Film 2005. július 27. 15:50, szerda Szekeres Viktor A kreatív címkészítés kategóriában első helyezett film valójában egy new age kvázi-dokumentumfilmet takar. Belépés csak saját felelősségre. Mostanában kezdi a magyar filmforgalmazás is felfedezni a dokumentumfilmet. Mi a csudát tudunk a világról teljes film. Ennek előfutárai persze a Michael Moore-féle kasszarobbantó, és elnök-nembuktató- szórakoztató-dokumentumszerű filmek voltak (ld. Kóla, puska, sültkrumpli; Fahrenheit 9/11), valamint MM követői (ld. Super Size Me). Azóta persze eljött hozzánk pár igazi, keményvonalas beszélőfejes doksi is ( Az utolsó óráig - Hitler titkárnőjének visszaemlékezései), valamint egyéb színvonalas próbálkozások (The Yes Men). Ehhez a műfajhoz lehet első látásra a Mi a csudát tudunk a világról?! -t is sorolni, mivel a film kezdetén rögtön feltűnnek az obligát beszélő fejek (akikről, már ha képesek vagyunk kibírni, a film végén pontosan kiderül, hogy kicsodák) és elkezdik osztani az észt a kvantumfizikával, az idegpályákkal, az érzékeléssel és azzal kapcsolatban, hogy kis is valójában az ember.
A szemünk olyan, mint a lencse, de maga a szalag az agyunk hátsó része, a vizuális agykéreg. Az agy tulajdonképpen nem tesz különbséget aközött, amit a környezetében lát és amire emlékszik. Az agy nyomot hagy mindenről, amit képes látni. És ez nagyon fontos. Például egy kamera sokkal többet lát a környezetből, mint mi látunk, mert nem tiltakozik vagy ítélkezik. Az agyunk csak olyan filmet tud lejátszani, amit mi képesek vagyunk látni. Tehát elképzelhető, hogy a szemünk, a kamera sokkal többet lát, mint amit az agyunk tudatosan le tud vetíteni. Az agyunk úgy van megszerkesztve, hogy csak azt látjuk, amit lehetségesnek tartunk. Mintákat párosítunk, melyek a tanulásnak köszönhetően már léteznek bennünk. Mi a csudát tudunk a világról? (2004) DVD ÚJ! (meghosszabbítva: 3172053068) - Vatera.hu. Van egy gyönyörű történet a karibi térségben élő őslakos amerikai indiánokról, akik mikor Kolumbusz hajója közeledett a partokhoz, egyszerűen nem látták meg, mert annyira idegen volt ahhoz képest, amit korábban láttak. Mikor Kolumbusz flottája közeledett a karibi partokhoz, az indiánok képtelenek voltak meglátni a hajókat, holott valójában ott voltak.
A szülők érdeklődése? Némiképpen biztos. Az iskola? Az is. Egy jó pedagógus ráviheti a diákot egy adott útra korai időszakban, és el is tántoríthat bizonyos területektől. Van vmi genetikailag kódolva? akkor legalább ezt megbeszéltük! :D Olyan sztem nem létezik! Mondj rá példát! Nem tudsz egész életedben tudatosan élni! Nem ugrottam senkinek! Vitázni meg szabad! Vagy nem? Ugyebár én és a környezetem reakcióban vagyunk egymással. Esetek többségében a környezetem tudatja velem, hogy hogyan éljek. Az ember szelektálja ezeket az infokat. Jobb esetben a pozitiv választ elfogadom, "megrágom", és saját javamra fordítom, ami által jobb lesz az életem. Én nem "ugrottam" neki a 20 éves emberkének, aki az elején hozzászólt a fórumodban. Csupán, én mint az ő környezete tudattam vele, hogy nem feltételenül kell 20 évesen (habár ez nem kor függő, mint azt megtudtam) pesszemistán felfogni a létezést. Tény, egyszer mindenki meghal, ezt el kell fogadni. És szerintem csudát sem tudunk a világról! Nem is lehet!
A részleges sövény műtéttel kiirtható, ezzel a probléma teljesen megoldható. Kétméhűség és kéthüvelyűség ( uterus és vagina duplex) akkor jön létre, ha a Müller csövek egyesülése teljesen elmarad. Ilyenkor két méh alakul ki, és a hüvelyben is létrejön egy sövény, mely a közösülés során jelenthet gondot, bár nem mindig derül rá fény, mert általában nem okoz panaszt. A hét legsúlyosabb nemi betegség. Ilyen esetekben általában mindkét méhben létrejöhet terhesség, azonban a szokottnál kissé gyakrabban kell vetélésre, koraszülésre számolni. Egyszarvú méh ( uterus unicornis) jön létre, ha csak az egyik Müller-cső fejlődik ki. Ekkor a méhnek csupán az egyik fele alakul ki, melyben általában nem tapad meg a terhesség, vagy ha mégis, akkor az anya korán elvetél. Olyan fejlődési rendellenesség is létrejöhet, amikor a méh szinte teljesen kettőzött. Ezt kétnyakú kétszarvú méhnek ( uterus bicornis bicollis) nevezik. Kialakulásának az az oka, hogy bár a Müller-csövek elkezdtek összeolvadni, de csak a méhnyak területén érnek össze, így a méhnyakban egy sövény alakul ki.
Ha az állapot hosszan fennáll, a méh ürege és a hüvely ki is tágulhat. Egyszerű műtéttel, a szűzhártya bemetszésével azonban megoldható a probléma. Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos Lektorálta: Dr. Csősz György, nőgyógyász
Ennek meddőség illetve méhen kívüli terhességek sorozata lehet a következménye. A méh és a hüvely fejlődési rendellenességei gyakrabban fordulnak elő, mint a petevezeték eltérései. A méh fejlődési rendellenességei Attól függően, hogy a Müller-csövek összeolvadása mely ponton és milyen mértékben károsodott, különböző súlyosságú elváltozások jöhetnek létre. A legenyhébb elváltozások közé tartoznak az uterus arcuatus, az uterus septus és subseptus. A torzult méh ( uterus arcuatus) esetén a méh teteje kissé benyomott, résnyi ürege a normálistól eltérően nem csúcsára állított háromszög, hanem szív alakú. Női nemi betegség lefolyása. Emiatt ugyan kihordható a terhesség, bár fekvési rendellenesség (harántfekvés), koraszülés illetve vetélés gyakrabban lép fel. A sövénnyel kettéválasztott méh (uterus septus és subseptus) esetén a Müller-csövek összeolvadásának zavara, elégtelensége miatt a méh közepén egy részleges (subseptus) vagy teljes (septus) sövény helyezkedik el, ami így a méhűr kettéosztottságához vezet. Az elváltozásra általában középidős vetélések fellépte hívja fel a figyelmet, mely főleg uterus subseptus esetén jelentkezik, természetesen ez függ a sövény hosszától, ugyanis a teljes sövény lehetővé teheti a terhesség kiviselését, de a kis súlyú magzatok létrejöttét segíti.