A területi és ágazati szempontok, valamint a foglalkoztatási, oktatási, szociális és területfejlesztési politikák egyeztetése a HER fejlesztési politikában A HER fejlesztési politika hazai intézményi környezetének elemzése, különös tekintettel a hazai oktatási PHARE programok menedzselésének tapasztalataira. Tanulmányok a monitorozáshoz szükséges indikátorokról az uniós elvárások szempontjai mentén Az NFT humánerőforrás fejlesztési projektjei és a társadalmi kirekesztés elleni akcióprogram kapcsolódásai Magyarország felkészültsége az oktatáspolitikák európai szintű koordinációjában való részvételre, ennek várható hatásai A sikeres európai felzárkózás társadalmi feltételei (áttekintés a görög, ir, portugál és spanyol tapasztalatokról) A magyar társadalom felkészültsége az Európai Unióhoz való kapcsolódásra (a friss kutatási eredmények áttekintése) Tanulmányok:
A vidékfejlesztés fogalma, feladata [ szerkesztés] Az Európai Unió (EU) értelmezésében az a terület számít vidéki térségnek, ahol a népsűrűség 100 fő/km² alatt van, és ahol a lakosság jelentős hányada mező-, erdő-, vad- vagy halgazdaságból él. A 27 európai uniós tagország lakosságának több mint 56%-a vidéki térségekben él, amelyek együttesen az Európai Unió összterületének 91%-át alkotják. A vidékfejlesztés nem egy ágazat, sokkal inkább azok összessége, együttes hatása. Új magyarország fejlesztési terv. Felöleli a mezőgazdaságot, az ipart, a mikro-, kis- és közép vállalkozásokat, a vidéki turizmust, a területfejlesztést, az önkormányzati- és szociálpolitikát, nem utolsósorban pedig a humán erőforrások és a közösségek fejlesztése is ide tartozik. Fő célja a vidéki népesség elvándorlásának megelőzése, a lakosság számára vonzó élet- és munkakörülmények megteremtése a helyi erőforrások átgondolt, integrált és fenntartható hasznosításával, a városi környezetben megszokott szolgáltatások minél nagyobb mértékben elérhetővé tételével.
2009. 05. 19:36 Hulladéklerakó-beruházás 7, 7 milliárd forintból Hat megye 169 településén, 680 ezer ember életkörülményeit javító hulladékgazdálkodási beruházás valósul meg több mint 7, 7 milliárd forintból, 100 százalékos európai uniós és hazai támogatással; a projektindító ünnepséget Molnár Csaba kancellária miniszter részvételével szerdán tartották Polgárdiban, a társulás gesztor településén. 2009. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) — Pályázati információk. július. 30. 11:13 Laborok bő 3 milliárdból - Innovációban erősít a Dunaújvárosi Főiskola A több, mint hárommilliárd forintos támogatásból magas szintű kutatási...
Fekete István – Zsellérek Regény. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda regénypályázatának díjnyertes műve. Budapest. hetedik kiadás, valamikor az 1940-as évek közepén jelent meg. Kiadói félvászon kötésben. Fekete István regényei a mai napig a legnépszerűbb ifjúsági könyvek közé tartoznak. Zsellérek című kötete olyan népszerű volt, hogy a világháború elött 7 kiadást is megért, sok ezer példány fogyott belőle a könyvesboltokból. Kiváló állapotban. 20. 000 ft
Fekete István 1900. január 25-én, Göllén született, a helyi tanító és iskolamester fiaként. Egyik őse a nagy francia forradalom menekültje, dédnagybátyja pedig Damjanich János 1848-as honvédtábornok, aradi vértanú volt. A József Attila-díjas író Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. A kétezres évekig közel kilencmillió példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, tizenkét országban, negyvenöt kiadásban jelentek meg regényei, ifjúsági regényei, állattörténetei. Csathó Kálmánnal együtt az "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelőjeként tartják számon. Az elemi iskola első négy évét szülőfalujában végezte el, majd a család 1909-ben Kaposvárra költözött. Az első világháború idején iratkozott be a felsőkereskedelmi iskolába, de 1917-ben besorozták katonának, és az 1918-as hadiérettségit követően tartalékos tiszti iskolába került. Fekete István, a vadász (Fotó: Wikipédia) Tanulmányai befejeztével Bakócán, gróf Mailáth György birtokán kapott segédtiszti állást.
Linkek a témában: A koppányi aga testamentuma A koppányi aga testamentuma (1968). Párviadalban legyőzi a koppányi agát a török elnyomás idején az ifjú Babocsai László. Végrendeletében Oglu ráhagyja leányát és minden vagyonát. Aranypáva Fekete István Aranypáva filmváltozata. Zeke Bálint, a falu tisztességben megöregedett molnára végrendeletében vízimalmát egyetlen lányára, Annára testálja, vezetését pedig Forintos Mátyás molnárlegényre, akit kisgyermekkora óta maga nevelt és úgyszólván fiának tekint. Ballagó idő Ballagó idő filmváltozata. Az utolsó nyár a gyerekkor fantáziavilágában. Pisti nagymamájánál, Göllén tölti nyári szünidejét szüleivel. A nagymama és a szomszéd néni mindent tud, és mindent el is mesél a család ősi történetéről és a betyárvilágról. Bogáncs Bogáncs idő filmváltozata. Bogáncs nemzetsége már ősidők óta kiválóan teljesíti szolgálatát a somodorpusztai pásztorok mellett. Egyszer azonban a kis puli túl messzire kóborol az erdőben, s csapdába kerül. Dr. Kovács István Dr. Kovács István című filmje 1942-ben készült.
Fekete István (1900. Január 25. -1970. Június 23. ) író, számos ifjúsági regény és állati történetek szerzője. Talán a legismertebb ifjúsági regénye a Tüskevár (1957), mely két városi fiúról szól, akik a Balaton és a Zala folyó csücskében töltik a nyarukat, ahol számos kalandban, tapasztalatban lesz részük és megismerkednek a természet valódi formájával. A fokozatos férfivá válás rögös útján segíti őket egy idős férfi, Matula bácsi. Ez a regény 1960-ban elnyerte a József Attila díjat, majd 1967-ben filmet is készítettek belőle. 1959-ben elkészült a Tüskevár folytatása, a Téli berek című ifjúsági regény is. Ez a regény is, csakúgy, mint a Tüskevár, valamint a Vuk a kis róka története felkerült a Top 100 legolvasottabb magyar regények listájára. Gyerekkora Fekete István Göllén született, Somogy megyében. Édesapja Fekete Árpád tanító, édesanyja Sípos Anna. Az általános iskola első 4 osztályát szülőfalujában, majd az ötödik osztályt már Kaposváron végezte. 1923-ban elvégezte az első félévet a debreceni Gazdasági Akadémián, majd 1924-ben a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1926-ban mezőgazdászként végzett.
Tojáshéjdarabkák Tojáshéjdarabkák című regényét 2007-ben adták ki. Fekete István csupán kisgyermekkorát töltötte szülőfalujában, de ennyi is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy e somogyi települést a magyar irodalom térképén örökre megjelölje. Tüskevár Tüskevár című ifjúsági regényét 1957-ben adták ki először. A Tüskevár egy ismert ifjúsági regény Fekete István tollából. A nevelő szándékú történet két nyolcadikos fiú nyári vakációját írja le a Kis-Balaton környéki nádasban. A regénynek folytatása is készült "Téli berek" címmel. Tüskevár Olvasónapló A regény két gyermek, Tutajos és Bütyök vakációjáról szól. Az utolsó napokban, az iskolában azért imádkoznak, hogy semmiből se legyen a bizonyítványukban négyesnél rosszabb jegy, mert akkor bizony Tutajost, azaz Ladó Gyula Lajost nem engednék el szülei a nyáron sehová. Végtelen út Végtelen út című nemzedékregényét adták ki. Egy francia fiatalember és családjának története a francia forradalomtól egészen a magyar szabadságharc kezdetéig. Zsellérek Zsellérek című regényét 1939-ben adták ki először.
Itt ismerkedett meg Piller Edittel, a bakócai belgyógyász főorvos lányával, akivel 1929. december 12-én házasságot kötött a bakócai római katolikus templomban. A fiatal házasok az esküvő után Ajkára költöztek, első közös otthonukba. Itt kapott állást vezető gazdatisztként a holland származású, disznókereskedőből lett földbirtokos, Nirnsee Pál birtokán. Először az Új Idők folyóiratban jelentek meg novellái, majd 1937-ben A koppányi aga testamentuma című regényével megnyerte a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának első díját. Két évvel később a Zsellérek című regénye aratott sikert az Egyetemi Nyomda pályázatán. A negyvenes években családjával Pestre költözött, és miközben a Földművelésügyi Minisztérium vadászati előadója volt, sorra jelentek meg művei. Az 1949-es tavaszi "tisztogatást" követően elbocsájtották a Földművelésügyi Minisztériumból, ezután politikai okokból könyveit nem adták ki, állandó állást sehol sem kapott, alkalmi munkából tartotta el családját 1951 őszéig, amikor tanári álláshoz jutott a kunszentmártoni Halászmesterképző Iskolában.