"A bankkártyás fizetés nem biztonságos, az emberek bizalmatlanok és bonyolult a bevezetése"- szólnak a tévhitek. Megfutottunk már megannyi kört - több pole-pozíciónk van, mint Schumachernek valaha volt-, hogy ezeket a tévhiteket eloszlassuk. Köztük azt is, hogy mi történik valójában egy bankkártyás fizetés során a háttérben? Nem az, amire lehet, hogy első körben most gondolsz. A bankkártyás fizetés jó neked, az ügyfelednek és a banknak is. Mutatom a "miértet". Egy álom a készpénzmentes fizetés? Tudtad, hogy 10% növekedést mértek 2 év alatt azoknál, akik így gondolják? Akinek van bankkártyája, az igyekszik a készpénzfizetést jó messziről elkerülni. Legalábbis bő egynegyede minden szituációban keresi a kiutat. Ezt a számok állítják. 2016-hoz képest 2018 szeptemberéig 10%-os növekedést tapasztaltak a legutóbbi adatfelvétel óta – erről tájékoztatta az MTI-t a Nézőpont Intézet. 2 évvel ezelőtt 800 ezer ember használta minden fizetéskor a bankkártyáját- ha megtehette-, ma ez a szám közel 1, 4 millió.
Csak készpénzes utánvétel van A webáruházak egy része eddig is csak készpénzt fogadott el, többnyire a futárnak is csak azzal lehetett fizetni. Nem filléres árukról van szó sok esetben, hanem több százezer forintos műszaki cikkekről, mobiltelefonokról, számítógépekről, amelyeknél az eladó elvárja, hogy a vásárló egy vaskos köteg készpénzzel egyenlítse ki a vételárat. A hivatalos magyarázatuk a bankkártyás fizetés és más elektronikus megoldások elutasítására az, hogy az drága, és nem fér bele a marzsukba. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy azért ragaszkodnak az ilyen boltok a készpénzhez, mert így könnyebben tudnak ügyeskedni a külföldről behozott áruk áfájával. Hiába vált kötelezővé az elektronikus fizetés januártól, vannak olyan készpénzes webáruházak, amelyek még arra sem vették a fáradságot, hogy legalább az általános szerződési feltételekbe belefoglalják az elektronikus fizetés lehetőségét. Lapunk munkatársa két ilyen üzletnél is érdeklődött az elektronikus fizetési lehetőségről, az egyik válaszra sem méltatta.
Ergo üzit küld a bank felé, "hello fizetnének". 2. Az üzenet eljut a hipermarket elfogadó bankjához, a hipermarket számlájának hitelintézetéhez. 3. Az üzenet – tizedmásodpercek figyeled!? - t ovábbhalad a kártyacég hálózatához. 4. Majd a kártyatársaság hálózata azonosítja a kártyát, és azonosítja a kibocsátó bankot. 5. A kártyatársaság az engedélykérést továbbítja a bank kapcsolódási pontjához. Itt történik meg a "felhatalmazás" feldolgozása a bank saját kártyarendszerében. A Sberbank szakértői a bankkártyás fizetés technikai finomságait itt le is írták neked. Az engedélyre mindösszesen két választ kaphat a rendszer: Van elég zsozsó, és minden oké. Ezt most nem tudjuk teljesíteni, sorry. Azaz igen vagy nem. A kommunikáció végül: igen vagy nem, azaz a hipermarket semmilyen adatodat nem látja Az adataid egy titkosított kommunikációnak hála biztonságban vannak. Akkor is, ha a hipermarketben vásárolsz, és akkor is, ha a neten. A folyamatban lényegi különbség nincs az utóbbinál, kivéve, hogy a kártyaadatokat online esetében te, a felhasználó adja meg.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Az egyházi liturgiákat népszokások és babonák egészítették ki. Ilyen volt többek között az adventi koszorú is, amelyet először a valamikor a 19-20. században készítettek. Ennek ősét 1839-ben egy német evangélikus lelkész, Johann H. Wichern készítette el: egy felfüggesztett szekérkerékre 23 darab gyertyát helyezett és minden nap eggyel többet gyújtott meg. Mára az adventi koszorúra már csak 4 gyertyát teszünk, ami a 4 adventi vasárnapot szimbolizálja. A gyertyák színe hagyományosan 3 lila és 1 rózsaszín. Adventi koszoru jelentese. Minden gyertya egy-egy fogalmat jelképez: az első lila gyertya a hitet, a második lila színű a reményt, a harmadik gyertya a rózsaszín az örömöt és a negyedik lila a szeretetet. Maga a lila szín a várakozást és a bűnbánatot fejezi ki, a rózsaszín pedig nemcsak a közelgő ünnep miatt érzett örömöt, hanem Jézus Krisztus születése kapcsán Mária anyai örömét is szimbolizálja ("örömvasárnap"). A koszorú a hagyományban a remény jelképe, az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Manapság igen elterjedt az Adventi naptár is, főleg a gyermekek körében, akik ezzel az "időmérő eszközzel" várják a karácsonyt.
2021-ban november 28-ra esik advent első vasárnapja. Ezen a napon keresztény és nem keresztyén családok millióinak ünnepi asztalán gyújtják meg az első adventi gyertyát, ami azok számától és színétől függetlenül egyaránt meghitté teszi ezt a szép ünnepet. Az advent szó jelentése az "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken "kisböjtnek" nevezték ezt az időszakot. Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja: vasárnapokra fehér, hétköznapokra és szombatokra piros gyertyák jutottak ( Foto: Wikimedia) Mikor állították az első adventi koszorút? Adventi koszorú jelentése. Az adventi koszorú ősét 1839-ben készítette Johann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzölddel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.