A kormány már 2006 júniusában határozatban (2118/2006. (VI. 30. ) döntött a központi költségvetési szervezetrendszer átalakításáról, a regionális alapú szerveződésről. E folyamatba illeszkedik a munkaügyi központok külön kormányrendelet (291/2006. (XII. 23. ) alapján történő szervezeti átalakítása, melynek értelmében 2007. január 1-jétől az eddigi 20 megyeit 7 regionális központ váltotta fel. Az Észak-alföldi régióhoz Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tartozik, a központ Nyíregyházán található. A régióban 31 kirendeltség működik, ebből 13 Hajdú-Bihar, 8 Jász-Nagykun-Szolnok és 10 Szabolcs-Szatmár megyében. A szervezeten belül összesen 667 fő dolgozik. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központban a minisztériumi ajánlások figyelembe vételével a szakmai követelményeknek megfelelően alakítottuk ki a szervezeti és irányítási struktúrát. Alapelv volt, hogy – a jogelőd megyei munkaügyi központokban dolgozó jó szakemberek, a felhalmozott tudás és tapasztalat lehető legnagyobb mértékű megőrzése érdekében – egy területileg arányos, több pólusú, régiós szervezeti és működési struktúrát alakítsunk ki.
A történetet röviden a Narmer-paletta meséli el, ahol az egyesítő, az első fáraó, Narmer a hátlapon Felső-Egyiptom fehér színű, ezüst lemezekből készült zárt, süvegszerű koronájában harcol ellenfeleivel, az előlapon viszont Alsó-Egyiptom vörös színű nyílt koronájában szemléli meg a lenyakazott és kiterített ellenfeleket. A cím a későbbiekben annyit változott, hogy az Óbirodalom korában felcserélődött a két országrész sorrendje, és Alsó- és Felső-Egyiptom királya formára alakult. A legfontosabb hatalmi jelkép a két országrész koronájának egyesítével létrehozott kettős korona, amit a fáraó ünnepi alkalmakkor viselt. Egyiptomi istenek: felsorolás és jelentés. Hétköznap a jellegzetes királyi fejkendőt hordta, csatába készülve pedig a kék színű bőrsisakját avagy hadikoronáját húzta a fejére. Az ábrázolásokon a fáraó kezében mindig ott van az elmaradhatatlan korbács, azaz a lófarokból készült légycsapó és a pásztorbot. A címet sokszor fordítják szó szerint: Méh és Nád Ura, később Nád és Méh Ura. Felső-Egyiptom neve ugyanis a Méh Országa, míg Alsó-Egyiptomé Nád Országa.
Később, görög hatásra Szerápisszal azonosították, aki az égbolt szakállas bölcs istene Szerket Szesat, az írás, az építészet és az olyan föld mérésének istennője, ahová templomot szándékoztak építeni Széth, a káosz istene Szobek, az istenek őrzője, krokodilisten (különösen a XIII. dinasztia idején volt népszerű a királyok körében, akik a nevét a nevük részévé tették) Szokar, Memphiszben a halottak istene; később összekapcsolták Ozirisszal és Ptahhal, akikkel közösen a Ptah-Szóker-Ozirisz istenséget alkották Szopdet, a határok őrzésének istennője, a Szíriusz csillag Taweret, Taurt, a terhesség és szülés istennője, hátsó lábain álló vízilóként ábrázolták Tefnut, a csapadék istennője, Szekhmet egyik megjelenési formája Thot, vagy Dzsehuti, a bölcsesség és a Hold istene. Egyiptomi fáraók listája időrendben. Íbiszként vagy kutyafejű páviánként ábrázolták. A civilizációt hozta el az embereknek. Uadzset, kobraistennő Upuaut, Abidosz kutya-istene; a temetőkhöz kapcsolódik. Nevének jelentése: "Az utak megnyitója". Szerepe a halott elkísérése a ítélethozatalhoz.
Emiatt amikor egyiptomi festészetről esik szó, síkművészetről beszélünk. A síkművészeti alkotások a lelőhelyükön maradtak, az Óbirodalom masztabáiban elsősorban a szakkarai temető sírépületeiben. Az óegyiptomi élet valóságos képeskönyve Ptahhotep és Ti szakkarai masztabája(a fáraók és a hozzátartozó méltóságok lapos sírépítménye). Ismerünk a szó szoros értelmében vett festészeti alkotásokat, gondosan megfestett hieroglifákat. Egyiptomi fáraók listája wikipédia. Finom vonalvezetése és a színekkel való takarékosság jellemzi őket -fehér, fekete, vörös, sárga, kék és zöld a korai egyiptomimesterek palettájának választéka. A masztaba díszítményeken mezőgazdasági munkák, vadászat, a kézművesség jelenetei, orvostörténeti ábrázolások, sőt, egy jeleneten többé-kevésbé meztelen táncosok sora is helyet kap. A jelenetnek minél valósághűbbnek kellett lenniük, ennek nem mond ellent az ideoplasztikus ábrázolásmód, a legnagyobb és egyben legjellemzőbb felületek bemutatása. Ugyanis az egyiptomi művész abból a megfontolásból festhette felülnézetbőla tavat, benne oldalnézetű halakkal, mert hiszen a felülnézetben ábrázolt ponty látványa annyira szokatlan, hogy alig ismernénk rá.
Ebben az időszakban kezdődik a papirusz gyártása, és az írás széles körű használata befolyásolja más korszakok kultúráját. Egyiptom olyan országsá válik, ahol fejlett mezőgazdaság áll. Ősi Királyság Az ősi királyság jellemzi állandó háborúk. A királyok Egyiptom harmadik - nyolcadik dinasztia (Sneferu, Djoser) hódítóval északi Núbia és a lefoglalt rézbányáiban a Sínai-félszigeten. A fáraóknak óriási erejük van, és az állam centralizált despotizmussá alakul át. Joser király parancsára megkezdi a síremlékek építését Gizában. Az ötödik dinasztia uralkodása alatt a fáraók ereje gyengülni kezd, és Egyiptom közigazgatási egységekre oszlik. Közép Királyság A tizenkettedik dinasztia uralkodása a Közép Királyságra esik. Ókori egyiptomiak listája - Uniópédia. Ebben az időben a háborúkat szomszédos törzsekkel vívják, védelmi erődítéseket építenek. Az ókori Egyiptom királyai (fáraók) - Amenemhet I, Senusert III - hihetetlenül tisztelt a lakosság. Ebben az időszakban javítják a szerszámokat, és bronzból készült eszközök jönnek létre. Az öntözőrendszer megteremtése révén erőteljes lökést adnak a mezőgazdaság fejlődésének.
A Nap Fia [ szerkesztés] E címet először Hufu fia Dzsedefré vette fel. Okáról szintén csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre: úgy tűnik, Hufu halálát követően belső válság sújtotta az országot, talán polgárháború is. Mindenesetre Dzsedefré már nem vette fel nagyapja Nagy Isten címét, hanem visszatérve a Napkultuszhoz a Sza Ré titulust használta, amely a későbbiekben rögzült. Változatok [ szerkesztés] Az öttagú titulatúra az V. dinasztia után ritkán módosult. A második átmeneti időszakban többször előfordult, hogy az uralkodó egyáltalán semmilyen titulust nem vett fel. A legérdekesebb titulusvariáció Ehnaton nevéhez fűződik. Egyiptomi fáraók > Királyok listája > Landious Travel. A dolog ott kezdődik, hogy az Amon-papság hatalmi csúcsán a születésekor Ámon elégedett (Amenhotep) nevet kapó uralkodó már a koronázási nevei közé sem vett fel egyetlen olyan elemet sem, amely Ámonra utalt volna. ( Szépek Ré alakjai, Ré egyetlenje, Amon elégedett – Noferheperuré Uaenré Amenhotep). Az igazi botrányt az kavarta, amikor a Ré fia Amenhotep neve mellé az alábbi titulust is felvette: Főpapja Ré-Harahtinak, a Horizonton ujjongónak, az Atonban levő izzásnak.
Thot volt a szerzője a Halottak Könyvének. A régiek szólásmondása szerint a hieroglifák beszélnek, jelképeznek és elrejtenek. Ez annyit jelent, hogy háromféle értelmük van. egyszerű fonetikus érték, amire szükség van magához a beszédhez. A közönséges ember ezen a fokon túl nem juthatott. írott jelentés az írástudók számára. szellemi jelentés, amit azonban csak a beavatott papok ismertek és titokban is tartottak. A hieroglifáknak végső jelentését csak az érthette és magyarázhatta meg, akit bevezettek az isteni Ozirisz, a "halál" legyőzője elé. A hieroglifa-írásban az ülő alak azt jelenti, hogy az illető személy az istenek közé tartozik. Mármost mi az oka annak, hogy az egyiptomiak egy ülő, nem pedig egy álló alakot használtak e célra? Mivel nem akarom aszakavatott egyiptológusok haragját kivívni magam ellen, az olvasóra bízom, hogy megtalálja a feleletet. Egyiptomi fáraók listája nemcisz. 1. Ábrái, jelei valamennyi nép írása közül a legnagyobb hűséggel állítják elénk az ábrázolt tárgyakat és élőlényeket. Jelei azonban messze meghaladják a képírást, kezdettől fogva igen bonyolult rendszerű.