-12 éves lánycsapatunk jól kezdte a tornát, két győzelem után döntetlent játszott a későbbi ezüstérmes Kecskeméttel. Az utolsó csoporttalálkozón viszont – sérülésektől tizedelve – kikaptak a hazaiak csapatától, így nem jutottak az elődöntőbe. A helyosztókon a 6. helyet szerezték meg. Kicsivel több tornarutinnal éremért is játszhattak volna, de sokuknak ez volt az első sorozatversenye. A torna gólkirálynője 55 góllal Kriston Kíra Daniella lett, a harmadik helyezett Szabó Luca. Legnagyobb lánycsapatunk a csoport és a helyosztó mérkőzéseken is végig szoros eredményeket játszott. Pünkösdi Kupa - KALOhírek. Pár gólon múlt csak, hogy ők is érmesek legyenek. Végül az ötödik helyen zártak. Nagy Liza kiemelkedő játékáért különdíjban részesült. Az FSC utánpótlás idei teljesítményének méltó lezárása volt a Pünkösdi Kupa. Köszönjük a vezetőségnek, hogy lehetőséget biztosítottak a FSC fiataljainak, hogy megmérjék tudásukat egy rangos tornán is. Köszönjük szponzoraink és a szülők támogatását! És nem utolsósorban köszönöm edző kollégáimnak és a technikai dolgozóknak egész éves áldozatos munkáját!
A Bács-Kiskun megyei Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Kalocsa és Hajós települések adtak otthont a hagyományos Pünkösdi Utánpótlás Kézilabda Tornának, amelyen az ÉRD négy csapattal vett részt, kiváló eredményeket elérve. A serdülők csoportjukban első meccsüket elveszítették 20-14-re Szent István SE ellen, de ezután három győzelem következett: Lóci DSE 25-15, Tolna KC 19-17, Balmazújvárosi LKSE 20-12. A lányok így második helyen jutottak be a döntőbe, ahol végig vezetve, magabiztos játékkal, 18-10-re visszavágtak Szent István SE-nek és elhozták az aranyérmet. Ráadásul Kiss Dorottya Zsófia különdíjat is kapott. Az U15-ös korosztály még simább győzelmet aratott, hiszen mind a négy csoportmeccsüket imponáló különbséggel nyerték meg. A Gézengúz UKC-t 26-14-re, a Jászberényi TF DSE-t 28-17-re, a TFSE-t 26-12-re, a Füzesabonyi SC-t pedig 24-13-ra múlták felül. Pünkösdi kupa kecel u. Senki sem lepődött meg, hogy a keceli döntőben is magabiztos, 32-22-es siker született a TFSE ellen. A korosztály legjobb kapusa Poteczin Enikő lett, Horváth Henriett pedig különdíjat hozhatott haza.
Műve 1935-ben a Számadás lírakötetében jelent meg. Ebben a művészi korszakában költészetében előtérbe kerülnek az önmegtérésnek a lírai személyiségnek és a dolgok megnevezhetőségének, nyelvi megragadhatóságának, valamint a hagyományhoz való viszonynak a kérdései. A költő ezen korszakában keletkezett a Hajnali részegség, a Marcus Aurelius, a Szeptemberi áhítat, az Ének a semmiről című művei. A költemény címe és első mondata az első szövegemlékünket, a Halotti beszéd és könyörgés című művet idézi. De itt a közös emberi sors helyett, az ember egyszeriségét, egyediségét és megismételhetetlenségét állítja. Az idő végtelenségére utal a "nagy időn", a "jövőben" kifejezésekkel. Ennek az ellentét képzi a maga konkrétságával a "soha" időhatározó szó. Ugyanez az ellentét – a konkrét és az általános szembeállítása – az elhunyt életének bemutatásában is megnyilvánul. Ebben az életében "örök embernek" nevezhető a mulandóság, az ember halandósága. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Kosztolányi Dezső: Oraison funébre (Halotti beszéd Francia nyelven). Többször is utal az egyediségre: "Ilyen az ember. Egyedüli példány", "homlokán feltündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlen egy".
Halotti beszéd (Magyar) Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy.
More by Tibor Szilágyi, Pál Mácsai, László Mensáros, Zoltán Latinovits, Zoltán Papp, István Bubik, Gábor Máté, Sándor Márai, Dezső Kosztolányi & György BÁNFFY
Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Varietas Delectat 4. - Halotti beszéd, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor by Tibor Szilágyi, Pál Mácsai, László Mensáros, Zoltán Latinovits, Zoltán Papp, István Bubik, Gábor Máté, Sándor Márai, Dezső Kosztolányi & György BÁNFFY on Apple Music. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy.
Legnagyobb hatást az ékírás metafora kelti: " rá ékírással van karcolva ritka, / egyetlen életének ősi titka". A modern időkre utal a záró gondolat: "Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer". A versből azt sem tudjuk meg, hogy hol élt az elhunyt. A konkrét helyszín hiányát a "Nem leled... se itt, se Fokföldön, se Ázsiában" helyhatározókkal érzékelteti. Az sem derül ki, hogy ki az, akit temetnek, férfi volt-e vagy nő, öreg volt-e vagy fiatal. Ebből az következik, hogy az egyedi megismételhetetlen létünk, mégis általános, mert mindannyian halandóak vagyunk. A költemény alapmotívuma tehát "bármikor-bár hol-bárki" gondolata. Kosztolanyi halotti beszed. Ennek ellentétét képezi az ember egyedisége. A költő az emberi lét megismételhetetlen és egyedi voltát a "Nem élt belőle több és most sem él, / s mint fán se nő egyforma két levél" hasonlattal érzékelteti. A kincstár- metafora az élet értékét hangsúlyozza. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki a fény-metafora is. Ez a fogalom a Boldog, szomorú dal befejező részéhez kapcsolódik, mivel itt választ kapunk arra, hogy mi az a kincs, amire vágyott.
A középkori nagy dimenziókból Kosztolányi kisebb dimenziókba teszi át a halottól való búcsúzás szertartását. Miközben a halott alakját jelentéktelen hétköznapi mozaikokból rakja össze, ezekből egy autonóm egyéniség feledhetetlen és megismételhetetlen alakja bontakozik ki. Kosztolányi kései nagy verseire jellemzők az ilyen apró mozdulatok. Utal itt is az egyediségre és arra, hogy soha nem ismétlődhet meg ez a csoda. Az ember megismételhetetlen kincs: " a homlokán feltündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlenegy. " Lényének rendkívüliségét a halál emeli ki. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Kosztolányi dezső halotti beszéd. Oldalak: 1 2 3 4