A programban egyéni fejlesztést követően műhelyiskolákban folytatnák tanulmányaikat a diákok és így rész-szakmát szerezhetnek. Rugalmasabb, a piaci igényekhez illeszkedő, a lemorzsolódást hatékonyabban megakadályozó intézményi szerkezet jön létre – nyilatkozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a múlt heti sajtótájékoztatón. KDNP-s kezdeményezésre került be a törvénymódosításba az a javaslat, mely szerint a szülők kötelesek gondoskodni arról, hogy a gyermekük 18 éves korig tanulmányokat folytasson, vagy legalább egy rész-szakmát megszerezzen. Szakképzést érintő jogszabályok. Amennyiben a szülő ennek nem tesz eleget, akár valamennyi, a gyermek után járó juttatást szüneteltethetik. Ennek nyilvánvaló célja az iskolaelhagyók számának csökkentése, melyben Magyarország nem teljesít jól; míg az Unió többi tagállamában egyre csökken a szakmát nem szerző fiatalok száma, addig nálunk ez a szám folyamatosan nő. Különösen érintett ebben a kérdésben a roma kisebbség, ahol 10 gyerekből átlagosan 7 lesz iskolaelhagyó.
Remélhetőleg ez a program az ő számukra is megoldást nyújthat, hiszen a romák számára a tanulás az egyetlen kiút a kilátástalan helyzetből. A szakoktatók státusza Az eddigi közalkalmazotti státusz helyett a jövőben a szakoktatók munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhatnak a munkáltatójukkal. A kormány a versenyképes fizetésre hivatkozva lépteti életbe a változtatást, ám a szakma tiltakozik, a Pedagógusok Szakszervezete szerint ez elfogadhatatlan. A szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény és végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet. Álláspontjuk szerint a béremeléshez nem szükséges a közalkalmazotti viszony megszüntetése, így viszont biztonsági garanciáktól fosztják meg a tanárokat. A törvénymódosítás miatt – közalkalmazotti státusz elvesztése és a szakképzés leválasztása a köznevelésről – november végén tüntetést is szerveznek. Az iskolarendszeren kívüli képzések helyzete Arról, hogy mindez hogyan érinti az iskolarendszeren kívüli képzéseket, egyelőre nincsenek pontos információk. Ami tudható, hogy a felnőttképzésben rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítéseket lehet majd tanulni, és hogy a vizsgáztatás rendszere is megváltozik.
A múlt héten az Országgyűlés megszavazta Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzés átalakításáról. Ennek értelmében a következő, 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Változik a képzések hossza és a szakképzésben részt vevő oktatók jogállása és sok egyéb is. Nézzük a részleteket! Átalakuló képzési struktúra Az első és egyben az egyik legfontosabb változtatás az iskolarendszerű képzés intézményeinek átalakítása. A jövő tanévtől a 3 éves szakképző iskola és az 5 éves technikum közül választhatnak majd a diákok. Mindkét intézményben alapozó képzéssel indul az oktatás, ez a szakképző iskolában egy év, a technikumban két év lesz. Szakképzési törvény 2014 edition. Ezt követi a tényleges szakmai képzés, mely a szakképzőben két, a technikumban három év. A szakképző iskolában további két év esti tagozatos képzés után lehetőség van érettségit tenni, a technikumban az öt éves képzés után érettségi tehető, a technikumi vizsga pedig emelt szintű érettséginek felel meg.
Változik a gyakorlatszerzés módja is. A jövőben ezt csak duális képzőhelyeken, vagyis bizonyos cégeknél tehetik meg a tanulók, és akár 15 éves kortól, munkaviszony keretében, így a korábbi tanulói szerződéses státusz helyett a munka törvénykönyve rendelkezései lesznek az irányadók, kisebb módosításokkal. A Pedagógusok Szakszervezete aggodalmát fejezte ki a rendelkezés bevezetésével kapcsolatosan, úgy látják, így könnyebben sérülhetnek a tanulók jogai. Átalakul az OKJ-s képzési jegyzék, a megszerezhető alapszakmák száma csökken, a képzések struktúrája és hossza is változik, átláthatóbb lesz. Jelenleg az OKJ-ban keverednek a szakmai és tanfolyam jellegű képzések, így 770 képzés van. A 2020-as tanévtől az oktatási intézményekben összesen 174 szakma áll majd rendelkezésre. Szakképzési törvény 2015 cpanel. Ebből 98 technikumi szint, 76 a szakképző iskola szintje – fejtette ki Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár. "A diákok a technikumokban először ágazatot választanak, és általános kompetenciákat sajátíthatnak el, majd utána dönthetnek milyen irányban lépnek tovább.
A törvény az aláábi linken elérhető:
A sorozat készítőit viszont úgy tűnik, hogy egyáltalán nem zavarja, hogy a királyi család nem csípi a show-t, az év végén érkező ötödik évad után érkezik az utolsó, hatodik évad is, ami kapcsán egy nagy meglepetést is tartogat a Korona. Fel fog tűnni ugyanis Katalin is, abból az időből, amikor Vilmossal megismerkedtek az egyetemen, az évad ugyanis a 90-es évekre és 2000-es évek elejére koncentrál majd. 17 érdekesség A korona című sorozatról - Starity.hu. Az viszont, hogy ki fogja játszani Katalint, egyelőre még a készítők előtt is kérdéses, ugyanis felröppentek a hírek, hogy ha nem találják meg azt a színésznőt, aki tökéletes hasonmása az egyetemista Katalinnak, akkor ez a történetszál nem lesz benne az utolsó évadban. Persze aggodalomra semmi ok, minden valószínűséggel meg fogják találni a megfelelő színésznőt, ahogy eddig mindig, mi pedig már alig várjuk, hogy láthassuk az új részeket! Olvasnál még a témában? Akkor katt a galériára! Galéria / 6 kép A koronán túl: Íme a 6 legjobb kosztümös sorozat, ami királyi családokról szól Megnézem a galériát Bezár, vissza a cikkhez Kép betöltése Galéria Hogy tetszett a cikk?
Tényleg baromi sok dolgot lehet tanulni a sorozatból, olyan mint egy izgalmas történelemóra. A királynő nagybátyja, VIII. Eduárd brit király (Alex Jennings), aki szintén az egyház által nem támogatott házassága miatt mondott le a trónról, hiszen ha marad, azzal alkotmányos válságot okozott volna, ezért lett hát testvére a király és éppen ezért öröklődött a korona tovább II. Katalin is benne lesz a Korona című netflixes sorozatban. Erzsébethez. Rengeteg ilyen érdekfeszítő történet van a The Crownban, miközben az egész mégis nagyon elegáns és drámai marad. Ehhez nem csak az elképesztően drága díszletek (kb 5 millió dollár volt epizódonként a sorozat) és az eredeti ékszerek pontos másolatai segítenek, hanem a zene is, amit Hans Zimmer komponált. Nagyon jó a struktúrája a sorozatnak, és hiába a sok száraz tény, amiket történetbe kellett csomagolni, ettől függetlenül nagyon dinamikus, néha baromi drámai és valóban megható tud lenni. Az igazi királyi család hivatalosan nem kommentálta a sorozatot, de nem hivatalosan annyit lehet tudni, hogy az ötlet nagyon tetszett nekik.
A parókákkal ráadásul könnyebben kihangsúlyozták az idő múlását. 13. John Lithgow, aki Churchillt játszotta, vattapamacsokat dugott az orrába, hogy igazán autentikus hangja legyen. Ezenkívül folyton görnyedezve járt, hogy ne tűnjön fel, mennyivel magasabb volt az egykori miniszterelnöknél. 14. Habár nagyon ügyeltek a készítők a sorozatban előforduló tárgyak hiteles kinézetére, semmiből sem használtak eredetit, csak másolatokat. 15. Margit hercegnő ruhatárát Párizs inspirálta: a hercegnő kicsit merészebb stílusát franciás eleganciával próbálták visszaadni a jelmeztervezők, tudván, hogy Margit nagyon szerette a Dior divatházat. 16. II. A korona sorozat 5 évad. Erzsébet viszont teljesen más stílust kapott: nála a készítők arra akarták helyezni a hangsúlyt, hogy a királynőnek nem létkérdés, miben jelenik meg. A ruhái és a színek egyszerűek, leginkább kényelmesek, amelyeket valami csinosabb kiegészítővel párosítottak. 17. Claire Foy és Matt Smith teljesen beleásták magukat a szerepekbe: egy egész csapattal együtt néztek utána a királynő és Fülöp herceg életének.
György (akiről A király beszéde című film szól) meghal. Fiú örökös híján Elizabeth kerül a trónra, azaz a most 87 éves II. Erzsébet (Claire Foy), akit a trónra lépés kicsit váratlanul ért, mert még csupán a húszas évei közepén járt. Hiába a rengeteg előjog, ami Nagy-Britanniában az uralkodókat megilleti, ilyen fiatalon, pláne nőként, ekkora hatalommal a kézben, a politika elittel körbevéve nem volt könnyű dolga II. Erzsébetnek. Érdekes, hogy a népet imádata és tisztelete ellenére általában nem nagyon érdekli az uralkodó személye, aki igyekszik minimálisan belefolyni a demokratikus kormányzásba. A koronavírus sorozat áldozatai (frissítve) - Sorozatjunkie. Általában nem a személyüket szokta kritika érni, hanem a monarchiát, mint intézményt, ha valaki elégedetlen velük, ennek ellenére a tradíció és az egység fenntartásában mégis komoly szerepük van. Egyfelől nézve ez csupán egy cirkusz drága ékszerekkel a Buckingham-palotával a háttérben, másrészről azonban egy kulturális örökség és szimbólum, amelyhez idomulni kell, amelynek meg kell felelni. Nagyon jól mutatja be a sorozat, hogy milyen nehézségekkel bírt összeegyeztetni a hivatali és a családi életet.
A sztori várhatóan Károly és Diana válása, az azt megelőző kölcsönös hűtlenségek, András herceg és Sarah Ferguson botrányai (nem a közelmúltbeli szexbotrány, hanem a válásukhoz vezető történések) és Diana tragikus végkimenetelű autóbalesete körül forog majd. Lady Diana 1996-ban. A korona sorozat szereplok. Forrás: Mark Reinstein / Corbis via Getty Images Igen! A koroná t eredetileg is hat évadosra tervezték, s habár 2020 elején a Netflix meglebegtette, hogy az ötödik évad lesz az utolsó, tavaly júliusban szerencsére meggondolták magukat, és a széria írója/ötletgazdája, Peter Morgan bejelentette, hogy el fog készülni a hatodik évad is. Az alkotóknak ugyanis rá kellett döbbenniük, hogy annyi drámai esemény történt a királyi család életében a kilencvenes években, hogy azt lehetetlenség egyetlen évadba belesűríteni. "Hamar világossá vált, hogy ahhoz, hogy érvényt szerezzünk a sztori gazdagságának és komplexitásának, vissza kell térnünk az eredeti terveinkhez, és megcsinálni a hatodik évadot is" – hozta nyilvánosságra akkor Morgan egy közleményben.
A sorozatban úgy tűnik, hogy a királynő férje (Matt Smith) is nehezteli ezt, hiszen például gyerekeit is át kellett nevezni a királyi család nevére és pár hasonló dolog, amik apró húzásnak tűnnek, de a királynő férjeként meg kellett érni a feladatra, miszerint az ő munkája nem más, minthogy az ország legmagasabb rangú emberének a férje legyen. II. Erzsébet királynő a rangján kívül azonban anya is volt, feleség is és testvér. Hiába vágyik minden kislány arra, hogy királynő legyen, egy egész tömeg imádja őt feltétel nélkül, palotában lakjon és olyan elképesztő ékszergyűjteménye legyen, amilyen a mesékben sincs; attól még – ezután a sorozat után legalábbis biztosan – elmondhatjuk, hogy ez egy baromi melós munka, ami nem csak értelmi, de érzelmi energiákat is bőven feléget. A korona sorozat videa. Sok mindennel feldobták még a sorozatot; például elképesztően jól bontják ki Winston Churchill (John Lithgow) történetét és kapcsolatát az uralkodói házzal. A királynő húgának, Margit hercegnőnek a sztorija(Vanessa Kirby), akinek személyisége sokkal élénkebb volt nővéréjénél, ezzel együtt megosztóbb is, ráadásul az ő szerelmi története nagyon szépen ível át a The Crownban, hiszen egy elvált férfival akart frigyre lépni, ez azonban királyi családban nem megengedett és ha még az is lenne, akkor is rombolná a hírnevet és a konzervatizmushoz ragaszkodó képviselőket.