan verse van, ahol a kompozíciót a hármasság határozza meg, ezeket hárompillérű verseknek szoktuk nevezni. Voltak, akik megpróbálták összeállítani Balassi verseinek keletkezési időrendjét, kronologikus rendjét. Hozzá kell azonban tenni, hogy keletkezésük időrendje vitatható. Stílus szempontjából, nyelvezet szempontjából is megközelíthető a költő műve. Egészen biztos, hogy Balassi az első kiemelkedő, magyar nyelven író költő, hiszen a reneszánsz korábbi szakaszában, amit Mátyás-kori humanizmusnak nevezünk élt Janus Pannonius, aki, mint tudjuk nem magyarul írt. Nyelvezete a mai olvasó számára talán egy picit nehézkes, de gondoljunk bele, hogy ez a reformáció kora utáni időszak közvetlenül, amikor a magyar nyelv még friss, alig-alig alakult még ki az irodalmi nyelv, ehhez képest teljesítménye egészen kiváló. 3. Balassi Bálint: Egy katonaének A XVI. század gazdag irodalmi életének legnagyobb teljesítménye Balassi Bálint költészete. Őt tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű költőjének: tehetségével és kitűnő formaérzékével múlta felül kora átlagköltőit.
A témához kapcsolódó publikációk Kritikai kiadások 1999: Balassi Bálint összes verse, hálózati kritikai kiadás. Szerkesztette: HORVáTH Iván és Tóth Tünde, főmunkatárs: VADAI István, munkatársak: DIóSSI Adrienn, KőVáRI Krisztina, LEáNYVáRI Enikő, MIHáLY Eszter, PARáDI Andrea, RáK Balázs, SURáNYI Anna, TAR Sándor és VáGNER Edina. Készült az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete Reneszánszkutatások Posztgraduális Központjában és az ELTE BTK Bölcsészeti Informatika Önálló Programjában. Kiadja a Gépeskönyv, Budapest, 1999. (Megjelenése 1999. szeptember elsejére várható. ) Tanulmányok
Ám míg a gyülekezetek zsoltárai vagy könyörgései egy közösség nevében szóltak, addig Balassi saját, személyes kérdéseit viszi az Úr színe elé. A prédikátorköltők oktató, tanító hangneme nála vitatkozó, érvelő hangot kap (" halálomat inkább elhozd… ") reneszánsz ember észérveivel próbálja Istent meggyőzni. Bűneit tékozló fiúként mély alázattal vallja meg, hiszi, hogy a sorscsapásokat vétkei zúdítják fejére. Balassinál a vallásos költészet reneszánsz lírává lesz. Ez az Istennel való szüntelen dialógus valószínűleg a zsoltárok hatására került Balassi vallásos költészetébe. Ő is írt zsoltárokat, melyekben Krisztust hadnagyának nevezi, Isten dicséretét zengi az egész világ nevében. Zsoltáríróként Dávid királyra is hivatkozott, további párhuzam köztük, hogy az ő házasságát is bűnösnek mondták. Zsoltárparafrázisainak gondolatritmusait és képeit, például az Istent dicsérő természet képét megtalálhatjuk saját műveiben is: Tenger mély örvényi, mennydörgés, villámlás, Kőeső, hó, szélvész, háború, csattagás Télen is, nyárban is mind felhős sok havas, Szép halmok, zöld ággal ékesült kis dombok, Fák, kik különb-különb szép gyümölcsöt hoztok, S füvek, kik gyönyörű szaggal illatoztok, Sok színben öltöző, ékes szép virágok Berkekben, cserékben vadak, kik lakoztok, Örökké az Úrnak nevét kiáltsátok!
A 3. pillér a záró 9. strófa, mely a vitézek örök dicsőségét hangoztatja. Ez az érzelmi kitörés válasz a 2 képsorozatra, hiszen az utolsó sorban már a búcsúzó költő szomorúan kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak. A vitézi élet elemei jelen vannak Balassi tavaszi dalaiban is (Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet), de itt már csak azért tűnnek fel, mert a költő maga is végvári katona. Ám a hangsúly ezekben a vidám borozgatáson és a búfelejtésen van, így a vágánsköltészet hagyományait folytatja a költő. Balassi költészetében a szerelmes verseknek kiemelkedő a szerepük, mert Balassi a szerelmet az élet egyik legfőbb értékének tekintette. Ezt bizonyítják fiatalkori udvarló művei, azaz a Júlia-versek (Hogy Júliára talála így köszöne neki) és a késői Célia-versek (Kiben az kesergő Céliárul ír) is. Istenes költészete pedig azért egyedülálló a század művészetében, mert nála a vallásos tematika a lírai mondanivaló kerete lett, így lett a reneszánsz költészet szerves része (pl.
"Damien {a rendező} erősen ragaszkodott ahhoz, hogy bár olyan embereket akart főszereplőknek, akik rendelkeznek némi zenei múlttal – akik tudnak táncolni és énekelni –, ám nem a tökéletesség volt a célja. Vagyis nem kellett Sutton Fosternek vagy Idina Menzelnek lennem, akikre őszintén felnézek, de mellettük sosem rúghatnék labdába" – mondta a színésznő TIME-nak. Csillag születik Nem meglepő, hogy Lady Gaga minden dalt maga énekelt a 2018-as Csillag születik c. filmben, mindamellett, hogy társszerzőként is közreműködött a dalok megalkotásánál. Színésztársa, Bradley Cooper szintén maga kölcsönözte hangját a filmzenéhez, illetve ő is kivette részét a dalkomponálásból, sőt rendezőként is ekkor debütált. Mit is ünneplünk pünkösdkor?. Coopernek nem volt zenei előképzettsége, ezért hat hónapig gitár- és zongoraleckéket vett, hogy felkészüljön a szerepre. Az Entertainment Weeklynek adott interjújában azt is elárulta, hogy logopédussal is dolgozott, mert elmondása szerint túl hangosan beszélt, Jackson Maine megformálásához azonban egy oktávval lejjebb kellett vennie beszélőhangját.
Jackman annak idején a Variety magazinnak beszélt arról, hogy amennyire élvezte, olyannyira fárasztó volt számára a film forgatása, a dalok mellett ugyanis az összetett koreográfiát is meg kellett tanulnia. Rocketman Taron Egerton teljes mértékben elkötelezett volt amellett, hogy eljátssza Elton Johnt a Rocketmanben – sőt, az igazi Eltonnal kötött megállapodás része is az volt, hogy Egerton énekeljen a filmben. Elton John akkoriban ezt írta egy a weboldalán megjelent közleményében: "Elsődleges fontosságú volt számomra, hogy az általam komponált és felvett zeneszámokat Taron énekelje. Azt akartam, hogy az ő értelmezésében, Bernie [Taupin] szövegein és az én zenémen keresztül adjuk át a film üzenetét – és ne csak a színészettel. " Egerton továbbá szerette volna saját magát is belevinni Elton John zenéibe. Az Entertainment Weeklynek adott interjújában kifejtette, hogy a film nem működne a saját felvételei nélkül: "A Rocketman akkor működhet és virágozhat, ha a néző úgy érzi, hogy a sajátjától eltérő világba csöppent.