Cégmásolat A cégmásolat magában foglalja a cég összes Cégközlönyben megjelent hatályos és törölt, nem hatályos adatát. Többek között a következő adatokat tartalmazza: Cégnév Bejegyzés dátuma Telephely Adószám Cégjegyzésre jogosult E-mail cím Székhely cím Tulajdonos Könyvvizsgáló Tevékenységi kör Fióktelep Bankszámlaszám Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a cégek Cégmásolatait! Amennyiben szeretne előfizetni, vagy szeretné előfizetését bővíteni, kérjen ajánlatot a lenti gombra kattintva, vagy vegye fel a kapcsolatot velünk alábbi elérhetőségeink valamelyikén: További információk az előfizetésről Már előfizetőnk? Lépjen be belépési adataival! Változás A Változás blokkban nyomon követheti a cég életében bekövetkező legfontosabb változásokat (cégjegyzéki adatok, pozitív és negatív információk). Németh-Fa Kft. - Panfa. Legyen előfizetőnk és érje el Változás szolgáltatásunkat bármely cégnél ingyenesen! Hirdetmény A Hirdetmények blokk a cégközlönyben közzétett határozatokat és hirdetményeket tartalmazza a vizsgált céggel kapcsolatban.
Termékek: Németh-Fa Kérje személyre szabott árajánlatunkat, kollégáink készséggel állnak rendelkezésére! Árajánlat
Legyen előfizetőnk és férjen hozzá a cégek Hirdetményeihez ingyenesen! Mérleg A Mérleggel hozzáférhet az adott cég teljes, éves mérleg- és eredménykimutatásához, kiegészítő mellékletéhez. Mérleg- és eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói jelentés Osztalék határozat Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a cégek Mérleg adatait! Elemzés Az Elemzés naprakész céginformációt biztosít, mely tartalmazza az adott cégre vonatkozó részletes pénzügyi elemzést a legfontosabb pozitív és negatív információkkal, létszámadatokkal együtt. Alapinformációk Kapcsolt vállalkozás információk Bankkapcsolatok Pénzügyi adatok és mutatók Pozitív és negatív információk Piaci részesedés kalkulátor Létszámadatok Végső tulajdonos Cégkörnyezet vizsgálat Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a cégek Elemzéseit! Németh fa kft. www. Kapcsolati ábra A Kapcsolati ábra jól átláthatón megjeleníti a cégösszefonódásokat, a vizsgált céghez kötődő tulajdonos és cégjegyzésre jogosult magánszemélyeket. Vizsgált céghez köthető tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak Cégek közötti tulajdonosi-érdekeltségi viszonyok Vizsgált és kapcsolódó cégek állapota Ár: 4 000 Ft Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a cégek Kapcsolati ábráit!
Bíró-Balogh Tamás arra is rávilágított, hogy a most megtalált Edit című alkotás József Attila egy korábbi korszakhatárt jelölő költeményével is párbeszédet folytat. Mint fogalmazott, ez nagyon érdekes egy vers, amely az 1933-ban született Számvetésből ( alább) származtatható, mintegy ellenpontként. Ettem-ittam fekete, undok mocskot és csípős trágyalevet; ember vakmerőbb nem lehet. Ám eddig sohasem voltam boldog. Ebben a megváltott világban egy pillanatom nem volt nemes; sem langyos, édes, kellemes, mint disznónak a pocsolyában. Engem sunyiságra oktat az erkölcs. (Rólad is ezt hiszem. ) Huszonnyolc éve éhezem. Rajtam már csak a fegyver foghat. Ezért ülnek oly sötét dolgok, oly hatalmak a szívemen, hogy szorong lágy arcú kedvesem, ha ránézek; pedig mosolygok. Komor ég alatt üldögélek, mint hajléktalan a híd alatt. Mindentől fölmentem magamat, mert nem lesz utolsó ítélet. Ugyanakkor az Edit című vers utolsó strófája pedig úgy szól: Ezért a szívemen már nem sötét dolgok ülnek. Kedvesem, mosolygok.
Az ügy legújabb fejleménye, hogy a Magyar Narancs megkeresésére Budapest Főváros Levéltárának munkatársai kiderítették: korabeli források egyértelműen cáfolják az elkobzásról szóló papír hitelességét. Semmiféle adat nem támasztja tehát alá József Attila kizárólag ott említett "Szép remények verses noteszé"-nek a létezését – márpedig éppen ennek a része lett volna az Edit. Ráadásul a hamisnak bizonyult irat szerint elkobzott szótár bejegyzése ("Élj boldogúl! Margitsziget, 1881. júl. 17-én") sem Aranytól származik: fennmaradt ugyanis a költőtől egy hiteles dokumentum, amely ezt ugyancsak egyértelműen cáfolja. A József Attilának tulajdonított kézirat a költő Számvetés című korábbi versének egyes szavait rendezi más sorrendbe, de az új szöveg nincs összhangban a költő pályaívével. Az biztos, hogy a hitelessége iránt támasztott igényeknek enyhén szólva nem tesz jót, hogy a dokumentumegyüttes két másik tagja közül a szótárban olvasható buzdítás és dátum egészen biztosan nem Arany kezétől származik (és az aláírás sem látszik hitelesnek), az elkobzási papír pedig a perdöntő levéltári irat fényében biztosan nem eredeti.
Sárközi Éva kutató a Prae-n közölt írásában így fogalmaz: "A kézírás első pillantásra hasonlít a költőéhez. Maga a mű azonban nem vall József Attilára. Bíró-Balogh Tamás szerint ez egy József Attila-vers. Ha így lenne, azaz ha József Attila ilyen verseket írt volna, nem lenne szenzáció egy újonnan előkerült kézirata. A szöveg – ha kész vers lenne – ugyanis még a laikus olvasó számára is dilettáns klapanciának tűnik, mintha Szabolcska Mihály írta volna (... )" A kézirat hitelességét ugyancsak kétségbe vonó Tverdota György a társaság honlapján olvasható elemzése kitér Gyömrői Edit, József Attila analitikusa és a költő kapcsolatára abból az időből, amikor a vers a feltételezések szerint született: "A szöveg címe: Edit személyes viszonyt sejtet beteg és orvosa között. Az első dolog, ami szöget ütött a fejembe, az volt, hogy visszaemlékeztem a költőnek egy Gyömrői Edithez írott, 1935 tavaszán (április 14-én) kelt levelére, amelyben József Attila igen rideg hangon rendre utasítja terapeutáját viselkedése miatt, amelyet inkorrektnek ítél, és kilátásba helyezi a terápiás kapcsolat felmondását: "Kedves Gyömrői, Judittól értesültem, hogy Maga, természetesen barátságból, tanácsokat adott neki, hogy s mint bánjon velem, keltsen föl stb.
Sárközi Éva a megjelent írásában azt állítja, a címben még csak lehetőségként (hogy "lehet"), a szövegben már tényként, hogy a József Attilának tulajdonított kézirat hamisítvány, nem is a költő kézírása. Sárközi Éva írásában egyrészt megismétli a korábbi észrevételeket, miszerint "a kéziraton szereplő sorok nem tekinthetők József Attila versnek", csak az nem "lenne kizárható, hogy egy készülő vershez ötletek, gondolatok feljegyzései lennének – ha nem lenne ott egy pontos dátum és aláírás", illetve azt is, hogy nem hihető néhány héttel egy rideg hangvételű levél előtt egy ilyen hangvételű verset írni ugyanannak a személynek. Sárközi szerint a szöveget hitelesítő tanulmányában Bíró-Balogh Tamásnak "sikerült a műelemzés professzionális befolyásolási technikáinak mesterfogásait felhasználva rámutatnia a referenciális olvasat problematikusságára", illetve megjegyzi, hogy a versből hiányzik a disszonancia konszonanciája. Azt is hozzáteszi, hogy "a kézirat nem József Attila autográfja", vagyis nem a költő saját kézírásával készült.
Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, ISBN 963-7302-45-x, 447 + 456 + 360p 1991: Varga András: Régi könyveink és kézirataink katalógusai - Régi magyar nyomtatványok 1700-ig, ACTA Universitatis Szegediensis, Szeged, 188p (Acta Universitas Szegediensis De Attila József nominatae Acta Bibliothecaria) 1995: Csapodi Csaba - Csapodiné Gárdonyi Klára: Ariadne. A középkori magyarországi irodalom kéziratainak lelőhelykatalógusa, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, ISBN 963-7302-93-X, 141p 2002: Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája, Balassi Kiadó, Budapest, 819 p 2012: Nyirán János Véghseő Tamás: A Barkóczy instrukció - Kéziratos szerkönyvek, Szent Atanáz Kiadó (Görögkatolikus Hittudományi Főiskola kiadója, Nyíregyháza, ISBN 9786155073106, 288 p Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusa-sorozat [ szerkesztés] Bánhegyi B. Miksa: A Győri Egyházmegyei Könyvtár kéziratkatalógusa.