Az Önző gén 1976-ban egy nagyon forradalmi és csupa újdonságot feszegető mű volt. Ma ezeknek a teóriáknak jó része evidencia és a mindennapi életünk igazolja vissza őket. Furcsa módon az emberek mintha szívesebben feláldoznák az életüket háború idején, mint életszínvonaluk növekedését békeidőben. Pár hete olvastam ki Dawkins 1976-ban megjelent művét, ami egy akkor úttörő szempontból vizsgálta meg a darwini evolúciós elméletet. Lehet, hogy akkoriban ezek forradalmi teóriák voltak, de az elmúlt 40 évben a jó részük mindennapos, evidens tudássá transzformálódott. Én meg az Önző gén Emlékszem, hogy még Pécsett laktam és az egyik barátunk kisfiát korrepetáltam angolból és ha már ott volt hetente kétszer nálunk, akkor már segítettem neki az egyéb leckéiben is. Én akkoriban főiskolás voltam és a válogatás nélkül elolvasott könyvektől tele volt a fejem egy csomó zavaros elmélettel, amiket évekig tartott elrendezni magamban. Valószínűleg ezt érezte meg rajtam a barátunk is, aki azt javasolta, egyik alkalommal mikor az angol óra után sétáltunk hármasban, hogy sokat segítene, ha elolvasnám az Önző gén- t, mert egy csomó mindent helyretenne bennem.
antikvár Az önző gén Mike és Tsa Antikvárium jó állapotú antikvár könyv Gondolat Kiadó, 1986 Ezt a könyvet, amely az állati viselkedésről szól, szinte tudományos fantasztikus regényként kell olvasni. De mégsem az, hanem tudomány.... Beszállítói készleten 10 pont 6 - 8 munkanap Szindbád Antikvárium 5 pont Diana Antikvárium Gondolat Könyvkiadó, 1986 Pestszentlõrinci antikvárium 7 pont Weöres Antikvárium 31 pont Szófia Antikvárium Vonnegut Antikvárium 9 pont Antikvár Könyvek Kft. Németvölgyi Antikvárium Diófa Antikvárium Kft. 6 pont FÜLSZÖVEG Úgy négymilliárd évvel ezelőtt önmaguk lemásolására képes molekulák tűntek fel az őstengerek vizében. Szédületes karriert futo... Bunker Antikvárium Kossuth Kiadó, 2005 27 pont Bagolyfészek Antikvárium 11 pont Könyvbogár Antikvárium 25 pont 21 pont Studió Antikvárium Kft 39 pont Vértesi Antikvárium Bt. 55 pont közepes állapotú antikvár könyv 38 pont Könyvmámor Antikvárium 8 pont Tordai Antikvárium Úgy négymilliárd évvel ezelőtt önmaguk lemásolására képes molekulák tűntek fel az őstengerek vizében.
Az éntudat definícióját saját maga és más szerzők nyomán ( Daniel Dennett filozófus, Nicholas Humphrey pszichológus) adta meg. Az elmélet lényege, hogy egy organizmusnak a világban való boldogulásához szükséges, hogy idegrendszerében felépítse a külvilág bizonyos részletességű modelljét, amin gondolatkísérleteket végezhet (= "képzelődhet"), hogy aztán a gondolatban legeredményesebbnek tartott cselekvést tegye meg a gyakorlatban. Ez ugyanis gyorsabb és veszélytelenebb a számára, mint a gyakorlatban kipróbálni minden variációt. Ez a modell a tudat. Az éntudat akkor jön létre, amikor a modell olyan részletes lesz, hogy benne szerepel már a modelláló organizmus modellje (értsd: önmagunk képe) is. Magyarul [ szerkesztés] Az önző gén; ford. Síklaki István; Gondolat, Bp., 1986 ISBN 963-281-645-5 Az önző gén; ford. Síklaki István; 2. bőv. kiad. ; Kossuth, Bp., 2005 ISBN 963-09-4610-6 További információk [ szerkesztés] A könyv oldala a kiadó honlapján
A könyv egy másik, kevésbé ismert elgondolása az, hogy a géneket mint definiálatlan hosszúságú bázissorozatokat definiálja. Dawkins amellett érvel, hogy más nézetekkel ellentétben a génfogalom definícióját úgy érdemes megválasztani, hogy a bázisok számát szabadon hagyjuk, és a kontextustól függően beszélhetünk egy bizonyos hosszúságú bázissorozatról, ami éppen praktikus abban a kontextusban. Az önző gén elmélete szempontjából ez a szabad definíció jobb, mert nagyobb egységekről beszélhetünk, mint génekről, ha együtt öröklődnek. A genetikusok e helyett inkább a bázissorozat azon szakaszát tekintik génnek, amely egy fehérjét kódol. Tartalom Szerkesztés Előszó Miért vannak emberek? A replikátorok Halhatatlan spirálok A géngép Agresszió: stabilitás és az önző gép A génkedés művészete Családtervezés A nemzedékek harca A nemek harca Te vakarod a hátam, én meg vakarom a tiédet Mémek: az új replikátorok Aki jó fiú, célba ér A gén keze messzire elér Jegyzetek Bibliográfia Válogatott magyar nyelvű szakirodalom Név- és tárgymutató Az éntudat meghatározása a könyvben Szerkesztés A misztikusok " lélek "-fogalmának helyettesítése céljából az éntudat filozófiai és pszichológiai fogalmát használja.
Amikor ilyen gondolatokkal találkoztam a könyvben, ami nem egyszer fordult elő, nem tudtam nem arra gondolni, hogy mindenféle tudatos szabályozás nélkül ezek a folyamatok maguktól beindultak. Legalábbis a Föld fejlettnek mondott régióiban mindenképpen. Egyre később születnek a gyerekek és az idős generáció egyre hosszabban él. A nagyszüleink korosztályából, aki megérte az ötvenet az jó eséllyel a nyolcvanat is, de inkább a 90 felé kacsintgattak. Persze ez a két dolog még nem függ össze szerintem, a hosszú öregkor jelen pillanatban inkább az orvostudomány fejlődésének az eredménye, hiszen ez a korosztály még elég fiatalon vált szülővé. [su_box title="Reklám (x)" box_color="#E3E3E3″ title_color="#282828″ radius="0″] [/su_box] Aztán pár fejezettel később egy újabb korszakos tendencia jön szembe, ami még kapcsolódik is a fenti idézethez. Főképp ez volt az a kérdés, amely körül az 1. fejezetben említett "csoportszelekció"-vita dúlt, mivel Wynne-Edwards, a csoportszelekció eszméjének első számú népszerűsítője, a csoportszelekciót összefüggésbe hozta a "népességszabályozás" elméletével.
Vajon Sofiának sikerül megmentenie a Világ Fáját? Nidhoggr, a világ természetes rendjének elpusztítására törő,... Inkább a halál Lee Child, Andrew Child A könyörtelen sivatagi nap alatt... Egy reggel Jack Reacher épp nyugat felé gyalogol egy kihalt autóúton, amikor egy különös jelenet tárul a szeme elé. Egy régi... 3 518 Ft Hazugságok, amiket elhiszünk Jane Corry "Minden, amit egy könyvben szeretek, ebben megvan. " LISA JEWELL "Muszáj feltenned magadnak a kérdést: és te hogy döntöttél volna? Jane Corry eddigi l... A Napló után - Anne Frank és társai sorsa a lágerekben Anne Frank utoljára 1944. augusztus 1-én írt a naplójába. Három nappal később felfedezik rejtekhelyét az amszterdami házuk hátsó traktusában, és letartóztatják... 3 150 Ft A második Mrs. Astor Shana Abé ""Abé kivételes tehetségű mesélő, aki részletgazdag és mélyen megindító történetet írt. " -Fiona Davis, a New York Times bestsellere, a The Lions of Fifth... 3 224 Ft Ott leszel? Guillaume Musso A boldogsággal az a bökkenő, hogy hamar hozzászokik az ember.
A számítógép nemcsak adatokat fogad, hanem fel is dolgozza azokat, ill. reagál rájuk. Ezek a rendszerek képesek viselkedésük bizonyos fokú módosítására is, a korábbi lépéseik hatásainak elemzésével és önálló munkával. Létezik szoftveralapú MI (virtuális asszisztensek, képelemző szoftverek, beszéd- és arcfelismerő rendszerek) és tárgyakban testet öltő fiziaki MI is (robotok, önvezető autók, drónok). Az MI Története Kutatása az 1950-es évek elején kezdődött. Az AI (Artificial Intelligence = Mesterséges Intelligencia) megnevezést először McCarthy használta 1956-ban, a kifejezés a köztudatban csak 1961-ben terjedt el. Az első jelentős lépésnek a Turing-teszt Alang Turing által történő megalkotása tekinthető. A teszt feladata, hogy egy adott gépről megállapítsa, hogy képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember. A teszt során az alany egy géptől és egy embertől is kap válaszokat és meg kell állapítania, hogy melyik válasz kitől származik. Ugyanebben az időszakban Joseph Weizenbaum megalkotja az ELIZA-át, ami egy emberhű benyomást keltő beszélgető (chatelő) robot (vagy, mai szóhasználattal élve: #chatbot).
A tulajdonos? Vagy az üzemeltető? És milyen jogi következményekkel kell, hogy járjon egy ilyen incidens? A mai jogrendszerek nem fedik le kifejezetten a mesterséges intelligencia fogalmát. Asimov törvényei vetették fel először, hogy az MI viselkedését a jogi aspektusból is fontos szabályozni. A klasszikus asimovi törvények azonban a gyakorlatban könnyen ellentmondásba keveredhetnek egymással. Jó példa erre az, ha egy ember arra utasít egy robotot, hogy sértsen meg egy másik embert, úgy, hogy ez annak a javát szolgálja: gondoljunk egy orvosi robot esetére egy műtét végrehajtása közben. Az író nulladik törvénye ezt az ellentmondást hivatott feloldani azzal, hogy egy robotnak működése során főként az "emberiség mindenek felett álló érdekét" kell megfontolnia. Annak mérlegelése azonban, hogy egy szituációban mi számít az "emberiség érdekének" bonyolult, sokszor még nekünk, embereknek is szinte lehetetlen, és fejlett intelligenciát, empatikus és morális képességet követel meg egy mesterséges tudattól, vagyis olyat, amivel ma még nem rendelkezik egy MI.
Ezért a mesterséges intelligencia a kiterjedt számítási erőforrásokkal rendelkező felhőből a peremhálózati számítástechnikai rendszerekre költözik. Ehhez számítási teljesítményre van szükség a robotvezérlőben az MI-modellek futtatásához és betanításához. Nagy teljesítményű agy a robotok számára A fiatal feltörekvő vállalatok, mint a Micropsi Industries és a Robominds, jövőbe mutató megoldásokat fejlesztenek ki, hogy a szabványos robotokat minimális erőfeszítéssel tegyék alkalmassá MI-alkalmazásokhoz. Ezek a cégek azt a küldetést tűzték ki célul, hogy okossá tegyék a robotokat. "Hiszünk abban, hogy minden robot megérdemel egy agyat – jelentette ki Christian Fenk, a Robominds értékesítési vezetője. – Az automatica kiállításon megtekinthető, hogy hogyan fejleszthetők fel a robotok nagy teljesítményű vezérlők és gépi látórendszerek segítségével a mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz. Azt az ambiciózus célt követjük, hogy a valódi mesterséges intelligenciával a robotika új korszakát hozzuk el. "
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. Napjainkban egyre többször hallhatjuk a mesterséges intelligencia (MI, angolul artifical intelligence - AI) kifejezést, de a pontos jelentésével csak kevesen vannak tisztában. Mesterséges intelligenciának nevezzük a számítógépeknek azt a képességét, amivel olyan feladatokat tudnak elvégezni, amikre általában csak az emberi intelligencia képes. A mesterséges intelligencia az informatikának egy jelentős területe, amivel már a 20. század közepe óta foglalkoznak. A számítógépek számítási kapacitása exponenciálisan növekszik az évek során. Így folyamatosan egyre kiterjedtebb és egyre több feladatot ellátó mesterséges intelligencia rendszereket vagyunk képesek létrehozni. A MI különböző szintjei Jelenleg a mesterséges intelligencia technológiák mindig egy-egy adott feladat elvégzésére képesek, így egyelőre nem beszélhetünk az emberi intelligenciát általánosságban véve felülműló számítógépekről.