1989. július 6-án halt meg a huszadik század második felének legmeghatározóbb magyar politikusa, Kádár János. Gyászszertartása legalább akkora eseménynek számított, mint Nagy Imre és társai újratemetése, melyet nem egészen egy hónappal korábban rendeztek meg. Tavaly, halálának harmincadik évfordulóján minimális diskurzus zajlott megítéléséről, idén azonban – amikor a rendszerváltás óta telt el ugyanennyi idő – nemigen beszélünk róla. Vagyis beszélünk, de másként. Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran! Több, mint három évtized telt el Kádár János halála óta, azonban az 1956-1989 közötti időszak és vezetője iránti nosztalgia továbbra is él. Azt, hogy ez nem csak egyszerű szófordulat, az utóbbi évtizedekben több közvélemény-kutatás is megerősítette. 2006-ban például a Medián felmérésében a válaszadók 52 százaléka szerint Kádár pozitív szerepet játszott a magyar történelemben és csak 20 százalék gondolta ezt ellenkezőképpen, de hasonló eredményre jutott Vásárhelyi Mária is Csalóka emlékezet című könyvében.
2022. júl 7. 8:25 "Aki nincs ellenünk, az velünk van" – Kádár János hatalma csúcsán, a 70-es években beszédet mond. Mellette Maróthy László (j), akit akkoriban Kádár kiszemelt utódjának tartottak/ Fotó: Fortepan A közép- és kelet-európai rendszerváltások, félforradalmak közül csak a magyarnak "adatott meg" a lehetőség, hogy a pártállami diktatúra legemblematikusabb figuráját és vele az elmúlt rendszert szertartásszerűen szinte egyszerre kísérjék utolsó útjára. Kádár János, az MSZMP egykori első titkára azon a napon, július 6-án halt meg, amikor a Legfelsőbb Bíróság aznapi ülésén rehabilitálta – azaz felmentette a vádak alól, az elmarasztaló ítéletet pedig törvénysértőnek deklarálta – a Nagy Imre-per elítéltjeit. A rendszerváltás ennél egyértelműbb szimbolikát nem is kívánhatott volna. Az 1956-os forradalom és szabadságharcot eltipró, majd követő rendszer névadója ellensége, Nagy Imre kivégzése jogellenessé nyilvánításának napján távozott az élők sorából. Az 1956. november 4-én kezdődő Kádár-korszak végét az 1985 tavaszán történt események, Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárrá választása, illetve az MSZMP XIII.
Csizmadia Ervin 2017-ben publikált kötetében ugyan nem kifejezetten a "Kádár és Orbán" párhuzamot vizsgálja, de kutatási eredményei jó eséllyel világítanak rá a hazai domináns pártok okaira, az apafigurának beillő, erős politikai vezetők történelmi előzményeire. Említett könyvében azt mutatta be, hogy a magyar történelemben minden nagyobb rendszerváltást követően egy nagy párt került túlsúlyba, míg a többinek a szavazatok maradékán kellett osztoznia. Ez történt a kiegyezés után (Szabadelvű Párt, Nemzeti Munkapárt), 1918 után (Egységes Párt, Nemzeti Egység Pártja, Magyar Élet Pártja), 1945 után (Magyar Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt) és 2010 után (Fidesz). Ennek okát abban látja, hogy egy olyan, erőforrásokban nem túl gazdag országban, mint Magyarország, nem sok esély van a pluralizmusra, így a szűkös tartalékok gyakran futnak össze egy kézbe – amihez egy erőskezű politikai vezető is szükséges (pl. Tisza Kálmán, Tisza István, Bethlen István, Kádár János, Orbán Viktor). Régen minden jobb volt?
A volt miniszterelnök ezt tartja a rendszerváltás egyik kulcsdátumának, mert ettől kezdve már nem az folyt a kormányban, amit a párt akart. "Bejött hét új ember a kormányba, s kifejezetten a szakmai rátermettséget tartottam döntő kritériumnak" – mondta Németh Miklós, megjegyezve: az új kormány már egymást segítő, egymást támogató "csapat volt". Kitért arra is, hogy egy nagyon szűk csapat zongorázta le, hogy mikor és miként engedik ki a nyugati határon az NDK-sokat. Megjegyezte: Horn Gyula, akkori külügyminiszter nem tartozott a "szűk csapatba. " Államadósság A volt kormányfő beszélt arról is, hogy 1981-ben valóságos csődhelyzetben volt az ország. Mint mondta: volt olyan helyzet, hogy felvetődött: "hétfőn ki tud-e nyitni a Magyar Nemzeti Bank (MNB)? ". Rámutatott: egy út maradt, felvetetni magunkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe; az IMF-be és a Világbankba. Németh Miklós szerint Fekete János, akkori MNB-elnökhelyettes "dumálta tele" Kádár János fejét, és miatta duplázódott meg 1985 és 1990 között a magyar államadósság.
Persze a Terror Háza, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Veritas Történetkutató Intézet, a Magyarságkutató Intézet, valamint a kormányközeli sajtó munkatársai rendszeresen publikálnak írásokat az 1989 előtti korszak bűneiről, olykor magáról Kádár alakjáról is. Érdekes módon azonban ugyanilyen vehemenciával esnek neki olyan személyiségeknek is, akik Kádár ellenfelei voltak: ezek közül talán a Nagy Imre vagy ifj. Rajk László emlékezete elleni kirohanások a legismertebbek. Az ellenzéki oldalon igen népszerű a Kádár János és Orbán Viktor közötti történelmi párhuzamok felvázolása: ezek közé sorolhatjuk azt a kismillió internetes mémet, melyben a két politikus egymás mellé photoshopolva parolázik, a idézetfelismerő játékát, de hasonló kijelentést tett legutóbb Vona Gábor is. A jelenség azonban nemcsak az ellenzékre jellemző: tavaly a Mandiner is készített egy "Kádár vagy Orbán" tematikájú videót az utca emberével. Földes György, a Politikatörténeti Intézet egykori főigazgatója viszont óva int az ilyesfajta analógiáktól, mondván, hogy a liberálisok és a konzervatívok ezzel az összevetéssel szeretnék elkerülni a saját hibáikkal való szembenézést.
Két évvel 2009-es halála után az 1967-től 2000-ig készített mintegy 40 ezer képből álló hagyatéka a Móra Ferenc Múzeumba került, ahol a szakemberek digitalizálták minden darabját, és a közelmúltban kutathatóvá tették, itt bukkant rá a történész számos állampárti vezetőről készült, eddig ismeretlen fotóra. A '80-as években Enyedi Zoltán két fényképezőgéppel kamerával dolgozott, a hivatalossal végezte a megbízásait, a másikkal pedig más szögből, más pillanatban lőtt kortörténeti dokumentumoknak szánt képeket saját magának – mondja a Medgyesi Konstantin. Ez is egy olyan fotó, amit valószínűsíthetően eleve a saját gyűjteményébe szánt, a későbbiekben pedig ez az egyébként történeti értékű fotográfia "elfelejtődött". A morcos Kádárt ábrázoló felvétel az Enyedi-hagyaték egyik rendkívül értékes darabja: nemcsak a pártfőtitkár dühös, haragos, kissé mégis rémült arckifejezése okán, hanem mert a vég kezdetének történelmi pillanatában készült. A rendszerváltó folyamat korai szakaszának egyfajta képi metaforája is lehet.
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: A(z) Autó - motor és alkatrész kategóriában nem találtunk "Minőségi használt" termékeket. Nézz körbe helyette az összes kategóriában. 11 10 12 9 5 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Minőségi használt auto école. Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Autó-motor alkatrészek és felszerelések Az autókat folyamatosan karban kell tartani, valami elromlik, elkopik, felújításra vagy cserére szorul. A szükséges alkatrészek, felszerelések beszerzése némi körültekintést igényel. Ha online vásárolunk személygépkocsi alkatrészt és felszerelést, először nézzünk körül, ismerjük meg az aktuális árakat. Lehetőleg vásároljunk eredeti, gyári alkatrészt, azonosítsuk be, hogy biztosan a mi autónkhoz gyártották-e, mivel még a kis eltérések is komoly hibákhoz vezethetnek. A gépkocsink gyártójának weboldalán érdemes megkeresni az adott típusra kiadott alkatrész listát, így megtudhatjuk, hogy az eladásra kínált darab biztosan megfelel-e számunkra.
2022. július 4. Idén az első félévben közel 10 százalékkal több használt autót importáltunk, mint egy évvel ezelőtt. A második negyedévben azonban már egyre több problémával kellett szembesülniük az importőröknek. A Datahouse adatai szerint 68965 import használt személyautó került hazai forgalomba Magyarországon 2022 első felében, ami a tavalyi hasonló időszakban regisztrált 62836 darabhoz képest 9, 8 százalékos növekedést jelent. - A használtautó-behozatalt továbbra is a szűkös újautó-kínálat tartja viszonylag magas szinten: az első félévben mindössze 57 ezer új személyautót helyeztek forgalomba, 11 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutó vezérigazgatója. Ezt a három autó-márkát hozza be most mindenki külföldről - ProfitLine.hu. – Azonban a használtautó-import is egyre komolyabb korlátokkal szembesül: a beszerzési országokban is egyre kevesebb az elérhető, minőségi használt autó, mivel az ellátási gondok miatt az ottani vásárlók is a korábbinál nagyobb keresletet generálnak. A magyar importőrök helyzetét ráadásul tovább rontja a 400 forint körüli értéken ragadt euróárfolyam is.
A berendezést, amely a fő eleme a Vajda-Papír dunaföldvári gyára újabb gyáregységgel való bővítésének, az olasz Toscotec cég szállította, szerelte be és helyezte üzembe Dunaföldváron. A világszínvonalú, energiahatékony technológiával felszerelt alappapírgyártó-gép a hamarosan átadásra kerülő új gyáregység "lelke" lesz, óránként 10 tonna, évente 80 000 tonnányi alapanyag-tekercs előállítására képes. Történelmi mélypont: 405 forint felett van egy euró. Európa egyik legnagyobb és leggyorsabb papírgépe biztosítja majd Magyarország vezető higiéniai papírtermék-gyártójának önellátását az alappapírból, és duplájára emeli a cég termelési kapacitását. A beruházás kormánytámogatással valósult meg. Az EP az atomenergiát és a földgázt is fenntartható energiaforrásnak minősítette Az Európai Parlament (EP) elutasította az úgynevezett taxonómia rendelet kiegészítése elleni indítványt, mely megakadályozta volna, hogy a gáz- és atomenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek, ezzel mindkét energiahordozó biztonságos és tiszta energiaforrás minősítést élvezhet - közölte az uniós parlament szerdán.