A későbbi néphiedelem az apály idején a Tiszán előbukkanó Török- vagy Eugén-szigetet a zentai csata során elesett török katonák holttestét befedő iszapból keletkezett zátonyhoz kötötte. A zentai csata egy korabeli metszet másolatán ( Forrás:) A török számbeli fölény ellenére Savoyai Jenő határozott fellépésével az erőltetett menetben vonuló, fáradt keresztény hadak javára döntötte el a csata kimenetelét. Amíg a császári csapatok embervesztesége ezer fő alatt maradt, addig Elmasz Mehmed török nagyvezér mintegy 20, 000 katonájával együtt a csatatéren lelte halálát. Az éj leple alatt a szultán hátrahagyva a táborát Temesvárra menekült, Thököly Imre pedig a holttestek között az estét kivárva visszaúszott a Tisza bánsági oldalára. A császári seregek hadizsákmánya óriási volt, a sátrak és egyéb felszerelés mellett, lőszerrel felpakolt kocsik, ágyúk, 8, 000 ló, 12, 000 élő marha és teve, valamint a török hadipénztár is Savoyai birtokába került. Magyarország és Erdély a karlócai békét (1699) követően ( Forrás: honvé) A karlócai béke A keresztény hadak fényes győzelmét 1697. szeptember 21-én a díszbe öltöztetett Bécs fáklyás körmenettel és diadaloszlopokkal ünnepelte, hatalmas feliratokon hirdetve, hogy "Bécs Zentánál megszabadíttatott" (Vienna ad Zentam servata).
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén "(németül: Eugen von Savoyen), eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21. ) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, a franciaországi Carignan hercege, német-római császári hadvezér. Korának egyik legkiválóbb stratégája, egész Európa egyik legbefolyásosabb embere. Többek között a porosz hadsereg is számos alapvető mintát kölcsönzött tőle, így a poroszok jól bevált aknaharcászata is tőle származik. " [1] A hadvezér bronz mellszobra nagyobb, mint életnagyságú, magas gránittal borított talapzaton áll. Linda Saskia Menzel szobrászművész alkotása, a művésznő oldalán is láthatjuk. [2] Elöl kis gravírozott táblán olvasható a név, méltatás, az alkotó, és a szponzor adatai. Az alkotás az első, 2009. augusztusi szoborsétány avatás során került a parkba, a déli oldal harmadik szobra. "Temesvár napja alkalmából újabb négy szobrot helyeztek el a Központi Park egyik fő útvonalán, amelyet három évvel ezelőtt a Személyiségek Sétányának neveztek el.
Savoyai Jenő szobra Steiner Szilárd üvegnegatívjai az 1900-as, 1910-es, 1920-as évekből. A képen Savoyai Jenő (Eugen von Savoyen) lovas-szobra.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Darabanth Aukciósház aukció dátuma 2020. 04. 02. 19:00 aukció címe 367. Gyorsárverés aukció kiállítás ideje 2020. március 30. és április 2. között | H-Sz: 10-17 Cs: 10-19 aukció elérhetőségek 317-4757, és 266-4154 | | aukció linkje 20394. tétel Budapest, látkép a királyi várból, Savoyai Jenő szobra Budapest, látkép a királyi várból, Savoyai Jenő szobra
Az eredeti cikk ezen a linken található:
A zentai rendelésre készült Savoyai szobor a budai Várban ( Forrás:) A zentai csata utóélete Zenta városa a diadal 200. évfordulójára Róna József szobrászművésszel szerződve lovasszobrot szándékozott állítani Savoyai tiszteletére a város főterén. A folyamatos gyűjtés ellenére az összegyűlt adományok, felajánlások összege végül nem fedezte teljes egészében a vállalt költséget, így az elkészült Savoyai-szobrot az 1896. évi zentai látogatása után maga Ferenc József magyar király vásárolta meg és állítatta fel a budai Várban, ahol jelenleg is teljes pompájában hirdeti a kora újkori Európa egyik legjelentősebb, ámbár méltatlanul elhanyagolt csatájának emlékezetét. Zentai részlet ( Fotó: Nagy-Abonyi Arnold, ZynthArt) Szeghő Patrik [1] A 7×4 méteres paramétereivel A zentai csatát a későbbi Jugoszlávia legnagyobb festményeként tartották számon. Ezt olvastad? A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány közös rendezvényen mutatta be 2021. szeptember 13-án Molnár Tibor
Fogalomtár Egy Havasalföldről Magyarországra költözött román bojár elsőszülött fiaként 1409 körül született, anyja kiléte bizonytalan, volt egy szintén János nevű öccse is. A család a Zsigmond által nekik adományozott hunyadi uradalomról kapta a nevét. Hunyadi János több bárói családnál volt familiáris, az 1430-as években Itáliában és a királyi udvarban szolgált. 1439 után I. Ulászló pártjára állt, ekkor lett szörényi bán. 1441–1446 között erdélyi vajda, 1441-től 1456-ig temesi ispán, több más megye ispánja. Tisztségei egy részét Újlaki Miklóssal együtt viselte, a hét főkapitány egyike. 1446. június 5-én kormányzóvá választották, 1453 elején lemondott, ezután haláláig az ország főkapitánya. Megkapta a Beszterce grófja címet. Birtokait részben adományokkal, részben Brankovics Györgytől szerezte. Felesége Szilágyi Erzsébet, akitől két fia született, László és Mátyás. 1456. augusztus 11-én Zimonyban pestisben halt meg, Gyulafehérvárott temették el. (... )
És e megbővitett czimert az eredeti után rajzolva ábrázolja a fölebbi metsztvény is. E czimer – mint a királyi okmány tartalmazza, – következő: a jobb oldalra dőlő paizs négy részre oszlik, az első és negyedik osztály kék udvarában egy szárnyait kissé felemelő, és balra fordult fekete holló látszik, csőrében aany gyürűt tartva; a második és harmadik osztály ezüst mezejében szintén balra fordult vörös oroszlán áll hátulsó lábain, háta mögé felkondoritott farkkal, és első bal lábával arany koronát tartva. A paizs tetején koronás arany sisak áll, melyből egy szétterjesztett arany szárny nyúlik fel. A sisak két oldaláról a paizst arany-kék foszladék veszi körül. Hunyadi János a kormányzó 1456-ki aug. 11-én halt meg kora 68-ik évében. Nejétől horogszeghi Szilágyi Erzsébettől, Szilágyi Mihálynak a szintén volt kormányzónak nővérétől két fia maradt: László és Mátyás. László 1452-ben már pozsonyi gróf, és főispán, utóbb Belgrád vár kapitánya, 1456-ban összevesz Cilleivel, ki ekkor összevagdaltatik; a következő 1457-ki mart.
3 gti eladó A Hunyadiak ( románul: Huniade), egy feltehetően a Havasalföldről származó, román bojár eredetű magyar főúri család, amely tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmére, és Hunyadi Mátyás király uralkodásával európai mércével is jelentős reneszánsz hatalommá tette a korabeli Magyarországot. Hunyadiak Főúri család Ország Magyar Királyság, Osztrák Hercegség, Cseh Királyság Nemzetiség magyar, román Alapítva 1409 Alapító Vajk Kihalt 1505 Utolsó tag Corvin Kristóf Titulus Magyar király Cseh király Osztrák főherceg Rezidencia Vajdahunyadi vár A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyadiak témájú médiaállományokat. ˇHunyadi János hollós címere A család eredete Szerkesztés A modern magyar történettudomány álláspontja szerint a család egyértelműen román eredetű. [1] Kubinyi András, a téma neves kutatója erről így írt: "Ami az adatokból nyilvánvaló: a Hunyadi-család román eredetű volt. Erre utalnak az általuk használt keresztnevek, de először a későbbi kormányzót is Hunyadi Oláh Jánosnak hívták, később pedig külföldön "Walachia fehér lovagja" néven emlegették.
Mátyásnak természetes fia János herczeg, kit Corvinnak is neveznek, és ki atyjának hirtelen halála miatt trónra nem juthatott; még atyja életében liptói főispán, majd dalmát, horvát- és tótországi bán, és oppelni herczeg lőn. Biancha, mailandi herczegnőt, mint nem király, nőül meg nem kaphatván, Frangepán Beatrixot vevé nőül, kitől két gyermeke: Kristóf és Beatrix születtek, de korán elhaltak; igy János 1504-ki octob. 12-én meghalván, családját sírba vitte. Özvegye Frangepán Beatrix utóbb György brandeburgi őrgrófhoz, II. Lajos egyik tanácsnokához ment nőül, és igy kerültek a Hunyadi ház levelei Anspachba, honnan II. József császár korában a budai kamarai levéltárba vándoroltak vissza. Hogy a táblázaton állókon kivül is voltak már, és pedig már a XIV. és XV. században is Hunyadiak, kik e családnak egy másik ágából származtak, az történelmi adatok és oklevelek is bizonyitják; igy Hunyadi Pál 1421-ben Erdélyben milkói püspök volt. Hunyadi János 1430-ban turóczi főispánnak iratik. Hunyadi Simon 1451-ben Hunyad vármegye alispánja volt.
Hunyadi és sógora, Szilágyi Mihály a bárói ligák és az országgyűlés által cserbenhagyva, saját birtokaik és pozícióik bevételéből kellett megvédjék a várat. Ennek ellenére 1456. július 22-én Kapisztrán János szerzetes keresztes hadának támogatásával mégis győzedelmeskedni tudtak. A számtalan ütközet közül a nagy törökverő éppen utoljára, Nándorfehérvárnál aratta legjelentősebb győzelmét, mellyel egy fél évszázadra elvette az oszmánok kedvét a Magyarország elleni háborútól. A győzelemben a felmentő sereggel érkező Hunyadinak oroszlánrésze volt, a kiharcolt diadal pedig – mint annyiszor korábban – ismét felvillantotta a lehetőségét annak, hogy az oszmánokat végleg kiűzzék Európából. Bár Hunyadi János pártolta a hadjárat ötletét, annak megvalósítására már nem maradt ideje és ereje, ugyanis 1456. augusztus 11-én a táborban pusztító pestisjárvány őt is elragadta. A halálát követő politikai zűrzavarban ugyan nem volt lehetőség a győzelem kiaknázására, de Hunyadinak hála, Magyarország határai még hosszú évtizedekig sértetlenek maradtak.
Judit ezekből sosem csinált ügyet, ahogy abból sem, hogy más hétköznapi dolgait férje elfoglaltságához igazítsa. Arra például mindig ügyeltek, hogy közösen ebédeljenek, viszont ezt csak viszonylag későn tudták megtenni, délután három körül, hiszen a színész a nap első felében sokáig a színházban próbált. De Judit sosem panaszkodott, mindig büszkén mesélte, hogy férje ugyan utál bevásárolni, de azt nem hagyja, hogy neje cipekedjen, így vele tart. Ahogy a házimunkából is kiveszi a részét, mosogatni még szeret is, bár a fűnyíráshoz inkább kertészt hívnak. Látszólag a feleség sok áldozatot hozott a házasságukban, ám ő sosem érezte így. Egy interjúban úgy fogalmazott: "Ha azt akarom, hogy akit szeretek, annak a legjobb legyen, akkor ez nem áldozat, nem kínlódás, nem gyötrelem a részemről. Szívből csinálok mindent, mert ha szeretek valakit, akkor szeretem, és minden természetes. " A házaspár gyerekeivel, Eszterrel és Dorkával (Fotó: Olajos Piroska) Mindent együtt csinálnak Lányaik már rég kirepültek, a színész és felesége ma már nagyszülők, három fiúunokájuk van, Simon, Dani és Ádám.