Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell az I. ipari forradalom hatásait; a demográfiai robbanás, az urbanizáció fogalmát. Megismered azokat a társadalmi változásokat, amelyek a II. ipari forradalom következtében terjedtek el Európában. Megtanulod, hogy ekkor alakultak ki a városok modern funkciói. Minden technikai-gazdasági változás kihat a társadalomra, az emberek életmódjára. Gondolj csak bele, hogy egyetlen találmány, a személyi számítógép milyen mértékben alakította át a mindennapjainkat! A II. ipari forradalom társadalmi hatásai | zanza.tv. Ugyanígy volt ez több mint egy évszázaddal ezelőtt is. Azok a technikai újítások, amelyek elterjedtek a XIX. század végi Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, alapjaiban formálták át a kor társadalmát. A II. ipari forradalom legfontosabb társadalmi hatása a népességnövekedés volt. Ennek az egyik oka, hogy a technikai újításoknak köszönhetően a mezőgazdaság munkafolyamatait is gépesítették. Megjelentek a földeken a traktorok, a cséplőgépek, ezzel hatékonyabbá tették a termelést és növelték az élelem mennyiségét.
Ekkora tömeg mindennapjait megszervezni már komoly feladatot jelentett. A társadalom új igényeit ki kellett elégíteni: a nagyvárosokban kövezett utakat építettek, kialakították a vízvezeték-rendszert, a szennyvízcsatornák hálózatát, a közvilágítást. Meg kellett szervezni a tömegközlekedést, megjelentek a villamosok, a trolibuszok, majd a földalattik. Ennyi ember együttélése megkövetelte a közbiztonság felügyeletét, ezért megszervezték a városi rendőrséget, a tűzoltóságot. Mindezeket a feladatokat az állam, illetve a városi önkormányzatok vállalták magukra. Átalakult a városok településszerkezete is, egymástól markánsan elkülönülő városrészek jöttek létre. A belső részeken kialakult a city, az üzleti negyed. Ehhez csatlakozott a bérházakból álló városrész, a peremeken pedig kiépültek a túlzsúfolt munkásnegyedek. 10 A második ipari forradalom találmányai / történelem | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!. A városok tágas, parkokkal övezett legszebb területein épültek ki a villanegyedek a felső tízezer számára. Ezzel a térbeli elkülönüléssel fokozódott a városi társadalom szegregációja.
Mindez a területi dekoncentrációhoz vezet. Rövid idő alatt ugyanazon a gyártósoron, új termékeket lehet gyártani. Mindenből annyit rendelnek a cégek, amennyire szükség van (vonalkód), nincs raktározási költség. A termelés egész folyamata során ellenőrzik a termék minőségét. A ipar fejlettségi mutatói Az ipar ágazati szerkezete folyamatosan bővült, átalakult. Egyre nagyobb súlyt kapnak a modern ipari ágazatok. Az iparszerkezet – amiben korábban domináns volt a bányászat és a nehézipar – is jelentősen átalakult. Ma a bányászat részesedése a 10%-t sem éri el. Ii. ipari forradalom találmányai. A hagyományos nehézipari ágazatok visszaszorultak, a gépipar – azon belül is a számítástechnika, a híradástechnikai cikkek, a jármű- és járműalkatrész-gyártás – vált az ipari fejlődés hordozójává, amiben a külföldi tőkebefektetéseknek is meghatározó szerepe volt. Az elektronika és a híradástechnika termelése az 1990-es években megduplázódott. Mégis egyre kevesebben dolgoznak az iparban. A fejlett országok munkavállalói döntően a ma már a tercier szektorban dolgoznak.
A gazdaság új igényei új feladatokat és munkaköröket alakítottak ki. Mindez a társadalmi szerkezet átalakulásával járt. Csökkent a mezőgazdasággal foglalkozók aránya, tovább nőtt az ipari munkások száma. A kereskedelem, a szolgáltató ágazatok és az oktatás szerepe megnőtt. Ennek következményeként az alkalmazotti rétegek és a középosztály létszáma gyarapodott. Ii. ipari forradalom zanza. Sajátos helyzet alakult ki Közép- és Kelet-Európában, ahol a két ipari forradalom időben szinte összeért. Itt a hagyományos és az új társadalmi szerkezet egymás mellett, egymással összefonódva létezett. Az ilyen típusú társadalmat nevezzük "torlódó" társadalomnak. Sokan a közeli városokban kerestek munkalehetőségeket, ezzel tovább erősödött a XIX. század elején meginduló urbanizációs folyamat. A mezőgazdaság gépesítése, a termelési technikák fejlődése tovább erősítette ezt a tendenciát. A mezőgazdaságnak tehát egyre kevesebb, míg a kibontakozó iparnak egyre több munkásra volt szüksége. Dinamikusan nőtt a városok lélekszáma, az igazi nagyoké – mint London, Párizs, Berlin, Bécs és Szentpétervár – a századfordulóra már túllépte az 1 millió főt.
Az ipari forradalommal együtt járt a lakosság gyors növekedése. Növekedett a városok népességének száma. Az ipari forradalom hatására a mezőgazdaságban is megjelentek a gépek. A tudományos-műszaki fejlődés A 19-20. század fordulóján az új találmányok megjelenésével megindult a technikai és a tudományos forradalom. Ezt a gyors fejlődést nevezik második ipari forradalomnak is. 11.1.4 A második ipari forradalom - DigiTöri. Az ipar átalakulásának ebben a szakaszában szorosabbá vált a tudomány és a technika kapcsolata. A tudósok olyan találmányokon dolgoztak, melyeket az ipari termelésben is tudtak alkalmazni. Ezekhez a fejlesztésekhez azonban jelentős tőkére volt szükség. Az új találmányok (elektromosság, robbanómotorok, repülőgépek) tovább fokozták az ipari termelést. Az elektromosság nemcsak a világítást alakította át, hanem a hírközlés fejlődését is segítette. A kommunikáció is tökéletesedett (Morse - távíró, Bell – telefon, Puskás Tivadar – telefonközpont). A futószalag bevezetése nagymértékben megnövelte a hatékonyságot, kialakult a tömegtermelés.
Az elektronikai ipar legmodernebb ágazata a mikroprocesszorokat gyártó mikroelektronikai ipar. Elektronikus vezérlésű termelési rendszerek jönnek létre. Elterjedt az automatizálás, az ipari robotok használata. Az egész termelési folyamatot a számítógépek segítik a tervezéstől a gyártási folyamat végéig. A tudományos-technikai fejlődés ugyanakkor nagy veszélyt is jelent az emberiség számára, a természeti környezet átalakításával, a diverzitás csökkentésével. A fordista termelési rendszer A fordista termelési rendszer Henry Fordról kapta a nevét, ő hozta létre autógyárában a nagyszériájú tömegtermelést. Célja a termelés radikális növelése volt. Szabványosított szerszámokat használtak, s a termelés három műszakban folyt. Bevezették a teljesítmény szerinti bérezést. A lehető legmagasabb béreket fizette, miközben lecsökkent a munkaidő, csökkentek a termelési költségek, ezért olcsóbban lehetett értékesíteni a gépkocsikat. Ez együtt járt az alkalmazottak számának csökkenésével, a hatékonyság növekedésével.
A második ipari forradalom Új jelenségek a gazdaságban: A XIX. Század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el Európában és Észak-Amerikában. Ahol az ipari forradalom kiteljesedett, ott folyamatos volt a gazdasági fejlődés, a népesség növekedése, az életmód átalakulása. A század közepétől a fejlődés még gyorsabbá vált, s a korábbitól eltérő sajátosságok kerültek előtérbe. Az iparnak ezt az újabb nekilendülését második ipari forradalomnak is szokták nevezni. Az ipar további fejlődését már nem ügyes mesteremberek újításai, hanem a tudomány új eredményei tették lehetővé. A fejlesztések, s az új iparágak óriási befektetéseket igényeltek A korszakban ezért hatalmas tőke halmozódott fel egyes befektetői csoportok kezén, amelynek nem csupán egy-egy nemzetállam keretein belül, hanem egész térségekben fektettek be. Vas- és acélipar: Az új ipari fellendülés alapvető energiaforrása még mindig a szén volt, s jellemző alapanyaga a vas – és egyre inkább az acél. Az acélipar fejlődését az előző korszak lezárását, s egyben az új időszak nyitányát is jelentő újítások jellemezték (Bessemer, Martin és Thomas kohói).
A következő bekezdésekben megnézzük, hogyan lehet regisztrálni, mire figyeljünk a regisztrációt követően, illetve a bejelentkezés menetét is megbeszéljük. A fentieken túl az ügyfélkapu szolgáltatásokat is bemutatom, melyek közül részletesen tárgyaljuk a vállalkozásokat, egyéni vállalkozókat érintő szolgáltatásokat. Ügyfélkapu regisztráció, elérhetőség, érvényessége Az ügyfélkapu használat feltétele, hogy létrehozzuk személyes ügyfélkapu azonosítónkat. Ehhez egy okmányirodában, kormányablakban, NAV főbb ügyfélszolgálatain, egyes postai ügyfélszolgálatokon kell személyesen megjelennünk. A regisztráció tehát egyszeri személyes megjelenést igényel a fenti pontokon: Okmányirodák elérhetősége: NAV ügyfélszolgálatok és időpont foglalás: Posták listája: Személyes megjelenésre abban az esetben nem lesz szükségünk ha rendelkezünk elektronikus személyazonosító igazolvánnyal. Egyéni vállalkozás indítása ügyfélkapu. Ügyfélkapu regisztráció, vagy időpont foglalás a személyes megjelenésre a következő hivatkozáson tehető meg: Mire figyeljünk az ügyfélkapu regisztráció után?
Az Ügyfélkapu használatának feltételei Ügyfélkapu létesítését bármely természetes személy kezdeményezheti személyesen a regisztrációs szervnél, vagy elektronikusan, amennyiben 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik. A regisztrációhoz meg kell adnia szabadon választott egyedi felhasználói nevét és elektronikus levélcímét (e-mail cím), mivel erre a címre kapja meg az első belépéshez szükséges egyszer használatos kódját.
Az értesítési tárhelyet a következő hivatkozáson érhetjük el: Az értesítési tárhely gyakorlatilag egy postafiók, ahol az összes üzenetet megtaláljuk, melyet a különböző kormányzati szervektől kaphatunk, például a NAV értesítések ide is megérkeznek meg. A Beérkező üzenetekről e-mailben is értesítést kapunk. A beérkezett üzeneteket célszerű a Tartós Tárba áthelyezni, legalábbis azokat, melyeket meg szeretnénk tartani. Ügyfélkapu szolgáltatások: Webes Ügysegéd A Webes Ügysegéd szolgáltatás segítségével elektronikus ügyintézés valósítható meg.
Ügyfélkapu szolgáltatások: eBEV szolgáltatás Az eBEV szolgáltatásra gyakorlatilag minden vállalkozónak szüksége lesz. Itt tudjuk ugyanis az adók bevallásával kapcsolatos ügyeket nyomon követni. Abban az esetben is célszerű az eBEV szolgáltatást igénybe venni, ha nem saját magunk, hanem könyvelőnk készíti el az adóbevallásokat.