A Kispipa étterem története 1954-ig nyúlik vissza. 1958 és 1968 között minden este itt zongorázott Seress Rezső, majd 1979-től a neves vendéglős, Aubel Ervin irányításával, Rosenstein Tibor konyhájával vált nemzetközi hírűvé. Most teljes arculatváltáson esett át és koktélbárként várja a vendégeket. Az átalakult Kispipába belépve az enteriőrben, a logóban, a bútorokban, a lámpákban és a légkörben is azt a fajta kettősséget érezzük, amikor a legenda és a tradíció integrálódik napjaink modern szellemiségébe – írja a We Love Budapest. Rólunk | Kispipa Bar & Food. Seress Rezső emléke jól érezhetően belengi az újkori Kispipát, de nem ezen van a hangsúly: nem egy újabb retró hely jött így létre, hanem egy darabka velünk élő történelem modern köntösbe öltöztetve. Pedig a Szomorú vasárnap szerzője miatt pedig olyan hírességek is meglátogatták a Kispipát mint Louis Armstrong, Marcello Mastroianni, Spencer Tracy vagy Jane Fonda, illetve a legenda szerint egyszer New York polgármestere is betért az étterembe. Az emlékezés részeként minden este élő bárzenével várja a vendégeket a Kispipa, az előadott számok között pedig rendre megjelenik az egykori hőskor lenyomata is.
kerület, Dob utca 35
Az Akácfa utcában pedig az újranyitás óta a hétköznapok mellett már a vasárnapok sem szomorúak. Fotó: Medgyesi Milán - We Love Budapest
Persze nem túl nagy a választék, háromféle előétel, négyféle főétel és egy desszert rendelhető, de ez érthető, mert ezt a szintet ekkora vállalással tudják hozni. Második látogasunkkor birsalma textúrákkal tálalt préselt csülköt (1690) kóstoltunk előételként, és alkalmunk nyílt beszélgetni a fiatal séffel, Szilágyi Áronnal is. Áron előéletét hiába keressük az itthoni éttermekben, ez az első magyar konyha, ahol dolgozik: húszévesen ment ki külföldre, ott tanulta ki a főzés tudományát. Mosogatással kezdte, majd többek között egy francia executive séfnél tanulta meg a szakmát, több fine dining étteremben is megfordult. Kispipa étterem budapest university. Az elsajátított technológiát, szemléletet tükrözi a Kispipa menüje és ízei is. A ribeye steaket azóta konfitált malac hasaaljára cserélte almapürével, sós karamelizált hagymával, cyder redukcióval, mert marhából nem tudták beszerezni konstans a kívánt minőséget, de ez a tétel is kifogástalan volt. A cardamomos krémsajttal, narancs- és Contreau géllel tálalt répatorta tetején ezúttal zselésített forralt bor díszelgett, utalva az ünnepi szezonra.
Hasznos 1 Vicces Tartalmas Érdekes Jó 2015. január 5. családjával járt itt Azon kevés éttermek közé tartozik az Akácfa utca híres étterme - egykor Seres Rezső zongorázott itt - amelyik karácsony első napján is nyitva tartott. Mi egy négy fős családi ebédet költöttünk el, mindannyian elégedettek voltunk. Udvarias, családias kiszolgálás. Egy felszolgáló nő volt ugyan csak az étteremben, de mindent pillanatok alatt megkaptunk. 5 Ételek / Italok 5 Kiszolgálás 4 Hangulat 4 Ár / érték arány 4 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos 1 Vicces Tartalmas Érdekes Az értékeléseket az Ittjá felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjá véleményét. Ön a tulajdonos, üzemeltető? Kispipa étterem budapest budapest. Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 1072 Budapest, Akácfa u. 38. Szolgáltatások • légkondícionált helyiség • vegetáriánus ételválaszték • élő zene • parkolási lehetőség • zártkörű rendezvény lehetősége Nyitva tartás Zene Élőzene: könnyűzene Főétel 2600 Ft (kb.
Kispipa Adatok Típus étterem Cím Település Budapest, Magyarország Cím VII. Akácfa utca 38. Kispipa weboldala A Kispipa budapesti étterem Erzsébetvárosban az Akácfa utcában. Valószínűleg az 1950-es években nyílt meg. [1] 1958 és 1968 között itt zongorázott Seress Rezső. 1979-ben Aubel Ervin neves vendéglátós vette át, akihez 1980-ban csatlakozott Rosenstein Tibor mesterszakács. Erőfeszítéseik révén az étterem hamarosan nemzetközi hírűvé vált. Kispipa étterem budapest. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Aubel, Ervin: Hogyan történt?. [2016. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 15. ) Források [ szerkesztés] Cikk 1987-ben a New York Timesban
Author Message Post subject: Re: jöttök vs. jösztök Posted: 2011. September 10, Saturday, 21:32 Joined: 2007. January 10, Wednesday, 0:41 Posts: 1152 Location: Hódmezővásárhely leho wrote: Én azt gondoltam, hogy a jösztök borsodi sajátosság (tájnyelvi? ), én is sokat használom (használtam), de ezek szerint elterjedtebb, sőt elfogadott is, ha jól olvastam. Én sztem leírva még sosem láttam, de rendszeresen hallom (Dél-Alföld! ). _________________ "Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'! " Top Akitlosz Post subject: Re: Posted: 2011. September 10, Saturday, 18:27 Joined: 2010. June 5, Saturday, 5:11 Posts: 221 halmtomi wrote: szigetva wrote: Azért elég normális, hogy egy köszönésnek legyen többesszáma. Jöttök vagy jösztök. Persze, csak az a különös, hogy miért pont ilyen a többesszáma. Vagyis hogy amikor valaki(k) nagyon régen többes számot akart(ak) adni a szervusz nak, mért pont a -tok hoz nyúltak, mi volt emögött az intuíció? Mért nem azt mondták, hogy szervuszok? Persze lehet, hogy az ilyen kérdésnek nincs sok értelme, vagy legalábbis nem lehet rá választ adni.
A google keresés is ezt támasztja alá: 60-szor annyi jöttök van, mint jösztök; és ez utóbbi főleg a köznyelvi alakokat tartalmazó fórumokból van: jöttök: összesen: kb. 68 900 magyar nyelvű találat. jösztök: összesen: kb. 1 100 magyar nyelvű találat. A két szó szerepel a Budapesti Szociolingvisztikai Interjúban is mint sztenderd--szubsztenderd pár: A jelenség morfológiai szempontból is érdekes: a jön ige egyedi ragozású, sok tőváltozata van (jö-het, jön-ni, jöv-ő stb. ), de jelen idő kijelentő módú paradigmájában az azonos személyű alakok töve azonos: E, T/1. jöv-ök -- jöv-ünk E, T/3. jön -- jön-nek 2. személyben viszont csak a jösztök alakban áll fenn ez az azonosság: E, T/2. jösz[sz] -- jösz-tök (de: jö-ttök) Ez nekem felettébb furcsa, tud vki vmilyen nyelvben vmi hasonlóról? g_gella Post subject: jöttök vs. November 29, Tuesday, 8:20 Joined: 2005. November 28, Monday, 13:13 Posts: 1 Location: Bekescsaba Hello mindenkinek, meg tudna-e valaki mondani, melyik a helyes, illetve mi a kulonbseg a jöttök / jösztök kozott?
Ez az ok. Ráadásul a mai helyesírás nagyjából már kialakult a 19. század közepére, amikor a hisz ige még nem lógott ki a sorból, a 19. század második felében írták le azt a jelenséget, hogy a higye ~ higgye, tegye ~ teggye igékben egyre többen ejtenek hosszú mássalhangzót. Az egyik szót érintő változás azóta végbement, a másikat érintő visszafordult. Furcsa helyesírási változás lett volna a higye írásmódot (egy nyúlás miatt) hidje formára cserélni. Post subject: Re: jöttök vs. December 12, Friday, 14:36 martonfi wrote: ezt a kétarcúságot próbálja tükrözni a helyesírás Én azt mondom, h tükrözzön a halál. Jó hogy nem kell a különböző eredetű szavakat különböző színnel írni... Post subject: Re: jöttök vs. December 12, Friday, 14:32 Quote: Hogy hangozhatna el egy 2. személyű alak narratív szövegrészben? Jer, kedves olvasó, elágazó ösvényeim kertjébe... Post subject: Re: jöttök vs. December 12, Friday, 11:42 wrote: Ez marha érdekes dolog. A történeti korpuszban [url =... &start=-25]hat találat[/url] van a szóalakra.
January 20, Tuesday, 6:12 Posts: 6 jösztök e, vagy jöttök? én jövök, te jösz, ő jön, mi jövünk ti (jösz)tök? Figyeled? te jösz ti jösztök? De, ne másszatok tovább, más szavakhoz, mert akkor én is azt teszem, íme: másztok e, vagy máttok? Ragozzam? mi mászunk ti másztok? vagy máttok? Vagy talán: te jöt ti jöttök? Post subject: Re: jöttök vs. January 21, Wednesday, 4:30 jösztök e, vagy jöttök? én jövök, te jösz, ő jön, mi jövünk ti (jösz)tök? Figyeled? te jösz ti jösztök? De, ne másszatok tovább, más szavakhoz, mert akkor én is azt teszem, íme: másztok e, vagy máttok? Ragozzam? mi mászunk ti másztok? vagy máttok? Vagy fejes. lászló Post subject: Re: jöttök vs. jösztök Posted: 2008. December 13, Saturday, 23:38 Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13 Posts: 2367 martonfi wrote: pusztán a kodifikátor motivációit próbáltam megérteni és érzékeltetni Megvan a véleményem a kodifikátor "motiváció"-járól is... _________________ A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi.
Persze valszeg pont azért optimális, mert vannak hasonló más szavak a nyelvben. kamperg Post subject: Posted: 2005. December 21, Wednesday, 7:50 Joined: 2004. November 18, Thursday, 22:27 Posts: 560 Location: St. Looney Up The Cream Bun And Jam Quote: Quote: A sziasztok sz-e vszleg a szervusztok/szevasztok-ból van, nem? l. még helósztok... Ez érdekes, de valamiért a helósztok írásképe helóztok -ként jelenik meg lelki szemeim előtt (bár kétlem, hogy valaha is valóban leírtam volna). Szóval az én kis kompetenciám itt egy helóz igét sejt a háttérben, amit egyébként magam sem értek, hogy hogy jön ide. A többi esetben semmi ezzel analóg nem történik különös fejemben. fejes Post subject: Posted: 2005. December 20, Tuesday, 21:20 Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20 Posts: 584 Location: Quote: A sziasztok sz-e vszleg a szervusztok/szevasztok-ból van, nem? l. még helósztok... Post subject: Posted: 2005. December 20, Tuesday, 0:56 A sziasztok sz -e vszleg a szervusztok/szevasztok -ból van, nem?
Post subject: Posted: 2005. December 7, Wednesday, 23:52 A jösztök ben az sz nyilván azonos az egyes szám második személyben található sz -szel, ami ott megnyúlik, talán úgy tűnik, mintha a tő is sz-re végződne, meg a toldalék is egy sz lenne, és ez terjedt át a többes számra is. Az is lehet, hogy az sz annak a jelenidőjelnek a maradéka, mely néhány szóban ( lesz, visz, tesz, vesz stb. ) megvan (vagy onnan terjedt át analógiával). Meg lehetne nézni, melyik forma mikor bukkan fel, bár az adatolatlanság sem jelenti, hogy valamelyik nem volt, legfeljebb hogy szűkebb körű volt a használata. Ma a jöttök az általánosabb, de tanult beszélőknél is előfordul a jösztök, és nem csak tréfás használatban. Mindkettő helyes, de idegen anyanyelvűeknek a jöttök et tanítanám. Nyelvtörténészek nincsenek a fórumon? Tebe Post subject: Posted: 2005. November 29, Tuesday, 13:51 Joined: 2005. June 21, Tuesday, 13:56 Posts: 906 Location: Budapest rebrus wrote: A google keresés is ezt támasztja alá: 60-szor annyi jöttök van, mint jösztök; és ez utóbbi főleg a köznyelvi alakokat tartalmazó fórumokból van: jöttök: összesen: kb.
Author Message Post subject: Posted: 2005. December 22, Thursday, 9:52 Joined: 2004. November 17, Wednesday, 18:58 Posts: 737 Location: Budapest szigetva wrote: Azért elég normális, hogy egy köszönésnek legyen többesszáma. Persze, csak az a különös, hogy miért pont ilyen a többesszáma. Vagyis hogy amikor valaki(k) nagyon régen többes számot akart(ak) adni a szervusz nak, mért pont a -tok hoz nyúltak, mi volt emögött az intuíció? Mért nem azt mondták, hogy szervuszok? Persze lehet, hogy az ilyen kérdésnek nincs sok értelme, vagy legalábbis nem lehet rá választ adni. Top szigetva Post subject: Posted: 2005. December 22, Thursday, 1:28 Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20 Posts: 2183 halmtomi wrote: Egyáltalán mi a fene ez a -tok? Ige-e vagy, szervusz? Ha nem, akkor minek konjugálódsz? Ismertek esetleg más nyelvet, ami ilyet csinál? Azért elég normális, hogy egy köszönésnek legyen többesszáma. A servus humillimus helyett meg nyilván azt mondták, servi humillimi, amikor többen voltak.