A magyar vállalkozók Ullmann Móric vezetésével bal parti vonalat képzeltek el, Pesttől az országhatárig, továbbá egy Buda-Győr vonalat Esztergomba és Komáromba tartó szárnyvonalakkal, részben ló-, részben gőzvontatással, kérelmüket kiterjesztették a Pest-Debrecen vonalra is. Engedélyt ők is kaptak, de a Helytartótanács az osztrák érdekeltséget támogatta. Ullmannék a Rothschild-csoporttal állapodtak meg: ők Pozsonytól a határig építik a vasutat, amelyet onnan Rothschild Nordbahnja visz tovább. Éles verseny alakult ki, Kossuth a bal, Széchenyi a jobbparti terveket támogatta. Vác pozsony vonat a mi. Miután az országgyűlés az első mellett foglalt állást, a Helytartótanács húzni kezdte az időt. Az osztrák pénzügyi válság miatt végül a Sina-csoport visszalépett, ekkor Ullmann új engedélyt kért, mindenütt gőzüzemre. 1843-44-ben az országgyűlés megadta a Magyar Középponti Vasúttársaságnak a kért kamatbiztosítást, amit a király ugyan nem hagyott jóvá, engedélyt viszont kaptak. A Pest-Bécs vasút építése a Duna bal partján 1844-ben kezdődött, miként a Pest-Szolnok vonalé is.
Az SÖStB anyagi nehézségei miatt vonalait, így a Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal át is 1885. január 1-jével eladta az Osztrák Államvasút-Társaság (StEG/ÁVT) részére. A társaság 1868 – 1869 -ben Pest – Vác között, 1872 – 1885 között pedig a Párkánynána – Érsekújvár – Pozsony szakaszon kiépítette a második vágányt. A Osztrák–Magyar Államvasút-Társaságot 1890 -ben államosították, így ezt a vonalat is a MÁV vette át. A MÁV 1893 -ban kétvágányúsította a Vác – Párkánynána vonalszakaszt, 1896 -ig pedig a még megmaradt egyvágányú szakaszokat is. A századfordulótól a MÁV vonalai közül először a felépítményt 42, 8 kg/folyóméter tömegű "I"-jelű, úgynevezett góliát-sínek alkalmazásával 16, 0 t tengelyterhelésre építették át. Vác pozsony vonat baleset. Két háború között [ szerkesztés] Az első világháború a vonalat az Ipoly folyónál kettévágta az új határ. A Párkány – Marchegg közötti szakasz az újonnan létrehozott Csehszlovákia területére került. Az első bécsi döntéstől a második világháború végéig [ szerkesztés] Az első bécsi döntés nyomán a vonal nagy része újra Magyarország területére került.
ISBN 963-552-313-0 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) Dr. Kovács László: Hazai vasútépítések az 1876–1900 évek között, Magyar vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (2. Pozsony felől érkező EuroCity vonat ütközött autóval Vácnál, ketten meghaltak | Brutál +18. ISBN 963-552-313-0 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) Az ajánlat leírása Látogasson el a szlovák fővárosba Pozsonyba, amely mindössze 2, 5 óra alatt elérhető vonattal és számtalan kulturális és kulináris élménnyel várja Önt! A Budapest és Pozsony közti vasútvonal Magyarország első vasúti fővonala volt, amelynek fő állomásai azonban átszállóhelyként is kíváló lehetőségeket adnak Szlovákia felfedezésére. Nyitra vára, a Privigye melletti Bajmóc gyógyfürdője és kastélya érsekújvári átszállással közelíthetők meg a legegyszerűbben, míg Pozsonyból a híres barokk egyetemi város, Nagyszombat, valamint Pöstyén és Trencsénteplic fürdői felé utazhatunk tovább. Eredetileg Cseklész és Pozsonyivánka, a későbbi településcserék után Magyarbél és Cseklész között húzódott a határvonal. A MÁV ekkor a Budapest – Párkány - Nána szakaszt a 60-as, a Párkány - Nána – Szenc (– Magyarbél) szakaszt a 61-es menetrendi mezőként jelölte.
A xenonbüntetésre nem mindig támaszkodnak, vannak bizonyos kivételek a szabályokhoz a fényszóró jelölése miatt. Az ilyen, senki számára nem érthető rejtjel a jármű üzemeltetési útmutatójában szerepel, egyértelműen maguknak a fényszóróknak. A kódokkal a közúti rendőrnek nincs oka pénzbírságot szabni a sofőrnek a xenon izzók beszereléséről. Ha a fényszóró jelölése latin D betűvel kezdődik, használata engedélyezett, de a H betűből származó kód használata tilos, bírságot szab ki. Két eset, amikor az autó fényszórói felszerelhetők bi-xenonnal: ködlámpa a gyártótól xenon lámpákkal; a gyártó teljes készletében, D jelöléssel. Xenon megengedett A Közigazgatási Bűncselekmények Kódexének oldalain nem létezik hivatalos tilalom, a tipikus bűncselekményért nem szab ki bírságot. Az autó leállításakor a közúti rendõrség továbbra is vitatkozhat, és jól indokolt okokból. De a Közigazgatási Bűncselekmények Kódexének 12. Komoly büntetés vár azokra a boltokra, akik nem tartják majd be az élelmiszerár stopot!. 5 cikkelyének 3. része közigazgatási bűncselekményt ír elő, ha a világítótestek nem felelnek meg a megállapított előírásoknak.
Pataki Gábor és Molnár Gábor, az L Tender-Consulting Kft. szakemberei adatvédelmi előadást tartanak Mint Molnár Gábor fogalmazott, az már régóta ismert (büntetőjogi) alaptétel, hogy nem a büntetés mértéke, hanem a büntetés elmaradhatatlansága rettenti el az elkövetőt, ám hiába folytat egyre több és egyre nagyobb büntetéseket eredményező vizsgálatokat a hatóság, sok cégvezető nem is tudja, hogy két és fél éve folyamatosan jogot sért. – Esetünkben tehát szinte mindegy is, hogy 10 vagy 100 millió forint a büntetés maximuma, ha valaki azzal sincs tisztában, hogy jogszerűtlenül készít fényképet valakiről a területére történő belépéskor, vagy írja fel az illető személyi igazolványának számát. Sport365.hu - "A büntetés semmilyen módon nem segít rajtunk". Az elmúlt időszakban szerencsére azonban kezd egyre többek számára világossá válni, hogy fontos kérdés az adatvédelem. Sőt, 2014-ben több autóipari vállalkozás is partnerünk és referenciánk lett, például a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő IBIDEN Hungary Kft. is. Ez is jól mutatja, hogy noha az adatvédelem szó hallatán az autóiparban talán kevesen rezzennek össze, ám egyre többen érzik meg a kérdés súlyosságát, hiszen nagyon sok szempontból érintett lehet egy, az ágazathoz tartozó vállalkozás.