Elkezdtem használni és megdöbbentem, az eredmények szó szerint sokkoltak! Ugyanis nem csak az derült ki hogy egy adott feladatot mennyi idő alatt sikerült "megoldanom", hanem az is hogy pontosan mit is csinálok a nap 24 órájában. Őszintén szólva nem gondoltam volna hogy mennyi olyan dolgot csináltam ami csak az időmet rabolta. Időmenedzsment, amely mindent megváltoztatott Időmenedzsment első lépése az volt hogy létrehoztam saját időm ellenőrzését Toggl Track nevű applikációban. Előszőr is az összes tevékenységemet felvezettem a rendszerbe. Azt gondoltam hogy egy hét leforgása alatt lesz annyi adatom, ami alapján részletesen ki tudom értékelni időm felhasználását. Nem kellett egy hetet várni, már az első nap után kiderült hogy az időm hány százalékában foglalkoztam a munkámmal kapcsolatban, és hány százalékában csináltam egyéb más dolgokat. Az applikációba bevitt adatokból különböző statisztikákat állítottam össze. Például mértem hogy egy cikk írásához mennyi idő kellet, vagy hogy az ügyfeleimmel mennyi időt töltöttem és ez milyen arányban van a bevételeimmel.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Filozófia kategória termékei tartalom: E kötet Martin Heidegger három rövidebb írását tartalmazza. "Az idő fogalma" címmel 1924-ben Marburgban tartott előadás filozófusok későbbi nemzedékeire gyakorolt óriási hatást. Az előadás németül is csak 1989-ben látott napvilágot. Heidegger 1933-as rektori székfoglaló beszéde szellemi megújhodást és a görögökhöz való visszatérést sürgetett. Hányattatott rektorságára tekint vissza "A rektorátus" című 1945-ös visszaemlékezés. E két utóbbi írás, melynek 1983-as németországi megjelenése a mai napig tartó vitákhoz vezetett, nem csupán a Heidegger filozófiája iránt érdeklődők figyelmét keltheti fel, de azokét is, akik nagy társadalmi átalakulások és viharok közepette – amelyekben századunk bővelkedett s mint amilyet mi is átélünk ma Magyarországon – a tudománynak, a kultúrának, az egyetemnek a szerepét, a társadalommal, néppel, politikával való kapcsolatát próbálják újragondolni. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Időmenedzsment fogalma alá sok terület tartozik, de számomra az első e területek közül az eltöltött idő kontrolálása. Mielőtt elkezdtem az időfelhasználásomat konkrét eszközzel mérni, mindig úgy éreztem hogy több időre van szükségem nap mint nap. Coaching cég tulajdonosaként én is mint sok vállalkozó, mindig is magam mögött éreztem magam. Folyamatosan küzdöttem azért, hogy minden feladatot időben megtegyek. Legyen szó a blogcikk írásáról, a kliensekkel való coachingról, más céges feladatról vagy a családommal kapcsolatos teendőimről. Mindig úgy éreztem, hogy egész nap mindig csinálok valamit, de egyszerűen nagyon lassan haladok az egyről a kettőre. Az időnk ellenőrzésére – mérésére és tervezésére több technika is rendelkezésünkre áll. Én minél egyszerűbben de ugyanakkor minél hatékonyabban akartam az időmenedzsment elemezhető részét mérni illetve tervezni. Az úgynevezett időtervező vagy To-Do típusú applikációk közül elég gazdag a kínálat, ezért pár tesztet csináltam a különböző megoldásokkal és kiválasztottam számomra a legjobbat.
Sir William Thomson angol fizikus (1824-1907). 1892-től Lord Kelvin of Largs, aki a termodinamika megalapozói közé tartozik, és akiről az abszolút hőmérsékleti skálát elnevezték, a Föld belsejének hőmérséklet viszonyaiból kiszámolta a Föld korát., és olyan eredményre jutott, ami az akkoriban feltörőben lévő fejlődéselmélet számára elfogadhatatlan volt. Mivel a "tudomány" ellent mond a Biblia tanításának, és hiszem hogy az igazi mérce, amihez viszonyítom a kapott információkat, az a Biblia, ezért a Bibliát hívom segítségül, hogy válaszoljak a "tudománynak". Zsid. 11, 3 Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő. Az idő viszonylagos, valamit valamihez viszonyítunk, és a változás mértéke határozza meg az időt. Amig nem volt anyag, nem beszélhetünk időről sem. A leghoszab időtartam a Teremtéstől eltelt idő. Van egy kezdet. az idő lineáris, egydimenziós, és jól meghatározott kezdete van. Az idő egyenletesen és egy irányban megfordítható és nem megismételhető.
Az ősi Indiában az idő mérése is szélsőséges határok között mozgott. Egyrészt rendkívül magas szintű volt, ismerték az atomi és a kozmikus időt. Másrészt teljesen elhanyagolták, mert nem tartották fontosnak. Miért? Már az ókori bölcsek tudatában voltak az idő relativitásának. A hindu filozófia álláspontja évezredekkel megelőzi a modern fizikát, amikor az idő viszonylagosságáról beszél. Einsteintől persze jobban elfogadjuk, amikor kijelenti, hogy az idő illuzórikus és relatív. Az ősi India bölcseinek sok tekintetben ugyanolyan elképzelésük volt az időről és a térről, mint mai tudósoknak. Kiegészítve olyan részletekkel is, amit ma még nem tud értelmezni a modern tudomány. A védikus szentírások több helyen rámutatnak arra, hogy egyes bolygók kozmikus ideje más, mint a földi idő. Az idő más bolygókon Az idő nagyon viszonylagos fogalom, erről a Bhágavatamban és a Visnu Puránában is találunk történeteket. Mindkettő a 18 Mahapurána egyike. A Bhagavata vagy Folttalan Purána elmeséli Brahma illúzióját, ami Brahma bolygóján egy pillanat volt, addig egy földi év telt el.
Az orvosi feljegyzésekben Monroe álnéven, Joan Newmanként szerepelt. Titkos implantátuma volt Marilyn Monroe-nak. Az iratok szerint a színésznő magassága 168 cm volt, a súlya pedig 52 kilogramm. A dokumentumok elárulják, hogy a sztár neutropéniában szenvedett - túl alacsony volt vérében a fertőzések ellen védekező fehérvérsejtek, a neutrofilek szintje -, és 1956-os angliai tartózkodása alatt egy méhen kívüli terhessége is volt. | plasztikai sebészet, Marilyn Monroe, bulvár 2013-10-09 22:13:47
Évek óta rebesgetik, hogy Marilyn Monroe többször is járt plasztikai sebésznél, ám az ötvenes években még nem volt ez olyan gyakori, mint a mai sztároknál, és a színésznőt amúgy is természetes szépségnek könyvelték el. Most viszont bizonyítékok vannak rá, hogy megműttette magát. A Beverly Hills-i Julien's aukciósházban november 9-én és 10-én érdekes holmikat fognak elárverezni: mint a Daily Mail írja, több dokumentumra, például röntgenfelvételekre lehet majd licitálni, amelyek egy része bizonyítja, hogy Marilyn Monroe plasztikáztatta az arcát. Meg lehet venni összesen hat röntgenképet, illetve egy orvosi feljegyzést, amely a színésznő 1950-1962 közötti kórtörténetének kivonatát tartalmazza. Az egészért legalább 3, 28 millió forintnyi összeget remélnek, de könnyen elképzelhető ennek duplája is. A feljegyzések írója Michael Gurdin hollywoodi plasztikai sebész, aki a dokumentumok jelenlegi, meg nem nevezett tulajdonosának ajándékozta a holmikat. Monroe egyébként azért ment a rendelőjébe, mert előző éjjel leesett a lépcsőn, és félt, hogy komolyabban megsérült az orra.
A színésznő ezt követően forgatta leghíresebb filmjeit, a Hogyan fogjunk milliomost?, a Hétévi vágyakozást vagy a Van, aki forrón szereti című vígjátékot. A relikviákat árverésre bocsátó gyűjtő nevét nem hozta nyilvánosságra az árverési ház. Igazgatója, Martin Nolan csupán annyit árult el, hogy az eladó azokat ajándékba kapta Gurdintól. Nolan elmondta: korábban valójában senki sem tudta bizonyosan, hogy Monroe-nak volt-e plasztikai műtétje, úgy gondolták, a színésznő természetes szépség, és a pletykáknak egyszerűen nem akartak hitelt adni. Az ötvenes években a plasztikai műtét még nem volt megszokott dolog – fűzte hozzá. Norman Leaf Beverly Hills-i plasztikai sebész, Gurdin kollégája a 2010-ben saját kiadásában megjelentetett memoárjaiban már leírta, hogy Monroe állát 1950-ben plasztikázták, és azt is megemlítette, hogy kisebb orrplasztikát is végeztek rajta. Az orvosi feljegyzésekben Monroe álnéven, Joan Newmanként szerepelt. Az iratok szerint a színésznő magassága 168 cm volt, a súlya pedig 52 kilogramm.