Ez az intézmény 1963-ban a szükségleteknek megfelelően kettévált, két kémiai tanszék alakult meg: az Általános és Fizikai Kémiai Tanszék Berecz Endre vezetésével, és a Szervetlen és Elemző Kémiai Tanszék Bognár János vezetésével. Az Áltanános és Fizikai Kémiai Tanszéket 1990-ig vezette Berecz Endre (1987-től 1990-ig egyben az 1987-ben megalakított Kémiai Intézet igazgatójaként is). Utódja Raisz Iván, majd Kaptay György lett. Időközben újabb névváltozás során 1981-ben két tanszék neve Fizikai Kémiai Tanszék ill. Analitikai Kémiai Tanszék lett. E két tanszék egyesült Kémiai Tanszék néven 2004-ben. A selmecbányai és soproni időszak alatt (1763–1948) a jogelőd tanszéket időrendben a következő professzorok vezették: 1. 1763–1769 N. Jacquin 2. 1769–1779 G. Scopoli 3. 1779–1791 Rupprecht Antal 4. 1791–1811 Patzier Mihály 5. A kimia története . 1811–1820 Horing Mihály 6. 1820–1835 Wehrle Alajos 7. 1835–1837 Ertl József 8. 1837–1851 Bachmann József 9. 1851–1857 Hauch Antal 10. 1857–1866 Curter Ignác 11. 1866–1870 Richter Róbert 12.
A külföldi társtanszékekkel az elmúlt években "A környezeti nevelés lehetõsége a kémia oktatásában" címû témában dolgoztunk együtt. E témában 1994-ben nemzetközi konferenciát is rendeztünk Egerben. Ezen kapcsolódásunkból több közös publikáció született, valamint Rácz László habilitációja és inaugurációja.. Tanszékünk két oktatója (dr. Szûcs László, dr. Sárik Tibor) évtizedeken keresztül tagja volt annak az országos bizottságnak, amely az 1978-as új általános iskolai kémiai tanterv koncepcióján dolgozott. Általános iskolai tankönyveket, szakköri füzeteket, munkafüzeteket, ellenõrzõ feladatlapokat írtak és sok cikk jelent meg a fenti témákból. Az 1990-es években a fiatal oktatók belépésével Prokai Béla szerves kémiai technológiából (1994), Murányi Zoltán szervetlen analitikából (1995) készített egyetemi doktori értekezést. Jelenleg a 5 fõ állású oktatónkból Rácz László, Csutorás Csaba és Murányi Zoltán Ph. A középkor története - Kémia - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. D fokozattal rendelkezik. Az 1948. évi megalakulás óta, több mint fél évszázada napjainkig az egri fõiskola kémia tanszéke nappali tagozaton 1185, levelezõ tagozaton pedig 570 kémiatanárt adott a magyar közoktatásnak.
A petrolkémia a kőolajtermékek átalakítási és feldolgozási lehetőségeivel foglalkozó, a szerves kémia egyik válfaját képező tudományág. Az első ipari olajkút kifúrása után alakult ki, mely még a kezdetekben kísérleti tudomány volt. Ez abban nyilvánult meg, hogy a legalapvetőbb anyagokat állították elő, majd szép lassan, mint a szerves kémia, ezen tudomány is a hétköznapok kémiájává vált. Mindezek a tények ismeretlenek, mert a petrolkémiai termékek először csak a felhasználó vállalathoz jut el, majd a sok - sok átalakítás, továbbfeldolgozás után épülnek be a késztermékekbe, amelyek látszólag nincsenek kapcsolatban a fentiekkel. A petrolkémia története [ szerkesztés] A petrolkémia kialakulása a 19. század közepére, 1859-re tehető, amikor az első ipari olajkút kifúrása megtörtént. A kezdetekben, amikor még csak kísérleti tudomány volt, csak a legalapvetőbb anyagokat állították elő. 1900-ban még csak műgumit, és aztán történt meg 1907-ben a bakelit előállítása, amely már az első petrolkémiai műanyag volt.
Szerző(k): Dr. Puskás Attila | 2018. 06. 14 | Ingatlan Az elővásárlási jogról számos cikkünkben írtunk (például itt és itt). Röviden összefoglalva, az elővásárlási jog nem más, mint az adásvétel egy különös esete, amikor a jogosultnak mindenki mást megelőzően joga van arra, hogy megvegye pl. az adott ingatlant olyan feltételek mellett, mint amilyeneket egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt. Termőföldek eladása esetén a törvény szigorú sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak körében, amelyről szintén írtunk korábban (a fenti linkek egyikén olvasható). Nem elég tehát, hogy erre a sorrendre figyelni kell, de a törvény egy határidőt is felállít a jogosultak számára, hogy az elővásárlási jogukkal meddig élhetnek. Termőföld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője révén, hirdetményi úton.
Sok száz lakás, sok száz elővásárlásra jogosult Nagy számú elővásárlásra jogosulttal általában társasházak esetében találkozhatunk. Léteznek több száz lakásos építmények is, ahol elővásárlási joggal rendelkezik az összes tulajdonos. A másik gyakori esetkör az, amikor egy ingatlan sok társtulajdonos osztatlan közös tulajdonába tartozik. Ez a jelenség sem teljesen független a társasházaktól, mivel gyakran előfordul, hogy a társasház alatt található mélygarázs egy nagy albetétet képez, amely a garázstulajdonosok osztatlan közös tulajdonába tartozik. Honnan tudjuk, hogy a többi tulajdonost elővásárlási jog illeti meg? Az osztatlan közös tulajdon esetén az elővásárlási jog minden esetben megilleti a tulajdonosokat. Ezzel szemben a társasházak esetén az alapító okirat biztosíthatja a tulajdonosok részére ezt a jogot, amelyet elvileg a társasházi törzslapon, azaz a társasház tulajdoni lapján kell bejegyezni. Azonban az a tapasztalat, hogy ez sok esetben elmarad, ezért a jóhiszemű érdeklődő számára gyakran nem derül ki, hogy elővásárlási jog áll fenn a tulajdonosok irányába.
Az óvatosság miatt mindenesetre sok társasházban az a gyakorlat, hogy a tulajdonosok jól látható helyre, például a földszinti faliújságra meghatározott időtartamra kifüggesztik a vételi ajánlat tartalmát. A tulajdonosok így értesülhetnek az eladási szándékról, a főbb eladási feltételekről, és lehetőségük van arra, hogy további tájékoztatásért a tulajdonoshoz forduljanak. Az óvatosság amiatt is indokolt, mert egy ítélőtáblai határozat szerint önmagában a jogosultak nagy száma sem feltétlenül mentesít teljes egészében a közlési kötelezettség alól. Az említett esetben például 50 elővásárlásra jogosult esetén (akik osztatlan közös tulajdon miatt rendelkeztek elővásárlási joggal) az Ítélőtábla indokoltnak látta, hogy az eladó legalább a belföldi ismert lakóhellyel rendelkező jogosultakat értesítse a vételi ajánlatról [3]. A precedens értékű garázs esete A bevezetőben említett, nemrég hozott határozat egy olyan teremgarázs tárgyában született, amely 126 személy osztatlan közös tulajdonában állt, tehát a tulajdonostársakat elővásárlási jog illette meg.
A társasházi elővásárlási jog kérdése specialitásai miatt feltétlenül külön kezelendő a közös tulajdonból adódó elővásárlási jogtól az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 9. rész ében. Korábbi cikkünknek a vételi ajánlat közlésére, tulajdonostársak körének felderítésére és értesítésére, illetve a nagyszámú tulajdonostársakra vonatkozó általános megállapításai azonban természetesen itt is érvényesek, a két cikk együtt tesz ki egy egészet. Társasházi alapító okiratban létesített elővásárlási jog A társasházi alapító okiratban a külön tulajdonú lakásra, vagy akár nem lakás céljára szolgáló helyiségre elővásárlási jog alapítható a társasház tulajdonostársai javára. Ilyen társasházi elővásárlási jog alapítás elsősorban kisebb lakásszámú kertvárosi övezetben épült társasházakban jellemző, ahol ez eszköz lehet a lakóközösség összetételének kontrollálására. Ahogyan fent említettük, az elővásárlási jog ügyintézésével kapcsolatban a közös tulajdonú ingatlanokat érintő elővásárlási jog tekintetében tett megállapítások itt is irányadóak.