Az iskola "legújabb kori" történetében nagy fordulópont volt 1996. Ebben az évben került sor a Hajdú utcai és Csata utcai iskola összevonásra. A két intézmény értékeiből, hagyományaiból közös értékek és hagyományok kialakítása, egy új és egységes iskolaközösség jött létre. 2001 őszén iskolánk a XIII. kerületben elsőként kapta meg a Minőségbiztosított iskola címet. Azóta büszkén viseljük a Minőségi nevelési- oktatási intézmény címet. 1958 2004 -ben a Csata Utcai Általános Iskolába költözött a Szent László Általános Iskola. Ekkor kaptuk meg a "Pro Scholis Urbis" kitüntetést, mellyel az iskolánkban folyó magas szintű oktató-nevelő munkát ismerte el a Fővárosi Önkormányzat. 2009 -ben iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. 1. 4 pályázatának nyertese lett. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben Angyalföldi Komp projekt megvalósításával 23 millió Ft támogatásban részesült. A pályázat célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése, a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek elterjesztése volt.
1965 Az első világháború idején az iskola helyileg a Szent László útra költözött, s ott váltakozó tanítással dolgozott. Ez idő alatt az épületet hadikórháznak használták. Csak 1921-ben költözhetett vissza az eredeti épületbe. Ekkor már napközi otthont is biztosított a rászorulóknak. 1943 -tól ismét hadikórház volt az épület, 1945. szeptember 15-én kezdődhetett meg ismét a tanítás 11 osztállyal és 8 évfolyammal a Gömb utcai szárnyban. 1965 -ben jöttek létre az első koedukált osztályok, 1969-ben, pedig megtörtént a Csata utcai fiúiskola és a Gömb utcai leányiskola összevonása Csata utcai Általános Iskola néven. Ettől az évtől kezdve évfolyamonként egy-egy testnevelés tagozatos osztály indult. A mozgás megszerettetése, a rendszeres testmozgás a mai is hangsúlyos szerepet kap iskolánkban. Az iskola tanulói évtizedek óta kiemelkedő országos sportteljesítményeket érnek el. Az egykori diákok közül is szép számban nyertek Európa-, illetve világbajnokságot és olimpiai aranyat. A leányiskolában végzett Müller Katalin és Ducza Anikó tornász, az iskola diákja volt Ferjáncz Attila autóversenyző, Fábián László öttusázó és Szabó József úszó.
Versenyeredmények 2020/2021. Versenyeredmények 2019/2020. Versenyeredmények 2018/2019. Kerületi és országos versenyek 2017/2018 Kerületi és országos versenyek 2016/2017 Kerületi és országos versenyek 2015/2016 Galéria Kapcsolat © 2013 Csata Utcai Általános Iskola Powered by One Designs
Itt felépült egy 16 tantermes, korszerű iskolaépület 2, 4 milliárdból. A szülők egy csoportja azóta is tiltakozik: aggódnak többek között a távolság, a megszokott családias légkör és a hagyományok elveszése miatt. Sérelmezik, hogy a szülőkkel nem történt meg a törvény által előírt előzetes egyeztetés az átszervezésről. A tankerület vezetése azonban a legutóbbi testületi ülésen úgy nyilatkozott, nem átszervezés történik, csak a Bartók-épületben szüneteltetik a feladatellátást. Kotroczó Béla azt mondta, az oktatásért felelős belügyi tárcát azért keresték meg, mert álláspontjuk szerint az átköltözéssel új székhelye lesz az intézménynek, amiről viszont előzetes egyeztetést kellett volna tartani és miniszteri döntésre van szükség hozzá. Az átszervezést már korábban megtámadták – a belügytől a helyzet tisztázását kérték. Ha nem kapunk a határidőig választ, bírósághoz fordulunk, kérve, hogy mondja ki a jogsértést és akadályozza meg az átszervezést – tette hozzá. Közben a bútorokat elkezdték átszállítani a Szegediről az Almási utcára.
Amikor pénteken ott jártunk, asztalokat, padokat láttunk az udvarra pakolva – várták a teherautót. Az egyik szülő érdekvédelmi egyesületük közösségi oldalán a költöztetés hírére reagálva megjegyezte: szívesen segédkezik a bútorok visszahordásában.
A XX. század elején Bárczy István Iskolaépítési Programjának második ciklusában, 1911-ben készült el és nyitotta meg kapuit a közel 100 éves alma mater. Tervezője Baumhorn Lipót volt. A műemlék jellegű, szép épület 2000 óta az önkormányzat döntése alapján hivatalosan is védett helyi értékké vált. 1956 – 1964 A megnyitás évében külön fiú és leányiskola működött a Gömb utca 53. szám és a Csata utca 20. szám alatt. A következő évben óvodával bővült az intézmény. A fiúiskolába 698 tanuló iratkozott be. Az átlagos osztálylétszám 55-60 fő, a mai tapasztalataink szerint feltűnően magas volt ez idő tájt. Az iskola első igazgatója, Kovács Béla, cipőjavító-műhelyt is üzemeltetett az épületben, ahol januártól májusig ingyen javították meg a szegény gyerekek cipőjét. Az oktatási intézmény tevékenysége gazdagodott, amikor megalakult az iskolán kívüli Népművelési Bizottság helyi szerve, amely kultúrdélutánokat, ismeretterjesztő előadásokat szervezett a környéken lakóknak és a szülőknek. Ezeken a rendezvényeken 200 – 250 szülő vett részt.
A Bartók-iskola udvarán bútorok várnak az elszállításra. Fotó: Szabó Imre Szombaton délután ismét zenés demonstrációt tartanak, ezúttal az iskolaépület előtt azok a makói Bartókos szülők, akik nem értenek egyet azzal, hogy a következő tanévet már az ő gyerekeik is az Almási utcai iskolában kezdjék. A szülők egyike jogászként megtámadta az átszervezést – a tankerület közben költözteti a Bartók-iskola bútorait az Almási utcára. A szombati demonstrációt követően hétfőn lesz a makói Bartók-iskoláért zajló jogi csatározás következő fordulópontja, eddig a határidőig kell ugyanis a Belügyminisztériumnak válaszolnia a tiltakozó szülők beadványára – tájékoztatta lapunkat a szülői érdekképviselet jogász tagja, Kotroczó Béla, maga is egykori itteni diák. Mint korábban megírtuk, a Maros-parti városban a Bartók székhelyintézménnyel és Almási utcai tagintézménnyel működő Makói Általános Iskola bartókos diákjait, illetve a szülőket a tanév végén tájékoztatták arról, hogy szeptembertől az Almási utcában folytatódik az oktatás.
Martonvásár újra nyit! A Nemzeti Filharmonikusok előadásában július három hétvégéjén szombat esténként újra felcsendülnek a német zeneszerző, Beethoven művei. fotó: Máté Péter Éveken keresztül Beethoven mellett a természetet, a nyarat és a felszabadult zenélés örömét ünnepeltük ezeken a hangversenyeken. Idén ez kicsit másképp lesz. "Páratlan időszakon vagyunk túl, ezért is döntöttünk úgy, hogy idén Beethoven szimfóniái közül a legdrámaibbakat mutatjuk be, amelyek szó szerint is, és átvitt értelemben is páratlanok. Az elmúlt egy év a mélységek megéléséről szólt. Jöjjenek velünk Martonvásárra, és éljük meg együtt a magasságokat! " – invitálja közönségét Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója. Egy ilyen páratlan koncertsorozathoz a martonvásári Brunszvik-kastély kertje tökéletes helyszín, hisz az egyik legromantikusabb park Magyarországon. Nemzeti filharmonikusok martonvásár irányítószám. Nem csoda, hogy Beethovent is magával ragadta a hely szépsége, és ha lehet hinni a szóbeszédnek, akkor nemcsak a természet bujasága, hanem a Brunszvik nővérek bája is vonzotta a mestert, így kedvenc tartózkodási helye lett.
A számos versenyen sikerrel szerepelt Horti Lilla a fiatal magyar énekesgeneráció kiemelkedő tehetségű tagja. Török Levente a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen végzett, 2018 óta az Ulmi Színház első karmestere, 2021 nyarán pedig megnyerte a valenciai Llíria 1. Nemzetközi Karmesterversenyét. Páros számok derűje "Tud a matematika olyan jelenségről, mely szerint a páros számok vidámabbak, mint a páratlanok? Aligha, sőt állítólag az ókori rómaiak szerint a páros számok balszerencsét jelentenek. Martonvásár újranyit – Beethovennel a szabadban – kultúra.hu. Az idei martonvásári nyár Beethoven-programjaiban a nagy és súlyos, komoly mondanivalójú, "világmegváltó" páratlan szimfóniák: a Hős előtt tisztelgő Harmadik, a Sorssal viaskodó Ötödik, a Tánc apoteózisát zengő Hetedik, az Örömöt megéneklő, mámoros Kilencedik helyett ezúttal a könnyedebb párosak – a Második, a Negyedik, a Hatodik és a Nyolcadik – játékosságát és derűjét idézzük. A három kiváló művész, Antal Mátyás, Kocsár Balázs és Török Levente a magyar karmesterek három eltérő generációját képviseli, a szólisták a hazai énekes és hangszeres előadó-művészet legjobbjai.
Beethoven 1808-as szerzői estje bravúros zárószámának szánta. A rögtönzés hatását keltő zongoraszólót – a bemutatón a szerző valóban improvizált – a zongora és a zenekar párbeszéde követi, majd belép az énekkar is. A darab utolsó szakaszának zenei anyagát az 1794–95-ben komponált Viszontszerelemnek ( Gegenliebe, WoO 118) az Örömóda dallamával rokonítható témája uralja. Ezért és a formai hasonlóság miatt a Karfantáziá t szokás Kis Kilencedik nek is hívni. 2019. július 20., szombat, 19:00 (esőnap: július 21. ) BEETHOVEN: Egmont-nyitány, op. 84 III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37 VIII. (F-dúr) szimfónia, op. Nemzeti Filharmonikusok Martonvásár. 93 Közreműködik: Fejérvári Zoltán – zongora Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Halász Péter Beethoven 1810-ben Goethe Egmont jához írt kilenc részből álló kísérőzenét, amelyhez néhány héttel később illesztette a hősi jellegű nyitányt. A lassú, gyászos kezdést a lendületes, makacsul előretörő főtéma követi. A nyitányt az elsöprő erejű Győzelmi szimfónia zárja. A III. zongoraverseny – Beethoven egyetlen moll hangnemben írt versenyműve – 1800-ban keletkezett.
Kocsár Balázs a hazai karmestertársadalom középgenerációjának prominense, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója. Páros számok derűje "Tud a matematika olyan jelenségről, mely szerint a páros számok vidámabbak, mint a páratlanok? Aligha, sőt állítólag az ókori rómaiak szerint a páros számok balszerencsét jelentenek. Az idei martonvásári nyár Beethoven-programjaiban a nagy és súlyos, komoly mondanivalójú, "világmegváltó" páratlan szimfóniák: a Hős előtt tisztelgő Harmadik, a Sorssal viaskodó Ötödik, a Tánc apoteózisát zengő Hetedik, az Örömöt megéneklő, mámoros Kilencedik helyett ezúttal a könnyedebb párosak – a Második, a Negyedik, a Hatodik és a Nyolcadik – játékosságát és derűjét idézzük. A három kiváló művész, Antal Mátyás, Kocsár Balázs és Török Levente a magyar karmesterek három eltérő generációját képviseli, a szólisták a hazai énekes és hangszeres előadó-művészet legjobbjai. Nemzeti filharmonikusok martonvásár önkormányzat. Várjuk Önöket Beethoven-muzsikával, három gyönyörű nyári estén, a martonvásári Brunszvik-kastély parkjának lombjai alatt!
Szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt, melyen a különböző akadályozottsággal élő fiatalok szeretnék megosztani a közös muzsikálás örömét a hallgatósággal. Időpont: 2014. október 17. péntek 15 óra Biatorbágy, Faluház, Baross Gábor u. Nemzeti filharmonikusok martonvásár térkép. 1. Fellépő együttesek: Szivárvány Együttes – Tordas Színvarázs Ulwila Zenekar – Martonvásár Fészek Drámacsoport – Biatorbágy Szakács Máté és Györök Márk – Biatorbágy, Székesfehérvár Felhőjáró Drámacsoport – Százhalombatta Csengettyű Együttes – Érd Para-ra kórus és Bolyki Balázs – Budapest A koncert előtt és után a fiatalok kézműves munkáiból kiállítás és vásár lesz. A belépés ingyenes. A rendezvény szervezője: Bolyki Eszter Addig is egy kis ízelítő a Bolyki Balázs vezette Bolyki Soul & Gospel feat. Parara kórusról készült riportból, melyet a Kapos TV készített Tagged as Biatorbágy, Bolyki Eszter, Faluház, Pászti Miklós Alapítvány, Zene világnapja, esélyegyenlőség + Categorized as Kórusok, Koncertek Pétert pedig Tomas Selc szlovák operaénekes alakítja, aki koncertezett a Kanazawa Szimfonikus Zenekarral, a Johannesbourgi Szimfonikus Zenekarral, az osztrák Clemencic Consorttal és a Savaria Barokk Zenekarral.