Arany János Írd meg a véleményed Arany János című verséről!
"Itt a kehely, igyál, Uram, László király, Enyhít... mikép a sír! " Állj meg, bosszú, megállj: Cseh földön ül a rab; Cseh földben a király, Mindég is ott marad,
A ballada a Mátyás király uralkodása előtti időszakot idézi fel. Címe egy történelmi tulajdonnév, az uralkodó neve, témajelölő. Rögtön felidézi a ballada történeti hátterét, és utal arra, hogy az ábrázolt eseményeket az V. László alakja körüli történelmi szituáció fényében kell értelmezni. Azt is előrevetíti, hogy a történések egyik színtere a király tudata. Stílusa emelkedett (de az emelkedett hangvétel mellett irónia is érezhető). Beszédmódja pontosan követi V. László lelki szétesésének előrehaladását és mértékét, ezért olyan töredezett a mű, ezért áll szaggatott, rövid sorokból. Kifejezőeszközként Arany rendkívüli tömörséggel, hangulatkeltéssel, utalásokkal, sejtetéssel él. Arany jános v lászló. Gyakori eszköze az alliteráció is. Az említett tömörség formailag is érvényesül a rövid sorokban. A mű stílusa, motívumai romantikusak: viharos éjszaka, nyugtalanság, sejtelmes hangképzetek, félelem, meghatározhatatlan, háttérben lappangó vétségek, szökés, fenyegetettség, halál, sír, bosszú… A természeti képek metaforikusan előkészítik vagy kísérik az eseményeket.
22/44). A vers utolsó két sora: " Kövér csöppek indultak homlokomról / s végigcsurogtak gyűrött arcomon. " A zárlat valójában már semmit sem tartalmaz a váróterem valóságából, az utolsó képek mind biblikusak (alvó apostolok, véres verejték). A tér-és időváltással (a tanítványokra való utalással) nyelvtanilag is megtörténik a szerepazonosulás: a váróterem modern Getsemáné kertté, a törődött, alvó várakozók tanítványokká, a lírai én magára hagyott, halálfélelmével küszködő Jézussá válik. A zárlat felől visszatekintve az E/1. Versajánló - Dsida Jenő: Nagycsütörtök – 777. személyű megszólalás egyszerre érvényes a megváltó szerep betöltésére készülő Jézusra és a Jézus helyzetével azonosuló lírai énre, aki saját helyzetében ráismer a mítosz esendő, emberi tartalmaira. A Nagycsütörtök verselése időmértékes, rímtelen jambikus sorokból építkezik. A beszéd zaklatottságát a forma szintjén az áthajlások valósítják meg. Oldalak: 1 2 3
Ez a nap Jézus önfeláldozó, határtalan szeretetének kiáradása, az Eucharisztia megszületése által. De a széthúzás napja is. Júdás más útra lépett, Péter Jézus ellen vallott, tanítványai nem álltak ki mellette. Mi össze tudunk-e fogni, hogy Isten segítségével legyőzzük a járványt? Éberek vagyunk-e, figyelmesek vagyunk-e mások iránt? A verset elmondja: Mikita Dorka Júlia Forrás: Új Misszió
Millió gyötrelmes órát töltöttek itt várakozással az erdélyi utazók. Ilyen hangulat tapad ehhez a helyhez, melynek román neve, Razboieni magyarul a Háborúfalva vagy a Háborúd szóval adható vissza. A harmadik versmondat középpontjában a lírai én áll, akinek teste törődött, lelke nehéz. Itt jön egy hasonlat: " mint ki sötétben titkos útnak indult ". Dsida jenő nagycsütörtök elemzés. Ki lehet itt a hasonló? Nevét megtaláljuk az evangéliumok nagycsütörtöki fejezetében. A lírai én sok olyan dolgot tekint sajátjának, amely a Messiásnak is sajátja: titkos út a végzetes földön, sors elől szökve, mégis szembe a sorssal. Tudjuk, melyik ez a végzetes föld, miért van ott sötét, mi elől menekül a költő és miért nem menekülhet. Ezután következik az ellenpont, a profán tárgyi valóság elemei: mozdonyok zörögnek, sűrű füst száll stb. De már nem a kocsárdi állomás "tudatszintjén" vagyunk, így ez borzongatóan és kísértetiesen hat ránk. Valójában a tényközlő sorok között már előbb megjelennek a nyomasztó, tárgy nélküli szorongás jelzései, aztán gyors burjánzásnak indulnak.
Megérzi ezt a kocsárdi várakozó, megérti, hogy az igazság, az út s az élet példázata az ő számára sem biztosíthat más, egyéb megoldást. A várakozóban megvilágosodik mindez – majd kövér csöppek csurognak végig gyűrött arcán. Penckófer János
A helyszín nemcsak a köznapisága miatt fontos. Akkor elég lenne a váróterem szó, nem szerepelne a versben Kocsárd. Anyaországi magyaroknak ez a szó nem mond sokat, legfeljebb egy eldugott vidéki vasútállomás hangulatát sugallja, a kedélyesen lekicsinylő Mucsával egyenértékű. Pedig e helynév mögött külön mikrokozmosz rejlik. Kocsárd jelentősége: a kocsárdi állomás jeles hely az erdélyi magyarok számára, mivel a székelykocsárdi állomáson csatlakozik a Balkánt Európával összekötő, Kolozsváron is áthaladó fővonalba a Székely Körvasút. Itt kell átszállni a két magyar tájegység, két erdélyi magyar kultúrcentrum, Kolozsvár és Marosvásárhely között vonattal átutazva, mert nincs közvetlen járat. Dsida idejében legalábbis kikerülhetetlen volt ez az állomás. Dsida Jenő - Nagycsütörtök. Versek. Első kiadás. - Múzeum Antikvárium. Maga az állomás a puszta mezőn van, a nevét adó helység, Kocsárd távol esik tőle, nem sok köze van hozzá. Abban, hogy a két magyar tájegység között nincs közvetlen járat, és Kocsárdon rossz a csatlakozás, a magyar kisebbség felismerte a mindenkori hivatal packázó szándékosságát.
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek, s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt, és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indul végzetes földön, csillagok szavára, sors elől szökve, mégis, szembe sorssal, s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek. A sűrű füst, mint roppant denevérszárny legyintett arccul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem. Szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt…. Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt, és mind aludtak…. A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Nagycsütörtök | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Kövér csöppek indultak homlokomról, és vigicsurogtak gyűrödt arcomon….