Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulturális adottságai országos viszonylatban is kiemelkedő jelentőségűek, 2009-ben 703 db országos védelem alatt álló műemléket tartottak itt nyilván. Ez az érték országos viszonylatban is kiemelkedő, az országos rangsorban a hatodik helyen szerepel (Magyarországon 2009-ben összesen 9827 objektum élvezett országos védettséget). Az adóellenőrök egyik kedvenc vadászterülete a főváros és környéke, no meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye is - Északhírnök. A műemlékek döntő hányada a megyeközpontban, Miskolcon összpontosul (89), de műemlékeivel kiemelkedik a történelmi Sárospatak (41), Sátoraljaújhely (38), Tokaj (22) és Mezőkövesd (16) városa is. Ezek együttesen a megye műemlék-állományának harmadát adják. Kedvező műemléki és kulturális adottságai kiemelt vonzerőt jelenthetnek a térség turizmusa számára. Számos vár és várrom ( Boldogkőváralja, Regéc, Diósgyőr, Füzér, Sárospatak, Szerencs), történelmi emlék és történelmi helyszín ( Gönc – pálos kolostorrom, Vizsoly – gótikus református templom), Mezőkövesd, Tard, Szentistván – a matyó népcsoport központjai, valamint maga a tokaji borvidék országos, illetve nemzetközi hírnévnek örvendenek.
Területe: 7247, 17 km² Lakónépessége: 674 999 fő (2013. dec. 31. ) Megyeszékhely: Miskolc (161 265 fő, 2013) Járások: Cigándi, Edelényi, Encsi, Kazincbarcikai, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói, Tiszaújvárosi, Tokaji Települések száma: 358 db Általános földrajzi leírás Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk legészakibb fekvésű megyéje, északi határa egyben Szlovákiával szomszédos államhatár is. Az Észak-magyarországi régió része, határos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád megyével. Lakónépessége az ország teljes lakosságának 7%-a. Mind területét (7247, 17 km 2), mind lakosságát (684 793 fő) tekintve második legnagyobb megye az országban. Borsod abaúj zemplén megye ricse. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a települések száma 358, egyetlen megyei jogú városa Miskolc, 27 települése városi rangú, ami az ország városállományának 8%-át teszi ki. Jellemző a nagy településsűrűség, valamint az aprófalvak magas aránya. A megye földrajzi adottságából adódóan az északi térséget feltáró fő közlekedési tengelyek Miskolc térségében kapcsolódnak egymáshoz.
forrás: Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010.
Hol volt a legaktívabb a NAV? Az adóhatóság az ország gazdasági adottságai miatt jellemzően a fővárosban és Pest megyében a legaktívabb. Tavaly is így volt, ezek az igazgatóságok folytatták le ugyanis a tavalyi ellenőrzések több mint harmadát. A fővároson és környékén túl az adóhatóság kifejezetten sok ellenőrzést indított Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében. Borsod-Abaúj-Zemplén megye látnivalók - GOTRAVEL. Az említettek mellett a kiszabott összegek tekintetében Csongrád és Veszprém megye is kiemelkedik. "Mivel a költségvetési szigor a következő évek egyik központi gazdasági témája lesz, várhatóan az ellenőrzések száma is növekedni fog. Érdemes ezért proaktívan készülni az adóhatóságtól érkező megkeresésre a következő időszakban" – mondta dr. Balázsi Ákos, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje.
Közelítően sugaras elrendezésű rendszert alkotva biztosítják egy-egy térség elérhetőségét. Közülük a 3 sz. Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Füzesabony-Mezőkövesd-Miskolc-Szikszó-Encs-Tornyosnémeti-(Szlovákia) főút tölti be a legjelentősebb szerepet. Borsod abaúj zemplén megye térképe. Az É-D-i irányú közlekedési elemek elhelyezkedését a Tiszán átkelési lehetőséget adó műtárgyak határozzák meg. A közúti hálózathoz hasonlóan vasútvonalakra is érvényes a megyeszékhely-centrikusság. A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nem egyszer több települést fűznek fel. Ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma igen magas.
Hegységei rengeteg felszín alatti csodát rejtenek. A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke, itt található az ország legmélyebb barlangja a 250 m mély és 4, 5 km hosszú István-lápai barlang. Borsod abaúj zemplén megye rendőrség. Az Aggteleki-karszt Szlovákiába is átnyúló barlangrendszere Európában is egyedülálló, csakúgy, mint a térségben feltárt "ősemberbarlangok" ( Szeleta-barlang) melyekből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdőterületeinek jelentős része itt található. A napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területeken a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zemplén-hegyaljai és a Bükkaljai tájnak. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Takta-köz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő pusztai gyepei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki.
A telefon számla végösszege: 1000 Ft, az adózás szempontjából figyelembe vett SzJ-számok szerinti összeg: 1150 Ft, a számlában szereplő előfizetői díjkedvezmény: -150 Ft. Melyik összeget kell adókötelesnek tekinteni? Részlet a válaszából: […]... árengedménynek. Egyértelmű, hogy az előfizetői díjkedvezmény üzletpolitikai árengedménynek tekintendő. Így áfa szempontjából a telefon számla végösszegét kell számításba Szja-tv. szerint a magáncélú telefon használat adózása nem tartozik a béren... […] 4. cikk / 17 Otthoni telefon használata Kérdés: A munkavállaló a telefon ját cégügyekben használja. Milyen módon térítheti meg a cég a telefon költségét (otthoni, nem mobil)? Részlet a válaszából: […].. 17 kérdés-válasz a telefon kifejezésre | Számviteli Levelek. tudja megtéríteni! Az lehetne a megoldás, ha a cég a munkavállalójával olyan megállapodást kötne, amely szerint a munkavállaló a telefon használatát teljeskörűen átengedi a munkáltatójának, erről a szolgáltatót tájékoztatják, kérik, hogy munkavállaló... […] 5. cikk / 17 Telefonszolgáltatás le nem vonható áfája Kérdés: A telefon szolgáltatás áfájának 30%-a nem vonható le, ha nincs továbbszámlázva legalább 30%-a.
Részlet a válaszából: […].. aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtójais. A társaság által igénybe vett szolgáltatást alapvetően a telefon beszélgetések tételes kimutatása dokumentálja. Az Áfa-tv. 15. §-ábanfoglaltak így akkor teljesülnek, ha a... […]
Kivételt jelent, azaz nem áll fenn a levonási tilalom a szóban forgó 30 százalékra sem, az áfatörvény 125. § (1) bekezdésének e) pontja szerint, ha a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, azaz azt a cég továbbszámlázza. Ha a vállalkozás adómentes tevékenységet is folytat, vagy felmerül a szolgáltatás magáncélú igénybevétele, úgy az a 70 százalékos rész további megosztását jelenti. Ennek megfelelően, ha a vállalkozás adóköteles és adómentes gazdasági tevékenységet egyaránt folytat, akkor első lépésben az áfatörvény 124. § (3) bekezdésében előírtak érvényesülnek az áfa 30 százalékára vonatkozóan, majd a 70 százalékot kell megosztani az adólevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenység arányában. 23 kérdés-válasz a telefonköltség kifejezésre. Tételezzük fel, hogy a telefonszolgáltatás számlájában felszámított áfa 10 ezer forint, a vállalkozás 60-40 százalékos megosztásban végez adóköteles és adómentes tevékenységet.
Ha az értéke a számla 30%-át meghaladja, akkor a bejövő áfa 100%-a, egyébként csak a 70%-a levonható.
A TK kifizeti a számlát, melyben a telefon 27%, az internet 5% áfát tartalmaz. Mi a teljes, munkavállalói részt 27%-os áfával számlázzuk tovább a dolgozónak, tehát nem bontjuk meg 27%-ra és 5%-ra. A közüzemi díjak továbbszámlázása esetén csak 27%-os áfával számlázhatunk tovább, mert azt az Áfa-tv. kimondja. Helyesen cselekszünk a telefon továbbszámlázása esetében? Részlet a válaszából: […] A dolgozók részére számlázott telefon- és internethasználatot 27%-os áfamértékkel kell számlázni, mert az 5%-os adómérték az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozik, ilyen szolgáltatást pedig intézményük nem nyújt a dolgozóknak. Az internet-hozzáférési... […] 3. Telefon költség elszámolása 2021. cikk / 23 Költségvetési szervnél magáncélú telefonhasználat kezelése Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére?