95. születésnapja alkalmából köszöntötték tegnap a Honvéd Kaszinóban Kónya Istvánt, nyugállományú határőr ezredest. születésnapja alkalmából köszöntötték tegnap a Honvéd Kaszinóban Kónya Istvánt, nyugállományú határőr ezredest, a Nagykanizsai Honvéd Egyesület egykori elnökét. Kónya István nyugállományba vonulása után is aktív maradt. A Kaszinó fennmaradásáért is sokat tett. Családias ünnepség keretében köszöntötték fel Kónya Istvánt, aki ma is rengeteg szép emlékkel kötődik az Ady utcai intézményhez. Az utókornak is üzent a nyugállományú alezredes. - Semmi többet, annyira legyenek a közösség emberei, csak annyit dolgozzanak, mint én. És ne féljenek még a bent lévő ellenfelektől se. Mert itt is, eladták volna a bent lévő, az itteni helyőrség parancsnok, eladtak volna mindent, csak én nem engedtem. Boldog szülinapot jamboree parti pohár. Nem engedtem. Nem ismertem lehetetlent – mondta az ünnepelt. Kónya István az 1996-ban megalakult Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány kuratóriumi tagja, az intézmény jelenlegi vezetője hálás szívvel gondol rá.
Kérjük, jelentkezzen be újra Sajnáljuk, de a CSRF token valószínűleg lejárt. A legmagasabb szintű biztonság fenntartása érdekében kérjük, jelentkezzen be újra. Megértését köszönjük. Köszönjük a megértést. Bejelentkezés
Amit ezeken kívül még mindenképpen kiemelnék, az a Takarító férfi világlátása, Medárdus életszemlélete ugyanis egészen egyedülálló. Elbeszélőnk (és családja) ugyanis mindig minden körülmények között igyekszik segíteni másoknak számtalan formában, így az ebben a regényben olvasható tettek a hétköznapi cselekvő altruizmus egyik legszebb és leghihetőbb megjelenési formái, és mint ilyenek, iránymutatók lehetnek saját életünkre nézve is. De ezeken kívül felmerülnek olyan fajsúlyos kérdések is, mint hogy ha Isten lényegében eltűnt a mai emberek világából, mégis mi marad utána, mi marad helyette? Boldog szulinapot ferfiaknak. Emellett a Takarító férfi arra is felhívja a figyelmet, hogy hiába a regényben megjelenő megkapóan ábrázolt tájak, hiába az örökölt és tanult kultúra, hiába a nemzetiségi örökség, mégis az embert leginkább a legszűkebb kapcsolatai, jó esetben a saját családja határozza meg. Kun Árpád új regénye nem csak az egyik legsokrétűbb és legemlékezetesebb, de egyben egyik legpozitívabb visszhangú regénye is a 2022-es hazai prózatermésnek, így azt hiszem, a sikere minden téren garantált.
Angela Merkel kancellár - nem meglepő módon - kifogásolja ezt, mint mondta: a német kormány nem fog elfogadni olyan költségvetést, amely a visszatérítésekben hátrányosan érinti Németországot. A németek jelenleg is a legnagyobb nettó befizetők. Ez lenne a terv Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a hosszú távú uniós költségvetés érje el az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1, 11 százalékát. A brüsszeli testület szerint így lehetne betömni az a brit kilépés miatt keletkező lyukat, továbbá kellő forrást teremteni a klímavédelemre és az EU határőrizetének megerősítésére. A következő büdzsé a 2021-2027 közti időszakra szól. Az úgynevezett öt takarékos országnak (Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország) nem kellene nagyobb összeget befizetnie a GNI-je egy százalékánál, ám a visszatérítéseknél rosszul járnának. Eu befizető országok listája. Ebből fakadna a szerintük aránytalanul nettó nagy növekedés. Egy uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy a takarékos öt tagállamnak azzal kellene számolnia, hogy saját hazai költségvetésében több milliárd eurót el kellene vonnia az egészségügyi és más kiadásokból - erre azonban nincs esély.
Az EU-csúcs eredményei "megfelelő választ" jelentenek a koronavírus-járvánnyal együtt járó válságra - tette hozzá Eckhardt Rehberg. A kormány-, illetve államfők után az Európai Bizottságon a sor, a brüsszeli testületnek kell gondoskodnia arról, hogy a támogatandó tagországok ésszerűen használják fel a közös forrásokat. Németország az EU legnagyobb tagállamaként a közös költségvetés első számú befizetője, és rendre az első számú nettó befizető, vagyis az első helyen áll azon országok listáján, amelyek több pénzt fizetnek be a közös büdzsébe, mint amennyit különböző jogcímeken, például agrártámogatásként vagy a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását szolgáló támogatásként visszakapnak. Gazdag országok arányaiban kevesebbet fizetnek az uniós költségvetésbe, mint Magyarország « Mérce. Az utóbbi években rendre nagyjából 35 milliárd eurót fizettek be a szövetségi államháztartásból a közös költségvetésbe. A CDU/CSU szakpolitikusa szerint ez az összeg 45 milliárd euróra emelkedhet. Német hírportálokon idézett belső kormányzati számítások alacsonyabb összegről, 40 milliárd euróról szólnak.
Grants under the #EUco #recoveryfund are far from a gift – but can be seen as a few years of contributions given back. — Alberto Gallo (@macrocredit) July 18, 2020 Az pedig, hogy az egyes országok egy főre jutó nemzeti jövedelmével milyen viszonyban áll a befizetések mértéke, tovább árnyalja a képet – ugyanis ha gyakorlatban nem is valószínű a most vizsgált országok közül, elméletben lehetséges lenne, hogy a legmagasabb GDP-vel rendelkező országokban a népesség is aránytalanul nagyobb. Ez azonban, ahogy az alábbi ábrán látjuk, nincs így: Vagyis összességében elmondható, hogy a jelenlegi rendszer szerint az EU centrumországai arányaiban javarészt kevesebbet fizetnek a közösbe, mint a periféria-országok. Eu befizető országok lakossága. Ezt elvileg kompenzálják az egyes országoknak folyósított EU-s kifizetések, melyeket – legalábbis a legutóbbi költségvetési ciklusban, mely idén év végéig tart – jobbára infrastrukturális fejlesztésekre költhettek az egyes országok (ez a válság miatt nagyon valószínű, hogy változni fog, de várjuk ki a végét).
A maradék 17 tag (Luxemburg bizonyos években nettó befizető, máskor nettó kedvezményezett volt) többet kap vissza, mint amennyit belead a közösbe. Őket hívják nettó haszonélvezőknek, a top-5-ben ott vannak a lengyelek, a magyarok, a görögök, a portugálok és a románok. Eu befizető országok fővárosai. Támadás alatt állunk vagy sem, érdemes megvizsgálni, mennyire valóságos az a vízió, amit Varga Mihály felvázol, miszerint a 2020-as évek végére már többet fogunk befizetni az uniós kasszába, mint amennyit onnan kapunk. A 2021-2027-es uniós büdzsé tavalyi elfogadásakor Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Corvinus Egyetem közgazdászát kérdeztük, ezúttal is őt kerestük. Ahogy felzárkózunk, úgy fog csökkenni a nettó pénzügyi támogatásunk, amit az EU-tól kapunk. Magyarul elsősorban attól függ, hogy mikor válunk nettó befizetővé, hogy az egy főre jutó GDP az egyes hazai régiókban milyen hamar haladja meg az uniós átlagot. Erről még nem végeztem pontos számítást, de valószínűtlennek tartom, hogy 2030 előtt ez bekövetkezne, és azon is csodálkoznék, ha 2040 előtt megtörténne – kezdte portálunknak a Corvinus oktatója.