Hiszen a versenyek jöttek, neki pedig készülnie kellett, biztosítani a megfelelő regenerációt. Arra is fel kellett készülnie, hogy mostantól már nemcsak egy törékeny kislány versenyzik, hanem valamennyi rivális arra pályázik, hogy az olimpiai bajnokot szeretné legyőzni. Emellett pedig még mivel fejlődésben volt a szervezete, folyamatosan átalakult, ezzel együtt a vízfekvése is. Az 1989-es országos bajnokságon 11 aranyérmet szerzett, a leedsi ifjúsági Európa-bajnokságon nyert három aranyat, a felnőtt Eb-re már esélyesként, de betegen érkezett. Ezt a versenyt 1989-ben a nyugatnémet fővárosban, Bonnban rendezték augusztus második felében. A keletnémetek pedig erőt akartak demonstrálni, és két kivétellel a nőknek kiosztható összes aranyat elvitték. Egerszegi Krisztina, Nagy Tímea és Igaly Diána olimpiai ereklyéi együtt, egy helyen a Millenárison - Eurosport. (Akkor még nem lehetett tudni, hogy küszöbön áll az ország újraegyesítése. ) Ez a két kivétel nem Egerszegi versenyszáma volt. Kristin Otto legyőzte 100 háton, 200-on Dagmar Hase lett a jobb, 400 vegyesen Daniela Hunger. Így is ő lett az év legjobb sportolónője itthon, ami nem kis elismerés egy olyan országban, ahol csak az aranyak számítanak.
Katinkán és a kajakosokon kívül csak a vívók nyertek aranyat Szász-Kovács Emese és Szilágyi Áron jóvoltából. Idén, egy nappal a zárás előtt hat arany-, hét ezüst- és hat bronzérmünk van. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Harcolt azért, hogy elismerjék a jégkorongot, hogy az ostoba szocialista sportvezetés ne megtűrtként tekintsen ezekre a fiúkra, hanem fogadja el, hogy ezt a sportágat idehaza tízezrek szeretik. A pólósok nem ezzel küzdöttek, hanem az 1976-os olimpiai bajnokcsapat által a következő nemzedékre rakott hátizsákkal. 1980, 1988, 1992, 1996. Négy olimpia telt el magyar pólós aranyérem nélkül. Aztán jött Sydney, Athén és Peking. Az első két arany megszületését a rádióban Török László közvetítette. Molnár Tamás, Szécsi Zoltán és Kemény Dénes 2003-ban a barcelonai vb-döntő után Forrás: AFP/Javier Soriano Annak idején azt mondtuk: ezek a fiúk megérdemelték. De egy kicsit megérdemelte a Török Laci is. Nála többet senki nem ment bajnokikra, ő egy percért is képes volt kimenni az uszodába. Egerszegi krisztina olimpiadi érmek a 2. Már, hogy egy perces összefoglalót adjon a rádió számára, mert ott és akkor nem fért több bele. 2004-ben tanúja voltam, amikor Athénban megkérdezte példaképét, mentorát, Szepesi Györgyöt, hogy nem akarja-e az idős riporter közvetíteni a döntőt.
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! Szerényen, mindenfajta különösebb nemzetközi eredmény nélkül megérkezett egy törékeny, tizennégy éves kislány a szöuli olimpiára, és elkápráztatta a világot. Először is a termetével, hiszen szinte eltörpült az NDK-s szekrényajtó, Kristin Otto mellett. Aki ugyan még legyőzte a 100 méteres hátúszásban, de a 200 méteres távon már a magyar kislány diadalmaskodott. S ezzel kezdetét vette páratlan sikersorozata, amelynek számbavétele is komoly teljesítmény. Egerszegi Krisztina Olimpiai Érmek. Röviden csak annyit, hogy ötszörös olimpiai bajnok – Barcelonában hármat nyert -, s ha jól számolunk, világbajnoki aranyból kettőt, Európa-bajnokiból pedig kilencet őriz a vitrinjében. Emellé nyert vagy száz magyar bajnoki aranyat, így nem csoda, hogy őt választották meg a XX. század legjobb magyar sportolójának. Eredményei miatt az úszásban voltaképpen neki járt volna az Évszázad Sportolója cím is, amelyet végül – a sydney-i olimpia előtt – a háromszoros olimpiai bajnok ausztrál Dawn Fraser kapott.
A helyi polgármester is mellé állt. Már több mint 7 ezren osztották meg azt a Facebook-bejegyzést, amelyet Tasi Roland "faápoló, favágó" írt azzal kapcsolatban, hogy nem vág ki több fát, és a péceli vasútállomás gyönyörű platánját sem bántja, hiába kérték rá. A férfi a bejegyzésben arról ír, hogy október 2-án, szerdán megkereste a péceli vasútépítésen dolgozó Strabag egyik munkatársa egy fakivágás ügyében, Tasi ezért terepszemlét tartott. Három gyönyörű nagy platán áll egymás mellett, amiket valószínűleg az állomás építésekor ültettek, szóval vasúttörténeti jelentősége is van. A kivágandó fa ezek közül az egyik lenne, trafóház építése miatt – írta a Facebookon. Tasi ezután kitért rá, hogy "ennek a fának a kivágása jóvátehetetlen bűn lenne", majd közölte az illetékessel, hogy becslése szerint a fa eszmei értéke akár 250 millió forint is lehet. Ezt a felsővezeték üzemeltetője is megerősítette neki, szerinte megfelelő tervezéssel még a gallyazás is elkerülhető lett volna. Posztjában mindenkit arra buzdít, hogy írjon békés hangvételű levelet a kivitelező Strabagnak, a tulajdonos MÁV-nak, a megbízó NIF-nek vagy a péceli önkormányzatnak arról, hogy miért ellenzi a fa kivágását.
Tasi Roland favágó megtagadta az ikonikus platánfa kivágását - elképesztő történet 2019. október 4., péntek 14 órán belül már csaknem hétezren osztották meg Tasi Roland "faápoló, favágó" Facebook-bejegyzését. Tas, aki bejegyzése alapján leginkább megcsömörlött favágónak tűnik, arról ír, hogy bár pár hete megfogadta, hogy nem vág ki több fát, amikor október 2-án, szerdán megkereste a péceli vasútépítésen dolgozó Strabag egyik munkatársa, hogy vágjon ki egy fát, azért kiment terepszemlézni. "[H]árom gyönyörű nagy platán áll egymás mellett, amiket valószínűleg az állomás építésekor ültettek, szóval vasúttörténeti jelentősége is van. A kivágandó fa ezek közül az egyik lenne, trafóház építése miatt" - írta. Ezután egyből közölte, hogy "ennek a fának a kivágása jóvátehetetlen bűn lenne". Az építésvezetővel közölte, hogy becslése szerint a fa eszmei értéke akár 250 millió forint is lehet - ezt posztjában már pontosította, mert azóta felmérték, és kiderült, hgoy 33, 15 milliót érhet a fa. "Ezen a számon meglepődött" - írta, majd kifejtette, hogy amúgy hogy jön ki egy ilyen összeg: a fa pótlásának anyagi vonzatából.
A 30 milliós eszmei értékű platán két tonna oxigént termel évente. Az elmúlt órákban rengetegen osztották meg a Facebookon Tasi Roland favágó bejegyzését, amelyben leírja, hogy felkérték egy platánfa kivágására a péceli vasútállomás mellett, ő azonban ezt megtagadta, és inkább társadalmi kezdeményezést indított a fa megvédésére. Tasi szerint a 25-33 millió forint eszmei értékű fa kivágása jóvátehetetlen bűn lenne, ezért nem hajlandó azt teljesíteni. A fa ugyanis két tonna oxigént termel évente, kicsivel több szén-dioxidot köt meg, több mint 10 tonna port köt meg, 30 köbméter körüli a párologtatása, és az árnyékába is bemenekülhetünk a napsugarak elől. Az ominózus platánfa Tasi egyik ismerősének fotóján:. Tasi szerint a kivágás oka a trafóházra vonatkozó 7 méteres védőtávolságra hivatkozás, "ami tiszta hozzá-NEM-értésből adódik". Az építményt ugyanis lehetne máshová is tenni. Az Index megkereste Pécel polgármesterét, Szöllősi Ferencet, aki közölte: teljesen egyetért a fa megmentésével.
Pao Jung-csing fotóján a levegőbe ugró mormotát szinte megbénítja a rettegés, az ujjait szétnyitja, a száját kitátja, miközben a róka arra készül, hogy rávesse magát. A pillanatot megörökítő képért a kínai fotós Az év természetfotósa díjat kapta, amelyet a londoni Természettudományi Múzeumban adtak át - írja a BBC. A Pillanat című képet Pao a "világ tetejeként" emlegetett Tibeti-fennsíkon készítette 4500 méteres tengerszint feletti magasságban. A National Geographic cikke idézi a zsűri elnökét, Roz Kidmant, aki elmondta, hogy a térségben készült ritka képek közé tartozik a győztes fotó és hangsúlyozta, hogy a kép azért is rendkívüli, mert "a tibeti róka és a mormota, a fennsík ökológiájának két kulcsfontosságú faja közötti erőteljes interakciót" ábrázolja. A kép a fődíj mellett megosztva az év legjobb fotója díjat is kiérdemelte az emlősök viselkedése kategóriában. Az év ifjú természetfotósa díjat a 14 éves Cruz Erdman kapta, aki egy éjszakai merülés során készített fotót az indonéziai Lembeh-szorosban egy színjátszó tintahalról.
Beszélgetünk, szóba kerülnek olyan dolgok, amelyek túlmutatnak a racionális gondolkodáson, amelyek ugyanakkor mégis vannak, és a legracionálisabb ember is érzékel olyat a világból, ami nem írható le a kétszerkettő józanságával. Nem szeretem a spirituális maszlagot, főként annak a lebutított változatát, de nem lépünk át határt, nem kerülnek szóba valóságtól elrugaszkodott gondolatok, ott vagyunk a fák körül, és mert minden mondat mögött van egy foghatóság, a szavak nem szállnak el a mákonyos világlátás erdejébe, ahol izzószemű önjelölt messiások osztják az észt. Az épített világ reprodukálható, a romos kastélyok újraépíthetők, csak pénz kérdése, de ha kivágsz egy fát, könnyen lehet, már nincs időd megvárni, hogy másik nőjön helyébe. A természet erősebb az épített világnál, mert nem az ember pumpálta bele az erőt, hanem a teremtés. Hallgatom ezt a véletlenül közelembe sodródott népmesehőst, hogy mennyire egyértelmű neki, hogy van élet a fogyasztáson túl, sőt csak úgy van élet mindenki számára és valójában a Föld számára is.