Tudtad, hogy Pécsen világörökség is található? És hogy ez egyben a legnagyobb bejárható föld alatti római kori régészeti terület Magyarországon? A Tadzs Mahalt, a Grand Canyont vagy a Kínai Nagy Falat is tartalmazó UNESCO világörökség lista kiemelkedő kulturális és kiemelkedő természeti értékkel bíró helyszíneket különböztet meg. Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO listájára, kultúrtörténeti világörökség kategóriában. A IV. századi sírépítmények az ókori Itálián kívüli legnagyobb összefüggő kora keresztény temetőegyüttes, amely építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. Pécs, ókeresztény temető. Az északi és nyugati római provinciák késő római temetőiben általában nem volt jelentősebb mennyiségű kőből épített temetkezőhely. Sopianae ókeresztény temetőjének a sajátossága, hogy itt nagyszámú ilyen építmény koncentrálódott.
Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák - lévén nagyrészt a IV. században emelték őket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték. Szórványos források már a XVIII. század elején is említést tesznek római kori leletekről, a tudományos feltárás azonban csak a Péter-Pál sírkamra 1782-es felfedezésével indult meg. A jelenleg legutolsó, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögű sírkamra feltárása 2000-ben kezdődött. A közben eltelt több mint két évszázad során a középkori városfalon belül összesen 16 sírkamrát és több száz sírt tártak fel, valamint több ezer késorómai lelet került napvilágra. A viszonylag kis területet átfogó ókeresztény temetői épületegyüttes az Olaszországon kívüli nekropoliszok közül a legnagyobb és legjelentősebb, falfestése csak a Róma városi katakomba-festészethez hasonlítható.
Miért olyan különleges és figyelmemre méltó a sírkamra? Nos, legfőképpen azért, mert az ókeresztény temető még az egykori Római korból maradt fent és a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét. A VI. századi temetőt a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. Sírkamrák története Sopianét a Kr. u. II. század elején alapították a rómaiak. A IV. századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentős központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püsköki székhely. Az ókori város ókeresztény közösségétől számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk.
Az ír szetter vadászösztöne ugyanis bármelyik pillanatban előtörhet, s esetleg egy ártatlan galamb okozhatja kutyánk végét, mikor is az a madarat üldözve egy autó alá rohan. A leendő vadászkutyákat már kölyökkortól úgy szoktatják, hogy semmit sem üldözhetnek, de ez egy lakótelepen élő szetternél is hasznos módszer lehet. Ha sétáltatás közben kutyánk pl. macska után iramodna, fektessük le, dicsérjük meg. A megelőzés mindig könnyebb, mint a sorozatosan elrohanó, vadászaton beugró kutyát leszoktatni a nem kívánt viselkedésről. Ír szetter eladó lakások. Érdemes beszerezni egy olyan sípot, melynek egyik végével egyenletes, másik végével trillázó sípjelet lehet kiadni. Az egyenletes sípjel jelentse a hozzám, a másik a "fekszik" vezényszót. Így a kutyát viszonylag távolról is lehet irányítani. Hogy a döntő pillanatban ne kelljen a zsebünkben kotorászni, a sípot akasszuk zsinóron a nyakunkba. Eredeti neve:Irish Red Setter Angol neve:Irish Red Setter Eredete A vörös ír szetter, a szetterek arisztokratája, mondják a fajta elkötelezettjei; de nem kell különösebb szetter-rajongónak lenni ahhoz, hogy lenyűgözzön minket ennek az elegáns kutyának a szépsége, s visszafogottan temperamentumos, kedves viselkedé pillantása, mahagóni színe, s a fajta standardjében is rögzített barátságos természete és vadászatra való hajlamából adódóan az ír szetter a vadászok és az egyszerű városlakók szívét egyaránt képes megnyerni.
Pedig még a XX. század elején sem lehetett munka- illetve kiállítási típusról beszélni. Több korabeli fotó is fennmaradt a Red Setter Clubot alapító Millner ezredes és a fajtával foglalkozók számára szintén fontos Mechan tiszteletes kutyáiról; mindegyikük aktívan vadászó, mégis eredményes kiállítási kutya volt. Szerencsére azért napjainkban is vannak olyan tenyésztők, akik sikeresek kettős céllal (dual purpose) tenyésztett kutyáikkal. A szetterek munkája igen nagy önfegyelmet követel a kutyáktól, sok helyzetben eredendő zsákmányoló ösztönüknek teljesen ellentmondó magatartást kell tanúsítaniuk. Fő profiljuk az apróvad, főleg a szárnyasvad megkeresése és jelzése. Sokan úgy képzik szetterüket, hogy az teljesen "nyúl tiszta" legyen. Ez azt jelenti, hogy pl. fogolyvadászaton hiába ugrik fel a kutya orra előtt egy nyuszi, annak nem szabad utána vetnie magát, hanem tovább kell keresnie a szárnyas vadat. Szegény szetter ráadásul a megtalált foglyot sem üldözheti, hanem azt csak jeleznie illetve a gazda puskája elé terelnie szabad.