2009-es Maláj nagydíj Az évad 16. versenye a 17-ből a 2009-es MotoGP-világbajnokságon. Versenyadatok Dátum 2009. október 25. Helyszín Sepang Versenypálya 5, 543 km MotoGP/500cm 3 Pole-pozíció Valentino Rossi (2:00. 518) Leggyorsabb kör Valentino Rossi (2:13. 694) Első helyezett Casey Stoner Második helyezett Dani Pedrosa Harmadik helyezett Valentino Rossi Moto2/250cm 3 Pole-pozíció Aojama Hirosi (2:06. 767) Leggyorsabb kör Aojama Hirosi (2:07. 597) Első helyezett Aojama Hirosi Második helyezett Héctor Barberá Harmadik helyezett Marco Simoncelli Moto3/125 cm 3 Pole-pozíció Marc Márquez (2:13. 756) Leggyorsabb kör Bradley Smith (2:14. 068) Első helyezett Julián Simón Második helyezett Bradley Smith Harmadik helyezett Pol Espargaró A 2009-es maláj nagydíj volt a 2009-es MotoGP-világbajnokság tizenhatodik futama. A versenyt Sepangban rendezik október 25 -én. Ezen a versenyen biztosította be kilencedik (a királykategóriában hetedik) világbajnoki címét Valentino Rossi, aki a versenyen egyébként a harmadik helyen végzett.
A "2009-ben Robert Kubica F1 Maláj Nagydíj" jogdíjmentes szerkesztői fotót használhatja személyes és nem kereskedelmi célokra a Standard Licenc értelmében. Ez a stock kép felhasználható történetek illusztrálására újság- és folyóiratcikkekben és blogbejegyzésekben. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a szerkesztői stock fotókat nem szabad reklámban vagy promóciós anyagokban felhasználni. Megvásárolhatja ezt a szerkesztői fényképet, és nagy felbontásban letöltheti akár 3040x2108 hüvelykben. Feltöltés Dátuma: 2013. szept. 25.
2014. március 29. 13:39 Majdnem utolsó pillanatban (már az időmérőn is túl), de folytatódik sorozatunk. A világbajnokság második állomása az 1999 óta megrendezett Maláj Nagydíj. Az első futam résztvevői közül már senki sincs a mezőnyben, a legrutinosabbnak a 2000 óta versenyző Jenson Button mondhatja magát, aki meg is nyerte a 2009-es félpontos esőfutamot. A legeredményesebbnek az aktív pilóták közül Sebastian Vettel és Fernando Alonso számítanak, három-három győzelemmel, utóbbi három különböző csapat színeiben érte el. Kimi Räikkönen két győzelemmel büszkélkedhet, amelyek közül különösen kedves emléke lehet a 2003-as, pályafutása első diadala. Említést érdemel még a tavalyelőtti verseny hőse, Sergio Pérez, aki Sauberrel lett második, a győzelemért csatázva. A tavalyi futam hozott vicces pillanatot (Lewis Hamilton eltévedése) és konfliktust is (a felrúgott csapatutasítás a Red Bullnál). Vettel 2007-ben a BMW Sauber pénteki tesztpilótájaként vett részt a versenyhétvégén. Az első két malajziai rajthoz állása alkalmával nem szerzett pontot: 2008-ban a Toro Rosso hidraulikai hibája miatt adta fel, 2009-ben Red Bull-al kipördült az esős versenyen, de a félbeszakítás miatt 13. helyezést ért el.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Heber a betű . Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
De gyakorlatilag minden XIX. és XX. sz. során írást kapott nyelv is ilyen, európai hatásra. Ha a modern kor kezdete előtti időszakot nézzük, kb. Héber a beta 2. az mondható el, hogy Fekete-Afrika, Amerika, Óceánia nem rendelkezett írással (egyedül a maják esetében van vita, a maja írás írásnak számít-e, s ha igen, akkor az egy morfémajelölő írás volt, a mai maják már latinbetűs írást használnak), Kelet-Ázsia morfémajelölő írás vagy szótagírás, India: abugida, Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika: abzsad, Európa, Közép-Ázsia: ábécé; csak két, a fentiek alól kivételt képező eset van: Etiópia az abugida írásával és Korea az ábécéjével. Eredetben minden írás két helyről származik az egész világon: van egy nyugati központ és egy keleti központ. A keleti központ vitán felül a mai Észak-Kína. A nyugati központ pedig vagy Egyiptom vagy Suméria, máig vitás, hogy az egyiptomi írás származik a sumérből, vagy a sumér az egyiptomiból, de kb. ugyanakkor jött létre mind a kettő. Logikailag persze az egyiptomi-sumér hatás lenne a meggyőzőbb, de ez nem bizonyított.