Festő, grafikus, képzőművész. Autodidakta. 1968-tól Szentendrén működik. A Vajda Lajos Stúdió alapító tagja, a szentendrei művészeti élet egyik meghatározó személyisége. Munkásságáért 1977-től többször kapott szakmai díjat. 2000-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze lett. A festészet mellett az 1960-as évek közepétől zenével, fotóval, szobrászattal, performansszal is foglalkozik. A szentendrei szabadtéri tárlatok egyik szervezője. 1981-ben az A. A hónap műtárgya: ef Zámbó István: Szentendrei látkép - Szentendre Város Hivatalos honlapja. E. Bizottság együttes, majd több zenekar alapítója. 1968-tól állandó résztvevője a szentendrei csoportos kiállításoknak. 1982-től rendszeresen szerepel csoportos tárlatokon a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában. Számos egyéni tárlata volt 1976-tól Szentendrén. 1985-ben Bécsben, 1990-ben Székesfehérváron, az 1990-es években több alkalommal a fővárosban rendezett egyéni kiállítást. Művei találhatók a Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári és a nürnbergi múzeum gyűjteményében. (forrás:)
Amikor története elkezdődött, 19 évesen Üzenet a huszonegyedik századból címmel naplót vezetett, amelyben vázlatok, versek, képek szerepeltek, s az oldalakon már akkor megmutatkozott abszurd, formabontó gondolkodása, váratlan képzettársításai. Életét áthatja a művészet, magát ösztönös alkotónak tartja, de rendkívül tudatosan használja a vajdai, kornissi örökséget, a montázstechnikát, Barcsay rajzos komponálásmódját, Deim Pál bábuját. Műveit sajátos, popos szimbólumokból építi fel, amelyek többnyire szabályos kompozícióba rendezi el a képmezőkben. A Szentendrei látkép a homogén felületeket kitöltő, tobzódó színeivel szinte enciklopédiája ezeknek az emblematikus 'efzámbói' motívumoknak. A felhasznált jelképek együttesen egy csak rá jellemző szürrealista-neodadaista művészi univerzumot teremtenek. Ef Zámbó István - Magyar képzőművészek, kortárs festők, szobrászok szentendrei tárlata. Műveit az elmaradhatatlan játékosság és irónia hatja át, és persze az erotika, " ami mindig középen van ". Meghatározó elemei az emberi alak, a mindenható DNS, a szeretett otthont jelképező pirostetős ház, a templomtorony, a pöttyös labda és a koporsó, az élet és a halál egységének kifejezői.
- Így add tovább! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Összesen 1 szignókép és 2 fotó az alkotóról.
Harmonikus, ironikus, vidáman drámai kompozícióin meglepő módon ötvözi az össze nem illő szimbólumokat, teremt váratlan, különleges szituációkat. Irodalom PATAKI G. : (kat., bev. tan., Művésztelepi Galéria, 1996, irodalommal) FE LUGOSSY L. : Gesztus és terápia, in: A szentendrei Vajda Lajos Stúdió, Szentendre, 2000 NOVOTNY T. : "Gondolkodom, tehát négyszárnyú madár-idomár vagyok... ", in: A szentendrei Vajda Lajos Stúdió, Szentendre, 2000 ANTAL I. : Három sors (kat., bev. tan., Három Karma, Budapest Galéria, Budapest, 2001).
Minden anyag egy másik anyagban van, és ott akar valamit. Nem a látvány a lényeg, hanem amit beleképzelünk. Olyan gondolatokat szeretnék ébreszteni a nézőben, ami nekem se jut eszembe.
Az irodaház helyén állt a téren épült, 1923-ban átadott első templom, melyet azonban a nem időtálló bauxitbetont alapanyag miatt le kellett bontani. 1941-ben kezdődött a környék legismertebb jellegzetességének és Budapest második legnagyobb templomának számító Páduai Szent Antal-plébániatemplom (környékbeli becenevén: a "Bosi") építése, melyet öt évvel később szentelt fel Mindszenty József hercegprímás. Az épület azonban ekkor még nem volt teljesen kész, az akkori hatalom pedig nem kívánta támogatni a további építkezést, így a torony eredetileg tervezett magasságát csak több mint hatvan évvel később, 2013-ban nyerte el.
A toronyban több új harang otthonra lelt, amelyek mindegyikét egy híres őrbottyáni műhelyben öntötték. A Bosnyák tér egyébként 1901-ben kapta nevét, mivel Ferenc József a budai királyi palota testőrségébe korábban bosnyák katonákat soroztatott be, gyakorlótérül pedig a mai tér környéke szolgált. Bosnyák katonák gyakorlatoztak Zuglóban – ma tér viseli nevüket - Dívány. A városrész - egészen a paneltömbök megépítéséig - családi házakkal és kertekkel tarkított, nyugalmas negyed volt. A zuglói városközpont hiánya azonban szembeötlő, így urbanisztikai szempontból sem mellékes, hogy a templomtorony már messziről jelzi a főteret, amely ugyan fontos közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el, de mindeddig nem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet egy nagyvárosi tértől elvárna az ember. Az épület tömege mostantól valóban olyan, ahogy azt az építész hét évtizede megálmodta, a városrész pedig egy új építészeti jellel gazdagodott.
Mindszenty József hercegprímás áldotta meg 1946. augusztus 18-án. A templom építése ekkoriban még nem fejeződött be teljesen, de megáldása sürgető volt, mivel az akkori politikai hatalom vásárcsarnokká akarta alakíttatni az épületet. A Rimanóczy Gyula tervei alapján épített háromhajós templom területe 1620 négyzetméter, ezzel a Szent István-bazilika után Budapest második legnagyobb temploma, körülbelül 3000 fő befogadására képes. Itthon: Egymillió forintos kárt okozott a Bosnyák téri templom kegytárgyait és szobrait megrongáló férfi | hvg.hu. A szentély falát két méter magasságig tardosi vörösmárvány burkolja, efölött látható a freskó, melyet Kontuly Béla festőművész készített 1959–1961 között. Forrás és fotó: Bosihíradó Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldala Magyar Kurír