Miért szeretik a kutyák az emberi mosolyt? Kedvenced annyira erősen képes téged szeretni, szinte rajongva nézni az arcodat, hogy még a természetes ösztöneit is képes elnyomni. Fontos tudni, hogy minél többet mosolyogsz rá, annyival inkább mélyül a kötődés, erősödik a szeretet és a bizalom kettőtök között. Minden alkalommal, amikor szeretettel nézel a kutyád szemébe, az oxitocin – a kötődésért felelős hormon– szintje megemelkedik, de ez nemcsak az állatok esetében volt észrevehető, hanem az embereknél is. A mosoly ereje - Onlinecsikung - Hogyan legyél boldog?. Az oxitocint régóta "szeretethormonként" és "öleléshormonként" emlegetik, mert érintés, vagy hosszas egymás szemébe nézés esetén szabadul fel mindkét félben. Ugyan ezzel a kutatók már tisztában voltak, mégis megdöbbenve tapasztalták, hogy a mosolygós arcok még nagyobb mértékben váltják ki ezt az oxitocintermelést, mint mondjuk csak a szimpla szemkontaktus tartása. A pupillák tágulása árulkodó jel lehet Az új tanulmányt Prof. Outi Vainio, a finn Helsinki Egyetem munkatársa vezette, és a Frontiers in Psychology folyóiratban tették közzé.
A mosoly ártatlan gyermekkorunkban még szívből jön és önfeledt. Majd ahogy nővünk fel ez a képességünk átalakul, megváltozik. Vannak emberek, akik teljesen elfelejtenek mosolyogni. Pedig a mosoly az egyik legtermészetesebb emberi megnyilvánulás. Ha valaki rád mosolyog, akkor önkéntelenül is visszamosolyogsz. Így vagyunk kódolva. Ahogy a nevetés is, ez is ragályos. Sokféle mosolyt ismerünk, főleg mi felnőttek. A spontán mosoly a legszebb és legőszintébb. A többi inkább csak a kommunikáció egy fajtája, mint az ironikus mosoly az erőltetett vagy esetleg a műmosoly. Ha fizikálisan nézzük mosoly és mosoly között is van különbség. Hisz az akaratlagos mosoly előhívásához elég egy izmot megmozdítani, az úgynevezett zygomaticus majort, mely egy a halántékig érő rostköteg, ami megemeli a száj szélét. A mosoly ereje - Kollektív Magazin. Míg a természetes mosoly esetén 230 izom mozdul meg az összes 630 izmunk közül. Ilyenkor az egész arc mosolyog, a szem és száj körüli apró izmok együtt dolgoznak. A mosolynak létezik egy külső és egy belső ereje.
Az ilyenkor termelődő hormonok csökkentik a kortizol és a dopamin szintjét (azaz a szervezet stressz-szintjét), a vérnyomást, és aktiválják az immunrendszer működését. Na, ez a mosoly nem őszinte izusek / Getty Images Hungary Miért mosolygunk egyáltalán? Egyetlen okot nehéz lenne találni, ennél jóval összetettebb a kérdés. A mosoly egyrészt egyfajta eszköz a társadalmi interakciókban. Már egészen kicsi korunkban megtanuljuk, hogy ha mosolygunk, arra pozitív válasz érkezik a szüleinktől és idegenektől egyaránt. Az őskorban szerveződő emberközösségek esetén egyezményes jelként szolgálhatott, ami a békés szándékot közvetítette szavak nélkül is. Minden élőlénynek megvan a maga üdvözlő szertartása, az igénye a másik szándékainak mielőbbi felismerésére, a mosoly pedig kiváló kommunikációs eszköz – nem véletlenül élünk vele mind a mai napig. Az ilyen esetekben a boldogság, a valódi belső állapot kifejezése nem előfeltétele a mosolynak, sőt ha szükséges, kiválóan képes elfedni azt. Ezt persze a szemfülesek azonnal észreveszik, főleg akkor, ha a Duchenne-mosoly jeleit keresik.
A szívből jövő mosoly hatalma megkérdőjelezhetetlen: szebbé teszi a napunkat, minőségibbé az életünket, és ez akkor is igaz, ha mi mosolygunk, és akkor is, ha ránk mosolyognak. Közben bele sem gondolunk, hogy ez a mindennapi, természetes jelenség hány arcizmunkat dolgoztatja meg, és milyen sokféle okból jöhet létre. Agyunk motoros kérgében az arcnak hatalmas terület jut, és ezen belül is kiemelten nagy részt foglal el maga a száj. Nem véletlenül: egy sor kis izom helyezkedik el ajkaink körül, amelyek segítségével képesek vagyunk különféle mosolyokat – őszintét, kínosat, gunyorosat, széleset, dermedtet, fenyegetőt és még sorolhatnánk – előállítani. Sőt, ha igazán elmosolyodunk, abban már nemcsak a szánk körüli izmok vesznek részt, de az arc egyéb területei, a szem alatti, a járomcsont körüli izmok is aktiválódnak. Persze ez azzal is jár, hogy a mimikai izmaink a kor előrehaladtával jobban bevésődnek, de mosolyogni akkor is megéri: a michigani Wayne Állami Egyetem szakértői szerint a sok mosolygás hét évvel hosszabbíthatja meg az életünket.
Mit árul el, mit közvetít a testtartás, mit szeretne üzenni az, aki a mozdulatot végzi – és mit lát, fog fel, érzékel ebből, aki látja? A mozgás, de a mozdulatlanság is jelez, üzen, kifejez. Ezt is megismerhetjük, tapasztalhatjuk a művészetterápiás foglalkozáson vagy csoportban. Több művészetterápiás csoportban használnak asszociációs kártyákat is. Ezek segítségével kinyithatók az érzések, esetlegesen elfojtott gondolatok kapui, segítségükkel az egyén ráláthat egyes problémákra -, valamint megoldási lehetőségekre, erőforrásokra. A művészetterápiás alkalmak egységes jellemzője a közös a kreativitás, a szabad önkifejezés, a biztonságos és bizalmas környezet. Sok művészetterapeuta a személyes mellett online alkalmakat, csoportokat is vállal. Magyarországon Németh László vezetésével 1984-ben kezdődött a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztályon a szocioterápia/művészetterápia módszerspecifikus csoportvezetői képzés. 1990-ben megalakult a Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesületet (MaCsopE), ezt követően 2000-ig ennek keretében folyt az oktatás.
Valami ilyesmi járt a fejemben, amikor a barátnőm azt mondta, hogy a tizenéves fia szakemberhez jár, művészetterapeutához, aki sokat segített neki a dühkezelésben. Gondoltam, jó, ők tudják – és vajon mit csinálnak ott? Festenek, agyagoznak és attól, hogy készít valami szépet a srác, majd jól lesz? Néhány évvel később, a covid idején ugyanez a barátnőm – akiről akkor tudtam meg, hogy nemrég végzett, mint művészetterapeuta – online csoportos foglalkozást hirdetett. Kíváncsiságból, szeretetből – és a társaság miatt – én is jelentkeztem. Ahogy megismertem a többieket, ahogy megnyíltunk egymás előtt, ahogy a hozott gyakorlatok, feladatok során rácsodálkoztunk, mi minden van bennünk, mi mindent nyomunk el és mennyi mindent lát belőlünk, akár egy kis, szerintünk bolond rajzból a másik, megdöbbentem. Ez a döbbenet megjelent abban is, hogy jó érzés volt "alkotni" – míg korábban úgy gondoltam, az fessen, aki tud, más ne bohóckodjon állvánnyal meg vászonnal. Néhány hónap után itt állt a szobában az állvány.
EMG (elektromiográfia). Az izomrostokon belüli elektromos aktivitást mutatja meg, jelzi az idegi serkentés hiányát. A vizsgálat során finom tűelektródát vezetnek a bőrön keresztül az izomba, és ezen keresztül mérik az izom elektromos aktivitását. A jelet oszcilloszkópon jelenítik meg. Az EMG-t általában az ideg ingerületvezetési sebesség meghatározásával együtt végzik. Cerebrospinalis folyadék (liquor) vizsgálata. A liquorban a lezajlott gyulladásra utaló fehérje mennyiségét mérik. Egy kevés fehérje normálisan is megjelenik, ha azonban emelkedett a fehérje szint anélkül, hogy a fehérvérsejtek száma is megszaporodott volna, ez utalhat Guillain-Barre-kórra. A meghatározáshoz egy tűt vezetnek a hátgerincbe a csigolyák közé, és ezen keresztül leszívnak egy kevés folyadékot. EKG (elektrokardiogram). Segítségével a szívműködés rendellenességeit lehet kimutatni. Guillain-Barre-szindróma - Immunközpont. Kezelés A betegség általában spontán gyógyul, de ha a tünetek elhúzódnak, indokolttá válik a gyógyító beavatkozás. Immunglobulinok adása segítheti a tünetek súlyosságának és a betegség időtartamának csökkentését, súlyosabb esetben szükségessé válhat a légzés támogatása is.
Ezt követően a szervezet saját védelmi rendszere, azaz immunrendszere megtámadja a szervezet saját szöveteit, mivel valamilyen okból kifolyólag testidegennek véli őket. Ennek az a feltételezett oka, hogy a fent említett kórokozók felszínén elhelyezkedő antigén (ami alapján felismeri az immunrendszerünk a testidegen sejteket) szerkezetében hasonlít valamelyik saját testi sejtünk felszínén lévő antigénhez. Guillain barre szindróma youtube. Ez megtévesztheti az immunrendszert, és a saját sejtet is "ellenségnek" vélve elpusztítja (ezt nevezzük autóimmun mechanizmusnak), így károsodnak az idegszálakat beborító velőshüvelyek. A Guillen-Barré-kór tünetei Általában a lábujjak - lábfej, ritkán kezek többé-kevésbé szimmetrikus zsibbadása ill. gyengesége (enyhébb vagy súlyosabb bénulása) az első tünet. Ezután a lábfejeken vagy karokon kezdődött érzészavar és izomgyengeség fokozatosan (napok vagy akár órák alatt) terjed felfelé a végtagokon a törzs irányába. A törzs, bordaközi, nyak- és arcizmok gyengesége később jelentkezik (a légzőizmok bénulása esetén gépi lélegeztetés szükségesé válhat).
Orvosi név: Guillain-Barré syndroma (GBS) BNO kód: 3471 A betegség lényege: A vegetatív, a mozgató és az érzôidegeket védô ideghüvelyt érintô betegség. Az ideghüvely pusztulása miatt az idegek működése károsodik. A betegség oka: Oka nem ismert. Az esetek kétharmadában közönséges fertôzés, védôoltás, kullancscsípés, illetve műtét után 1-3 héttel jelentkezik. Ezek alapján egyesek autoimmun eredetű betegségnek tartják. Guillain barre szindróma treatment. A betegség tünetei: Szimmetrikus izomgyengeség és érzészavar jelentkezik elôször az alsó, majd a felsô végtagon. A betegség elôrehaladtával légzésbénulás következik be. A vegetatív idegek érintettségekor vérnyomásingadozás és szívritmuszavar jelentkezik. Elvégezhető vizsgálatok: A kórisme és a fizikális vizsgálat alapján legtöbbször egyértelmű. Az esetek egy részében az orvos az agyvíz vizsgálata, illetve CT, MRI és EMG alapján különbözteti meg más betegségektôl. A betegség várható kezelése: A beteg intenzív ellátást igényel a súlyos tünetek megszűnéséig. Az energiabevitelt és a folyadékigényt infúziókkal lehet biztosítani.
A Guillain-Barré-szindróma (GBS) egy ritka, perifériás idegek és ideggyökök autoimmun gyulladása, mely következtében mind az érző funkciók, mint a váz- és simaizmok működése is károsodik. A kór oka pontosan nem ismert; az esetek egy részében a betegség kezdete előtt gyomrot és a légutakat érintő fertőzés zajlik le. A leggyakoribb kórokozók, melyek kapcsolatba hozhatók a betegséggel: Campylobacter jejuni, a Mycoplasma pneumoniae, Cytomegalovirus (CMV), az Epstein-Barr vírus (EBV). Guillain-Barré-szindróma. Guillain-Barre-szindróma oka, előfordulása Az idegrendszer alegységei, az idegsejtek (neuronok) ingerületvezetését biztosító ún. myelinhüvelyek károsodása következtében károsodnak az érző és izomműködési funkciók. Mint minden autoimmun betegségnél, a GBS esetében is a szervezet saját szöveteit testidegennek érzékeli. Ennek feltételezett oka, hogy a fent említett kórokozók felszínén elhelyezkedő antigén nagyon hasonló valamely saját sejtünk felszínén lévő antigénhez. Ez megtévesztheti az immunrendszert, aminek következtében a saját sejtet, szövetet, szervet ellenségnek véli, és elpusztítja.