Ügyfélszolgálat H-P 8-16 óráig. Tanúsítvány M8 önzáró anya Anyaga: horganyzott szénacél A vásárlás után járó pontok: 0 Ft Adatok Min. rendelhető mennyiség: 10 db Vélemények Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Kifutás dátuma: 2022-06-14 Garancia Áruházunk Szállítási díjak Ingyenes szállítás 36. 000 Ft felett Vélemények János Mityók | Igazolt vásárlás 2021. 05. 21. Termék visszaküldés Ügyfélszolgálat Ajánlatkérés Csomag nyomkövetés Szállítási és átvételi pontok IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE ÉS ÉRTESÜLJ ELSŐ KÉZBŐL AKCIÓS AJÁNLATAINKRÓL!
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
Magyarázata szerint a mohácsi csata kronológiai elhelyezését a hagyomány határozza meg. A 15-16. századi történeti események elmesélésekor ez a hagyomány a korszak írott forrásaiban - a szerzők vallási hátterétől függően – a keresztény, a muszlim vagy éppen a zsidó naptár, kalendárium jeles napjaiként jelenik meg. A naptárakat azonban időnként meg kellett reformálni, hogy a mindennapi élet és a vallásgyakorlás céljaira használhatók maradjanak, s azok a csillagászati jelenségekhez igazodni tudjanak. Ez történt 1582-ben is, amikor XIII. Gergely pápasága idején a korabeli keresztény világban használt Julián-naptárnak a tavaszponthoz történt 10 napos "elcsúszását" korrigálták. Mohácsi vész. Ezt a többi között azzal orvosolták, hogy 1582. október 4. után az azt követő tíz napot "kihagyták" és a negyedikét követő nap október 15. lett. Kutatók dolgoznak az egykori Hünkár Tepeszi (Császárdomb) helyén Udvar közelében (Fotó: MTI/Sóki Tamás) Pap Norbert kiemelte: ha az emléknapot átcserélnék, az teljes egészében "megzavarná" azt a Mohács-emlékezést, amelynek lassan fél évezredes nemzetépítő hagyománya van.
(A munkában többek közt részt vett Partig Rómeó vágó, Hajnal Ödön grafikus és Magyar Zoltán programozó. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. ) Persze nem csak a középiskolásoknak segíthet, ha látják ahogy a kamera átsuhan a török sereg közel hat kilométer hosszú arcvonala felett, vagy ahogy a fémbe öltözött lovasával együtt közel ezerötszáz kilós csatamén nekiindul a rohamra, hanem azoknak is, akik rendszeresen a History Channelen, vagy a Spektrumon kötnek ki a fotelben szörfözés végén, de a második világháború nagy tankütközetei és Hannibál híres csatái után vágynak már valami hazaira is. Ráadásul a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett, jelenleg pedig a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanító Baltavári nem instruálta Tomori Pált, Szapolyai Györgyöt, Szulejmánt vagy a török sereg oldalán harcoló francia tüzéreket. Nem úgy rendezte a filmet, ahogy Peter Jackson a Helm-szurdoki csatát. Hanem a játék segítségével a fellelhető történeti források alapján modellezte a csatateret, a seregeket, az egyes egységeket, a parancsnolási és irányítási rendszert, aztán betáplálta az ismert taktikát, és várt, hogy a virtuális hadseregek pont ugyanazt tegyék, mint amit 1526-ban a törökök és a magyarok.
Leginkább azért, mert nem volt hova hátrálniuk. A mohácsi vész lezárásaként pedig a diadal tiszteletére Szulejmán egyetlen intésére háromezer hadifogoly fejét vágták le, de ekkor már halott volt a király, Tomori Pál kalocsai érsek, további hat főpap, tizenhat zászlósúr és tizenkét főúr. Meg persze közel 14 ezer katona a magyar oldalról, és a Perjés Géza történész kutatásai szerint kidolgozott szimuláció szerint közel 20 ezer török. Itthon: A mohácsi vész évfordulójának is van már miniszteri biztosa | hvg.hu. A szimuláció a Hadtörténeti Múzeum felügyelete alatt készült, a végső szakmai lektorálást még a héten végzik csak el, így most csak az ütközet első tizenegy percét mutathatjuk meg. Emlékezzünk tehát csak a szépre, jöjjenek a mohácsi csata diadalmas percei, amikor Tomori Pál és a király lovagjai egészen Szulejmán sátráig jutnak! _
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. A mohácsi vész és az ország 3 részre szakadása. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Ez tehát már önmagában is hibás logikai feltevés. Ráadásul a csatavesztésnek sem kellett volna feltétlenül a király halálával járnia. Ezt csak a körülmények szerencsétlen összjátéka okozta: a menekülés előtt nem vette le vértjét, a lovasbaleset után pedig már le sem lehetett venni. Így nem tudták megóvni az életét. Szapolyainak valóban voltak ambíciói a trónra, mikor még az idős és beteg Ulászló uralkodott, akinek akkor még nem volt fiú utóda. Midőn megszületett a trónörökös, s Lajos megélte 20. életévét, az erdélyi vajda nem álmodozhatott arról, hogy valaha is magyar király lehet belőle. Ehhez "történelmi baleset" kellett. Ezért volt óriási tragédia a mohácsi vész. A Szapolyai ellenfelei alkotta tábor persze igyekezett úgy beállítani ezt az eseménysort, mintha gondosan kifundált, eltervezett összesküvés lett volna a vajda részéről. Már 1526 tavaszán rebesgették, lepaktált az oszmánokkal, s a vesztes csata és a király halála után tovább erősödtek ezek a vádak, amelyek a magyar trónra pályázó Ferdinánd propagandájában csúcsosodtak ki.
Ha a zászló lebukott, vagy esetleg elindult visszafelé, akkor az kiépített kommunikációs rendszer, előre begyakorolt hadmozdulatok, vagy legalábbis a vezetőbe vetett feltétlen bizalom nélkül csak egy dolgot jelenthetett egy XVI. századi páncélos nemes számára: hogy menekülni kell, mert minden elveszett. A mohacsi vesz . Ez azonban még nem okozott volna helyrehozhatatlan kudarcot a magyar csapatok számára, hiszen több mint 15 ezres felmentősereg tartott már ekkor is Mohács felé, és az erőket akár újból is rendezhették volna. Ahogy az sem roppantotta volna meg a magyar seregeket, hogy a főként külföldi zsoldosokból álló gyalogság odaveszett, sőt ez talán még meg is nyugtatta volna a királyi kincstárat, hiszen legalább nem kellett kifizetni a zsoldot, és a győzelem esetén járó bónuszt. II. Lajos halála volt az igazi tragédia, hiszen a Csele-patakba fulladt, esetleg Szapolyai emberei által lemészárolt király halálával kihalt a Jagelló-ház is, ami felerősítette a Habsburg-párti és a nemzeti királyt akaró nemesség közti ellentéteket, ami a török támadás közben végzetesen elaprózta a magyar erőket.
Sokminden más A kötet grandiózus vállalkozás. A magyar közélet konfliktusokkal és vitákkal, kormánycsőddel és kormányváltással, meghasonlással és nemzeti egymásra találással tarkított tizenöt esztendejének szinte minden rezdülése érzékelhető a könyvben. S ha a száz év múlva működő történészek – ha egyáltalán lesz még akkor ez a szakma – meg kívánják magyarázni a nagyközönségnek ezt a kort, akkor bátran nyúlhatnak a kötet szövegeihez, mint kordokumentumokhoz. A szerző talán maga sem tudja, miért adta a könyvnek az éterben annak idején gyakran felhangzó alcímet, hogy "határok nélkül", hiszen az 557 oldalon annyi minden más is van. Európai csatlakozás, könyvkiadás üzleti keretek között, gályarab-prédikátorok, a magyar ügy balti aspektusa, orosz birodalmi gondolat, az ismeretlen Horthy, Bruszilov, keserűvíz, Ferenc József. Ahogy az élet diktálta, abban a sorrendben, ahogy a problémák előjöttek ebben a magyar szempontból békés, de korántsem konfliktusmentes időszakban. Forrás: Origo A török-kor átka Több olyan riport is van a könyvben, melyeket összefűznek a szórvány és a népességfogyás tragikus gondjai.