(Semsey terem) 18:50-19:15 Dr. Locsmándi Csaba: Életre keltett gombafonalak (Semsey terem) 19:15-19:35 Czabán Dávid: A Természettudományi Múzeum részvétele a gyepek megőrzését célzó GRASSLAND integrált LIFE projektben (Semsey terem) 19:35-20:00 Czabán Dávid: Visszatértek a hódok! Jó ez nekünk? (Semsey terem) Interaktív foglalkozások: 18:00-20:00 Dr. Dr Monda Eszter, Monda Eszter - Odt Hallgatói Adatlap. Tamás Júlia: A termések változatos világa (Kupolacsarnok) 18:00-20:00 Jánosi Melinda, Laza Dániel, Piros László: Ismerd meg! Válassz! Szavazz! – Mi legyen az év ásványa 2022-ben?
A Magyar Könyvtárosok Egyesületéért emlékérem átadása szintén elmaradt az előző évben. 2020-ban kolléganőnk, dr. Amberg Eszter, az Országos Széchényi Könyvtár jogi és stratégiai főigazgató-helyettese kapta meg az elismerést, akit szintén az online vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén köszöntöttek. Az MKE – illetve szellemi elődje, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete – megalakulásának 50. évfordulója alkalmából, 1985. Dr csorba eszter jones. március 13-án az egyesület elnöksége határozatot hozott az MKE-emlékérem alapításáról, amelyet először a XVII. vándorgyűlésen adtak át. Azóta a szervezetek javaslatai alapján minden évben néhány arra érdemes könyvtáros munkatárs veheti át a díjat.
2019-ben újra bizalmat kapott, mint az Ellenőrző Bizottsági elnöke. Remek szakember, jó vezető, példamutató tudással és alázattal végzi minden esetben szakmai munkáját. Tevékenységével méltón képviseli a könyvtáros közösséget mind az országos könyvtárszakmai, mind az egyesületi munkában. Az MKE-emlékéremmel Dr. Amberg Eszter több évtizedes kiemelkedő szakmai tevékenységét, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesületében végzett aktív szerepvállalását díjazták. BÉKÉSINÉ BOGNÁR NOÉMI ERIKA, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének munkatársa nyerte el a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) által meghirdetett "Az év fiatal könyvtárosa" díjat Tanulás, találkozás, élmény a könyvtárban. Útmutató a könyvtári programok szervezéséhez című pályamunkájával. Csorba Péter | Tudóstér. Az elismerést az MKE Nemzedékek szolgálatában: 2020–2021: kihívás, kreativitás, könyvtár című, az online térben megrendezett vándorgyűlésén adták át július 8-án. Békésiné Bognár Noémi Erika 2014-től dolgozik az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet Kutatási és Elemző Osztályán kutató könyvtárosként.
3. Közvetlen orvosi ellátást nem igénylő esetekben a szülő otthon tarthatja gyermekét és 5 nap, amennyiben a gyermek a távollét utolsó 3 napjában gyógyszer nélkül is tünet- és panaszmentes volt, Szülői Nyilatkozattal (lsd. óvoda, bölcsőde honlapja) hozhatja újra óvodába/bölcsődébe 4. Amennyiben a szülő nyilatkozatának ellenére a gyermek továbbra is tüneteket mutat, azt a pedagógus/kisgyermeknevelő írásban is jelzi a szülőnek és a gyermekorvosnak. 5. A szülő a Jelzőlappal köteles felkeresni a gyermekorvost, aki az igazolást erre a dokumentumra vezeti fel. 6. A ciklámen: hogyan virágoztassuk újra? - Agrofórum Online. Orvosi ellátást igénylő, illetve 5 munkanapon túl elhúzódó esetekben továbbra is orvosi igazolás szükséges. " Iskolások igazolása Közvetlen orvosi ellátást nem igénylő esetekben a szülő otthon tarthatja gyermekét és amennyiben a gyermek a távollét utolsó 3 napjában gyógyszer nélkül is tünet- és panaszmentes volt, Szülői Nyilatkozatot visszaküldve kapja meg az iskolai igazolást, melyet továbbra is a postaládában tudunk kirakni. A szülői nyilatkozatot a hiányzás utolsó napján kell elküldeni, különben nem áll módunkban az igazolást kiadni.
Egy félreértett házi feladatnak köszönhetően indult el az irodalmi pálya felé – mondta Kalász Márton dél-baranyai sváb költő, író, műfordító. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres József Attila- és Kossuth-díjas alkotó vasárnap lett 85 éves. "Tulajdonképpen német vagyok. Lent, Baranyában születtem, ott voltam tízéves koromig német gyerek" – emlékezett gyökereire Kalász Márton, aki iskolás koráig csak a helyi frank dialektust beszélte. Szülőfalujában, Sombereken németek, magyarok és délszlávok éltek, a közös nyelv azonban a német volt. A faluba a háború végén telepítettek bukovinai székelyeket, Kalász Márton tőlük kezdett magyarul tanulni. Ezt a világot a szerző később egyik főművében, a Téli bárány című regényben is megírta. Először édesapjáról készült életrajzi regényt írni. "De aztán rájöttem, ahhoz hogy az ő alakját megértsem, ezt az egész világot meg kell írnom, a harmincas évektől az ötvenes évek végéig". Kalász Márton a költészettel tanítója révén találkozott, aki gyakran olvasott és elemzett verseket az osztályban.
"Négy évet töltöttem ott, és sok mindent tudtunk csinálni, mert a németeket nagyon érdekelte a magyar kultúra, a magyar irodalom" – idézte fel Kalász Márton. Mint hozzátette, ebben az időszakban sok szilenciummal sújtott keletnémet költő jelentkezett náluk fordításért, így hét-nyolc kötet így megjelent magyar költők verseivel. MTI/Balogh Zoltán Kalász Márton harmadik németországi kiküldetése a rendszerváltás után jött el, amikor az Antall-kormány a Stuttgartban frissen megnyílt Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ élére nevezte ki. Innen ugyan a következő magyar kormány leváltotta, a tartományi miniszterelnök azonban marasztalta, így két évig még Németországban tevékenykedhetett. Lánya, Kalász Orsolya (interjúnk) aztán visszatért Berlinbe: "ő már német költő lett", először mindkét nyelven írt, de a legutóbbi kötetét már csak németül – beszélt róla Kalász Márton. "Tőlem is sokan kérdezték, miért nem írok németül, de soha nem is próbáltam". Elmondása szerint ennek több oka is van. A legfontosabb, hogy Magyarországot tartja a hazájának, és olyan példaképei voltak, mint Illyés Gyula, másrészt pedig nemcsak a magyart, hanem az irodalmi németet is meg kellett tanulnia.
"De aztán rájöttem, ahhoz hogy az ő alakját megértsem, ezt az egész világot meg kell írnom, a harmincas évektől az ötvenes évek végéig" – jegyezte meg. Kalász Márton a költészettel tanítója révén találkozott, aki gyakran olvasott és elemzett verseket az osztályban. Versek. Pécs. 1955. Dunántúli Magvető Kiadó, 72 p. Ünnep előtt. Budapest. 1961. Szépirodalmi, 101 p. Rapszódiáink évada. 1963. Magvető, 88 p. Változatok a reményre. 1967. Magvető, 84 p. Viola d'amour. 1969. Magvető, 113 p. Éjféli körmenet. Válogatott versek. 1970. Magvető, 166 p. Fejér megyei képeskönyv. (fotó: Gelencsér Ferenc. ) Próza. Székesfehérvár. 1975. Fejér megyei Tanács, 72 p. Hírek Árgyélusnak. Szépirodalmi, 66 p. Megszámított vigasz. 1976. Szépirodalmi, 275 p. Szállás. 1978. Szépirodalmi, 119 p. Nyílt versek. (Ill. : Pálfalvi János. ) Versfüzet. Békéscsaba. Megyei Könyvtár, 22 p. Az imádkozó sáska. 1980. Magvető, 77 p. Hozzánk a hóbagoly. 1983. Magvető, 75 p. Morgató. Gyermekregény. 1986. Móra, 136 p. Téli bárány.
Életét végig kísérte német gyökereihez való ragaszkodása: fordított és lektorált német szövegeket, többször járt Berlinben ösztöndíjasként, dolgozott a berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként (1971-1974) és a stuttgarti Magyar Kulturális- és Tájékoztatási Központ igazgatójaként (1990-1994). Kalász Márton tehetségére Pécsett figyelt fel Ágoston Julián katolikus körökben nagyra becsült irodalomtörténész. Könyveket adott neki, foglalkozott vele, elküldte első költeményeit a Vigiliához Rónay Györgynek, aki később is segítette költői pályáján. 1953-tól Kalász néven publikált, két évvel később hivatalosan is felvette írói nevét. Abban az évben jelent meg első verseskötete Hajnali szekerek címmel. 1960-tól az Európa Könyvkiadó, 1967-től az Új Írás munkatársa volt, majd a nyolcvanas években a Vigilia és a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott. Kalász Márton évtizedekig gyűjtötte a Magyarországon élő németek múltjára vonatkozó dokumentumokat, visszaemlékezéseket, interjúkat. Prózaíróként a bűnösnek bélyegzett németség meghurcolása foglalkoztatta leginkább.
December 30-án, 87 éves korában elhunyt Kalász Márton, Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze. Kalász Mártont csütörtökön Budapesten érte a halál. Az alkotót az MMA saját halottjának tekinti. Budapest, 2013. április 15. Az idén Kossuth-díjjal kitüntett Kalász Márton, a Magyar Mûvészeti Akadémia rendes tagja, József Attila-díjas író, költõ, mûfordító Õrmezõn, a Költõk Parkjában 2013. április 15-én. MTI Fotó: Czimbal Gyula Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született Krisztmann Márton néven a Baranya megyei Sombereken. Tízéves koráig csak németül beszélt. Gondolkodását, nyelvezetét és egész életét meghatározták anyanyelvével és választott anyanyelvével, a magyarral kapcsolatos élményei, amelyek minden alkotásában is tetten érhetők. Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok. Van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával – vallotta.
2009-től az MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Az MMA megbízásából 2016-ban Változatok a reményre címmel készült róla portréfilm. A köztestület Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában 2017-ben jelent meg összegzés irodalmi pályájáról. Munkásságát kétszer ismerték el József Attila-díjjal (1971 és 1987), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével 1996-ban tüntették ki, a Kossuth-díjat 2013-ban vehette át, 2016-ban választották a nemzet művészévé. Ezek mellett számos más elismerést is kapott: Radnóti-díj (1985), IBBY díj – a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa Magyar Szekciójának nívódíja (1987), Weöres Sándor-díj (1996), Artisjus Irodalmi Nagydíj (1996), Arany János-díj – a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa díja (2001), Prima-díj (2006), Stephanus-díj – a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány díja (2007), Szépirodalmi Figyelő-díj (2008), Balassi Bálint-emlékkard (2012), Magyar Örökség Díj (2014). Művei a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is olvashatók.