Lőrinc barát "bábáskodását" dramaturgiailag ez magyarázza. De Shakespeare a reneszánsz gondolkodásmód és életszemlélet világias alakjaként is szerepet ad a barátnak. Az a tény, hogy szerelmesek házasodnak, feltétlenül az új világszemlélet, a reneszánsz polgári szemlélet diadala. De hát itt nincs győzelem, csak vesztesek vannak. A felmutatott új értékrend még nem tud érvényesülni. Szívfájdító tragédiába hajlik a szerelmesek sorsa. Talán Shakespeare kiábrándultsága okozza ezt a zárlatot. William Shakespeare - Elemzések. Csak találgatni lehet az okokat, hiteles bizonyíték csakúgy, mint annyi más kérdésre, itt sem áll rendelkezésre. Titokzatos szerző titokzatos darabja a Romeo és Júlia. Mégis az egyetemes szerelemélmény alapképletét, legszebb és legtisztább megnyilatkozását látjuk Shakespeare művében. Drámai sűrítés: a nyelvi elemeknek oly módon való alkalmazása, hogy a közléshez asszociálható tudattartalmak minél gazdagabbak lehessenek.
összefoglaló: 1. felvonás, 2. jelenet Verona másik utcáján Capulet párizssal sétál, a herceg nemes rokona. A kettő megvitatja Párizs vágyátharry Capulet lánya, Júlia. Capulet boldog, hanemazt állítja, hogy Júlia – még nem tizennégy – túl fiatal ahhoz, hogy férjhez kéri Párizst, hogy várjon két évet. Biztosítja Párizst, hogy udvarlóként kedveskedjen neki, és meghívja Párizst a hagyományos álarcosbálra, amelyet azon az éjszakán tart, hogy Párizs elkezdhesse Julietet és megnyerje a szívét., Capulet egy szolgát, Pétert küld, hogy meghívja az emberek listáját az ünnepre. Ahogy Capulet és Paris walkaway is, Peter sajnálja, hogy nem tud olvasni, ezért nem fogja tudni teljesíteni a feladatát. Romeo és Benvolio még mindig azon vitatkoznak, hogy Romeow képes lesz-e elfelejteni szerelmét. Péter arra kéri Rómeót, hogy olvassa el a listát neki; Rosaline neve az egyik a listán. Indulás előtt Péter meghívja Rómeót és Benvoliót a buliba-feltételezve, hogy nem Montague-k., Benvolio elmondja Romeo-nak, hogy az ünneplesz a tökéletes alkalom, hogy összehasonlítsuk Rosaline-t a másikkalgyönyörű nők Verona.
Alig volt ö ti éves, ínár ismerte a hetüket, melyeket édes atvja-ura hamuba irt neki. Az iskolában rövid idő. íatt megtanult olvasni. A tanító ur nagyot nézett, mikor észrevette, hogy Jánoska túltesz tanuló társain. Mindjárt elsőnek ültette az iskolában... Arán}' János első maradt aztán mindig, sőt többet is tanult, mint a mennvil a tanító ur feladott. Mert kegyetlen módon szerette a könyveket mindig azokat bújta. Még alig ért a diák osztályig, már a játszás közben történt dolgokat rímekbe, rigmusokba szedte. 11a pedig a tanuláson felül még akadt ideje, akkor segített apja-urának egyetmást a gazdaságban. * * Szalontán már nem tanulhatott Arany János tovább, mert nem volt nagyobb iskola. Hát 1833. esztendő novemberében elment Debreczenbe, a nagy kollégiumba. A szegény földmives fim bizony nehéz napokat élt. Keresménye csak akkor volt, ha egy-egy temetésre elment énekelni. Hazulról is szűkén kapott segítséget, mert hiszen nem tellett. Egy ideig tűrte a sanyarú napokat. Arany jános a kertben elemzés. De aztán tovább nem bírta.
Jöjjön Arany János: Kertben című költeménye. Kertészkedem mélán, nyugodtan, Gyümölcsfáim közt bíbelek; Hozzám a tiszta kék magasból Egyes daruszó tévelyeg; Felém a kert gyepűin által Egy gerlice búgása hat: Magános gerle a szomszédban – S ifjú nő, szemfödél alatt. Kevés ember jő látogatni, Az is csak elmegy hidegen: Látszik, hogy a halott szegény volt, Szegény s amellett idegen. Rokonait, ha van rokonja, Elnyelte széles e világ; Nem nyit be hozzá enyhe részvét, Legföljebb… a kiváncsiság. Műhely körül a bánatos férj Sohajtva jár, nyög nagyokat; Ide fehérlenek deszkái, Épen azok közt válogat. Amaz talán bölcső leendett, Menyegzős ágy eme darab: Belőlük elhunyt hitvesének Most, íme, koporsót farag. Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; Ha nő szegény, az életkönyvből Nehéz első betűt tanul! Ölében rázza egy cselédlyány, Duzzogva fel s alá megyen: "Sirj no, igazán sirj! " kiált rá, S megveri, hogy oka legyen. A kertben arany jános. A fák sebeit kötözöm; Halotti ének csap fülembe… Eh, nékem ahhoz mi közöm!
A szemlélődés tárgya nem a kert: a beszélő a magasban felhangzó "egyes" daruszóra és a kertjén túl levő "magános" gerle búgására figyel fel: Hozzám a tiszta kék magasból Egyes daruszó tévelyeg; Felém a kert gyepűin által Egy gerlice búgása hat: Magános gerle a szomszédban – S ifjú nő, szemfödél alatt. A társaitól elszakadt daru és a párját vesztett, magányos gerle látszólag jelentéktelen motívumok, de meglehetősen tragikus színt kevernek az elégikus hangulatba. A magányos gerle olyan természeti kép, amely egy emberi tulajdonságot fejez ki: az elhagyott szerelmes jelképe, a szerelmi bánatban szenvedő emberre utal. Figyeljük meg, hogy a kertben is milyen csönd van! Ez egy nagyon csöndes vers. Arany János: Kertben. A lírai én csak néha hallja a daru és a gerle hangját: arról nem esik szó, hogy a kertben is lennének hangok. A kert közege a valóságban nem ilyen csendes, hanem madárfüttyös, olyan, mintha kint lennénk a természetben. A fent repülő daru hangja a "tiszta kék magasból" hallatszik le a lírai énhez: vajon mire utal, hogy az ég annyira szép és tiszta kék?
Kiderül azonban, hogy a szituáció mégsem olyan mindennapi, minthogy a szomszédban temetésre készülődnek. A vers beszélőjének csupa rideg, bántó benyomással kell szembesülnie: minden az élet sivárságának levegőjét árasztja magából. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; Ha nő szegény, az életkönyvből Nehéz első betűt tanul! Ölében rázza egy cselédlyány, Duzzogva fel s alá megyen: "Sirj no, igazán sirj! " kiált rá, S megveri, hogy oka legyen. A fák sebeit kötözöm; Halotti ének csap fülembe… Eh, nékem ahhoz mi közöm! Nem volt rokon, jó ismerős sem; Kit érdekel a más sebe? ("sisakos hordák - folytasd az idézetet). Mi mindennek jelképe a kerítés? ("törvény, jog, erőm, munkám, nyugalmam, jutalmam, s jel, hogy vagyok") ellentét: a régi értékek és az új modern feszült ellentéte. Milyen a jelen? Hungarians in Babel :: Arany János: Kertben. ( Idézz) 5. Embertelen világ ban milyen értékek et emel ki? Pl. "a tejnél édesebb levegő"(embertelenség: I. világháború utáni évek) Alliterációk (=betűrím) keresése, mi a szerepük? Pl. lásd 2. versszak "kikerítve, könnyű) III. A fogalmazást befejező gondolatokkal zárd: pl. újra hangsúlyozni, hogy a költő olykor visszahúzódik a világ zaja elől. Foglald össze, mi a két vers között a legnagyobb hasonlóság, avagy a különbség.
Sokkal nehezebb elfogadni a halál tényét, ha a halott egy fiatal, szép nő volt, aki nem élt még eleget, és nem tudta kihasználni a lehetőségeit. A 2-4. strófa részletes, életképszerű leírást ad a halott nőről, a bánatos férjről és az árván maradt csecsemőről, és elmélkedő reflexiókat is tartalmaz. Arany János: KERTBEN | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Mindhárom motívumhoz részvét és irónia is kapcsolódik: A rokontalan halott nőt kevesen látogatják meg, és azokat is csak a kíváncsiság vonzza oda (" Látszik, hogy a halott szegény volt, / Szegény s amellett idegen "). A sóhajtozva, nyögve dolgozó bánatos férj éppen a deszkák között válogat, amelyekből bölcső vagy hitvesi ágy is lehetett volna, de most már koporsó lesz belőlük. (Figyeljünk fel arra a gondolattársításra, ahogy Arany összekapcsolja a születés, a szerelem és a halál motívumát! ) Az árván maradt csecsemő sír, és emiatt megveri a duzzogó cselédlány, hogy legalább ne ok nélkül sírjon. A cselédlány viselkedése jól jelzi, hogy milyen mostoha sors vár majd az árva gyerekre. Abból tehát, amit a kertészkedő lírai én a gyászba borult szomszéd háznál lát, nagyon lehangoló világkép bontakozik ki.