A film a 90-es években játszódik egy kis algériai hegyi faluban. Nyolc francia ciszterci szerzetes él itt együtt a helyi muszlimokkal, egészen addig békességben, míg fundamentalista szélsőségesek meg nem támadják a falut. A korábban egyetértésben élő szerzeteseket megosztja a vak testvéri szeretet, illetve a józan gondolkodás. Emberek és istenek [filmpremier] | 24.hu. Végül feloldozást a film drámai vége sem ad. Emberek és istenek (Des hommes et des dieux / Of Gods and Men) Filmelőzetes színes, feliratos, francia filmdráma, 122 perc, 2010
Ugyanakkor a későbbiekben lehet, hogy az Égiek és az istenek összeakasztják a bajszukat, ahogyan annak idején a képregényekben is tették, ahol Zeusz háborút üzent nekik. Az is fontos adalék, hogy még az Égiek sincsenek biztonságban Gorrtól, hiszen a Szerelem és mennydörgés előzetesében is előszeretettel mutogatott All-Black Necrosword ugyanaz a fegyver, amivel az egyik képregényben egy Égit is lefejeztek. És ezzel a fejjel már találkozhattunk is A galaxis őrzői nek hála, hiszen az a bizonyos fej nem más, mint a filmből megismert Tudástér. Istenek és emberek el. Ami a világépítést illeti, Herkulesnek volt egy rövid időre összeálló isteni alakulata, a God Squad, aminek az inuit Narya/Snowbird, a görög Vénusz/Siren és a leghatalmasabb egyiptomi isten, Rá/Atum is tagja volt. Ez persze még egyáltalán nem garancia egy saját filmre, de amilyen ütemben tágul az MCU, nem lennénk meglepve, ha idővel egyre több ilyen kevésbé ismert csoportosulás is reflektorfényhez jutna. Ugyanakkor a Thor: Szerelem és mennydörgés minden bizonnyal nem a fentiekben taglalt istenekről fog szólni, de talán a trailerben leleplezett, panteonban tett látogatással egy kevés ideig bepillantást nyerhetünk abba a tetemes méretű mitológiába, amit a Marvel-képregényekben az évtizedek során kiépítettek (és amihez még egy enciklopédiát is ki kellett adni).
Az utóbbiaknak egy egész filmet is szenteltek már a Marvel Studiosnál, amiből kiderült, hogy ők sokkal inkább amolyan a Westworld által inspirált robotok, akiket az Égiek alkottak meg egy "egyszerű" feladat (az emberek védelmezése) elvégzésére. A képregényekben az emberiség azt hitte az Örökkévalókról, hogy ők is görög istenek, és ez aztán egy olyan törékeny egyezséghez vezetett, amelynek értelmében Zeusz és a "valódi" istenek maradtak a saját kis olimposzi dimenziójukban, míg az Örökkévalók vigyáztak a földiekre. Istenek és emberek magyar. A Chloé Zhao által rendezett filmváltozatban Thenát, Ikarist és a többieket úgy ismerhettük meg mint isteneket, akiket évezredeken át dicsőítettek az emberek, ami miatt az MCU-ban valószínűleg nem lesz szükség arra, hogy a maja és azték isteneket is áthozzák a képregényekből. Az Örökkévalók felett az Égiek állnak, akiknek még náluk is nagyobb hatalmuk van, és méreteikben is simán lekörözik őket. Tekintve, hogy az MCU-ban ezeket a kozmikus lényeket nem az északi és görög istenek világába helyezve ábrázolták, elég kicsit az esély rá, hogy ők is odaüljenek Zeusz asztalához.
Megindító élmény látni a szerezetesekben dúló harcot emberi gyarlóságuk és az Istennek fogadott hűségük között, és míg ebben részt veszünk, szinte el is felejtjük, mi a tét. Annak drukkolunk, hogy legyenek elég erősek, pedig tudjuk, hogy ez a legnagyobb esztelenség egy ilyen helyzetben. De talán épp attól lennének a vesztésre ítélt helyzetnek a győztesei, ha felülemelkednének rajta. És iszonyú kínlódások árán meg is teszik. Elavult dolognak tűnik, de itt igazi katarzis történik. Ez a személyes győzelem egy olyan jelenetben teljesedik ki, amit az utolsó vacsora ihletett, és amely alatt Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjének fő témája szól. A legolcsóbb hatáskeltés, mondhatnánk, de annyira működik, hogy döbbenet. És éppen attól működik, mert azelőtt nem volt semmi hatásvadászat, semmi giccs. Emberek és istenek. Azt kívánjuk, bárcsak itt lenne vége, és írják ki a fekete vászonra, hogy aztán mi lett velük, mert az nyilvánvaló, hogy ez egy igaz történet. De nem ússzuk meg. És nem ússzák meg ők sem, és hosszan kell néznünk azt a képet, ahogy viszik őket a havas Atlasz-hegységben, és ez körülbelül olyan érzés, mintha az emberiség összes borzalmát látnánk egyszerre, a holokauszttól a gulágig.
Lilit azután hagyta el Ádámot, hogy a férfi azt követelte tőle, engedelmeskedjen parancsainak. Lilit ennek nyomán egyszerre a bűn jelképe és a női szabadság megtestesítője lett. A boszorkánysággal is gyakran összekapcsolódott a történelem során a vörös hajszín: már az ókori Egyiptomból származó feljegyzések szerint is szokás volt a vörös hajú embereket feláldozni, hogy a közösség elkerülje a balszerencsét. A középkori Franciaországban a prostituáltaknak – amellett, hogy Párizsban csupán a számukra kijelölt területen űzhették mesterségüket – kötelező volt vörösre festeni a hajukat, hogy megkülönböztessék magukat a "tisztességes" nőktől. Emberek és istenek – kultúra.hu. Az európai középkorban a boszorkánylegendákhoz hozzátett a Júdással való kapcsolat, amely sok esetben odáig szította a népi előítéleteket, hogy a vörös hajat egyenesen a zsidó származás jegyének tartották. Ez visszaköszön például Shakespeare-nél is a kora újkorban: A velencei kalmár című darabjában a zsidó uzsorás, Shylock haja is vörös, és az őt alakító színészek hagyományosan vörös parókát öltöttek.
Jó, nagyon jó, mehetsz a kezdő csoportba — hangzott Zoli értékelése, mely nekem nagyon rosszulesett, hiszen én azt hittem magamról, hogy hú, de mennyire, hogy többet tudok, mint a többiek. Az alapoktól kezdtem, a pöngető fogásával, a legegyszerűbb dalokkal, mint amilyen a Megfogtam egy szúnyogot, a Süss föl nap, a Csön-csön gyűrű, és én próbákon keresztül sírtam, míg végül azt mondta az oktatóm, ha a következő próbán is sírni akarsz, akkor inkább ne járjál, ne erőltessük. Akkor megemberöltem magamat, és eldöntöttem, hogy én mégis odavaló vagyok. Egy év után már föltörtem magamat a nagyobb csoportba, és jó másfél-két év eltelt, mire kimehettem versenyekre vagy föllépni. Nem úgy volt, mint a mai világban, hogy nyolc-tíz próba, s akkor a gyereknek már föl kell lépni, mert az az elvárása a szülőnek. Csön, csön gyűrű – Wikipédia. Fotó: Dinovizija * Citeraoktatóként járja a falvakat, és gyerekeket, felnőtteket tanít. Nagy az érdeklődés a citerázás iránt? — Kilenc faluba járok tanítani, százharminc diákom van. Van falu, ahová egy-két diák miatt járok el, és van település, ahol tizenhatan—tizennyolcan citeráznak velem, meg város, történetesen Magyarkanizsa, ahol három csoportban is tanítok.
00 A tárlatot Francsics László, a Magyar Asztrofotósok Egyesülete elnöke nyitja meg. A kiállítás május 12-ig tekinthető meg. keddtől péntekig 10. 00-18. 00 óráig, szombaton 9. 00-13. 00 óráig Időpont: 2022. április 21. május 12. csütörtök Vitrinkiállítás: Csön-csön gyűrű … Népi játékkészítők kiállítása. Nyitvatartás: hétköznap 10. május 20. péntek
* Mikor szeretett bele a citerába? — Még kiskoromban a nővérem, Lajcsák Mónika által, ő járt citerázni, ám otthon számomra a citera tabu volt, nem volt szabad hozzányúlnom a hangszeréhez, nekem meg még nem volt sajátom. Viszont amikor elment iskolába, én csak "ellopkodtam", amikor meg otthon volt, figyeltem a kezét, hogy s mint csinálja. Csön csön gyűrű játék. Később, amikor nagyobbacska lettem, akkor meg már mutogatta nekem, hogyan kell citerázni, pöngetni, meg lefogni az akkordokat, a bundokat, a hangokat. Kilencévesen pedig elkezdtem járni a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesületbe, ott kezdtem el hivatalosan a citerakarrieremet. Úgy mentem el oda, hogy én tudok citerázni, mondtam is ezt nagy büszkén Kobleher Zoltán oktatónak, aki rögtön rávágta, hát jó, mit tud citerázni? Mondtam, szatmári verbunkot — azt meg a lehető legnehezebb, legösszetettebb eljátszani citerán, legalább négy-öt évig kell citerázni, hogy az ember odáig eljusson. Jó, nézzük — mondta erre Zoli, én pedig eljátszottam tele hibákkal, ahogy lelestem a nővérem kezéről.
Ezen épületeket éppen a napokban kezdték el lebontani. A "Mi lett volna, ha? " kezdetű kérdésekkel és a jóslás folyamatának lenyomataival foglalkozó munkák ebben a (véletlen? ) összefüggésben egészen érdekes konstellációban állnak össze. Fusz Mátyás: Plusz-mínusz három év, fólia, fém, mágnes, 2019, fotó: a művész jóvoltából Január 14-én nyílik az acb Galéria Térjelek címet viselő csoportos kiállítása. Csön csön gyűrű. A tanulmányi tárlat, amely egy hosszabb kutatás első állomása, ahol Bak Imre, Krystian Burda, Ficzek Ferenc, Hopp-Halász Károly, Kismányoky Károly, Pinczehelyi Sándor és Szijártó Kálmán munkáit mutatja be. A tárlat az 1968-ban kezdődött és fénykorát a hetvenes években élő hazai szimpozionmozgalom és a Zománcipari Művek Bonyhádi Gyárában zajló művészeti tevékenység kapcsolatát igyekszik árnyalni – mi a projekt apropóján egy korábbi, Pinczehelyi Sándor Műveletek csillaggal, korpusszal című munkájáról szóló írásunkat ajánljuk újraolvasásra. Január 22-ig tart nyitva Nagy Gabriella festőművész Rendes légy című solo show-ja a Tér-Kép Galériában.